„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
„Szárnyra kelt” alkotóink Párizsban
Magyar művészek, akik, mint „a hajnal szárnyaira kelt” zsoltáros, felfelé törtek, újrakezdtek, kiteljesedtek, s ezt a francia fővárosban valósították meg. Alkotásaik a huszadik századi magyar művészettörténet örökségének kitörölhetetlen részét jelentik.
A Párizsban élt és élő magyar művészek alkotásainak válogatásából nyílt kiállítás a Bibliamúzeum kiállítótermében. A tárlat megnyitóját a gyűjtemény tulajdonosai, Nemes Judith és Szöllősi-Nagy András is megtisztelték jelenlétükkel, a korabeli francia hangulat megteremtését Kárász Eszter, Veér Csongor és Wagner-Puskák Péter zenészek muzsikája is segítette.
A kiállított műkincseket bibliai kontextusba is helyezhetjük – fogalmazott Timár Gabriella, a múzeum igazgatója. A Zsoltárok 139. a hajnal szárnyainak képéről beszél, amely az emberi élet kiteljesedésének szimbóluma. Ezek a szárnyak vitték annak idején a művészeket nyugati irányba, az európai kultúra egyik fellegvárába, bár ezt a szárnyalást olykor meg nem értettség, útkeresés, űzöttség és a „tágas tér” iránti vágy hívta életre. Párizs a kivívott szabadság jelképe, amelyben a gazdaság és a hagyomány, a forradalmi és az antik találkozik egymással. Könnyed, lüktető metropolisz, amely annyi magyar művészt magával ragadt.
Nagy Pál egyik alkotása a kiállítást gazdagítja. A képen ezek a szavak ismétlődnek a legtöbbször: odafönn, mérföldek, már nem is számolom – az alkotó „szárnyaló útról” ír. Timár Gabriella szerint „az útjainknak van odaföntje, a horizontális mozgás mellett felfelé mozdulás". A zsoltáros szerint Isten keze a hajnal szárnyain szárnyalót is elérné, jobbját megragadná. Most a szárnyat bontott, szárnya kelt és kiteljesedett művészi életek alkotásaiból láthatunk egy csokornyit.
Pócs Vera művészettörténész ismertette a gyűjteményt. A tárlat nemcsak műalkotások összessége, hanem két ország huszadik századi kultúr-kapcsolódásainak bizonyítékai is, a modern magyar művészet egy alternatív, külföldön íródott történetének alkotásaiból láthatunk válogatást. Mint kiderült, a francia-magyar műkincsek különleges művészeti kategóriába sorolhatók.
A gyűjtőházaspár, Nemes Judith és Szöllősi-Nagy András a Párizsba emigrált honfitársaik laza közösségének megismerésével és szellemi támogatásával kutatták fel ezeket a műalkotásokat az elmúlt több mint harminc évben. Az egyes geometrikus kompozíciók jól példázzák az akkori művészeti felfogásokat és a magyar alkotók tehetségét. A teremben látható műveket látva az alkotók egzisztenciális és művészeti újrakezdéseinek történetét is megfigyelhetjük. A francia főváros nem egyforma lehetőségeket nyújtott a magyar művészek számára, de hagyatékuk a gyűjtők munkáján keresztül a huszadik századi magyar művészettörténet örökségévé válik.
A kiállítás 2019. május 8-tól szeptember 21-ig, hétfőtől péntekig 10 óra és 18 óra között, szombaton 17 óráig tekinthető meg. Nemes Judith és Szöllősi-Nagy András párizsi gyűjteményének másik válogatását a B32 Galéria és Kultúrtérben állítják ki.
Képek: Somogyi Csaba