„Magunktól egészen más dolgokat akarunk megragadni, mégis valami emberfeletti megbizonyosodásban éljük át a valóságos csodát, hogy nemcsak ránk ragyog, de életünkön át is ragyog Krisztus kegyelme” – hangzott el a találkozó felvezető gondolata Hajdú Zoltán Leventétől, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának főigazgatójától. „Az Élő Ige életre hív újra meg újra. A szüntelen reformáció az Isten akaratába helyezett cselekvés. Ez a krisztusi egyház valósága. Ez a mi valóságunk? Ebben akarsz élni? Átérzed ennek a csodáját?” – kérdezte az egybegyűlteket az Élő Ige évéről megfogalmazott üzenetében, hozzátéve: a minket is megelevenítő Ige számol velünk.

Az élő Ige élő Személy
Köszöntő igei üzenetében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke ajándéknak nevezte, hogy részei lehetünk egymás életének, hogy Isten szeretetéből belehelyezett minket a magyar református nép közösségébe és szolgálatot bízott ránk, ugyanakkor ez nem kis szakítópróba is egyben.

„Nincs nagyobb kiszolgáltatottság, mint az élő Igét kapni munkaeszközünknek” – fejtette ki. Az élő Ige élő Személy: Jézus Krisztus, aki sose lesz a birtokunk, mindig meg kell küzdeni érte. „Azért vagyunk itt, hogy egymást az élő Igével erősítsük, azzal, ami nem a miénk, de egymásnak adhatjuk.” Kiemelte: nem tudunk az élő Ige nélkül élni, és nem is akarunk, ahogy egymás nélkül sem. A közös áldás, a közös cselekvés útját keressük, 2024-et pedig azért akarjuk különlegessé tenni, hogy az élő Ige senki által nem birtokolható magától értetődőségét helyezzük életünk középpontjába. Azt akarjuk felmutatni, hogyan cselekszik az Ige azoknak az életében, akik Krisztust, az élő Igét követik – mondta a püspök.

A lelkésztalálkozó a lelkipásztori hivatás évéből vezetett át az élő Ige évébe. Az alábbi videó a 2023-as lelkipásztori hivatás évéről szól, ezt is kivetítették a találkozón:

Szerelem nélkül nincs élet
„Az élő Ige éve meghirdetésének napján a szerelemről szeretnék beszélni.
Nemcsak világra jöttem a szerelemből, hívővé is a szerelem szült” – fogalmazott bizonyságtételében Visky András író, dramaturg, az élő Ige évének fővédnöke.
Mint mondta, a szerelem a remélt dolgok valósága; szerelem nélkül pedig nem léteznénk, általa értjük meg a világot, nélküle senki se lehet kedves az Örökkévaló előtt.
„Engem szerelmes emberek vettek körül, közöttük nőttem fel, akik önmaguk megtartása helyett a saját valóságuk felé fordultak. Párás szemű Rómeók és Júliák, akik nem egymásba, hanem a Mindenhatóba voltak szerelmesek” – idézte fel előbb szülei emlékét, majd azokét a hitvalló emberekét, akiket a szerelemből való igazság örököseinek nevezett, akik olthatatlan szerelmük által igazságot szolgáltattak, akikre nem volt méltó a világ.
„Az élő Ige nem szó, nem beszéd, hanem szülés. Ha nincs szülés, akkor semmi sincs.
Ha nem vagy szerelmes, ne tégy egy tapodtat sem.”

Bizonyságtevők fellege
Az esemény gerincét azok a bizonyságtételek adták, melyek rámutattak az élő Ige életeket átformáló és megváltoztató erejére. Minden személyes hangvételű tanúságtételt Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész vezetett fel, a megszólalók életében fontos szerepet játszó egy-egy Igét vagy igeszakaszt felolvasva.

Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora két évvel ezelőtti kinevezésére utalva elmondta, hogy a Gondviselés útjait sokszor nem tudjuk vagy nem akarjuk felismerni. Az egyetem nevére utalva hangsúlyozta: a Károlinak kettős küldetése van, melyben a missziói parancs alapján az a feladatuk, hogy az Igét még nem halló egyetemisták ne csak a tudományos, hanem a hitbéli igazsággal is találkozzanak az intézmény falai között.

Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémius szintén arra mutatott rá, hogy a tudomány világában és azon túl hová vezeti az élő Ige. „A tudomány azt mondja, hogy a világ megismerhető. Az ember azonban többet akar megérteni, mint a materiális világ. Itt már nem számíthat a tudományra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Biblia a hétköznapokétól eltérő bölcsességet ígér, amely megváltoztatva a tudományhoz való viszonyt is.

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a keresztyén bizonyságtétel csodájára világított rá. „Az írott Ige alapján az élő Igét hirdetjük, aki Jézus Krisztus, és azt az evangéliumot, melyet elhozott a világba.” A püspök imádságában arra kérte Istent, hogy adjon nekünk Igét, amelyből betű, majd kő lesz, hogy abból az élet kenyere szülessen, és a holt betű megelevenedhessen.

Novák Katalin köztársasági elnök bizonyságtételében megosztotta, hogy mi a kulcsa annak, hogy az egész nemzetre hatással lévő döntések nem nyomasztóak, hanem felszabadítóak.

„Sokáig nem kerestem tudatosan az Istent. Büszke voltam az elért eredményekre, jó döntésekre. 35 évesen erős családi háttérrel, szerető férjjel, három kisgyerekkel, ígéretes szakmai kilátással kereknek éreztem az életem. Kerek is volt. Csak nem volt közepe” – fogalmazott. Krisztus megjelenését az életében a reggeli derengéshez hasonlította, mely előbb csak kontúrokat láttat és lassan élesedik a kép.

Győri-Daniné Tóth Anett, a balatonszabadi gyülekezet lelkipásztora bizonyságtételében Dávidra emlékeztetett: „Ő már azelőtt győzelmet aratott, hogy kiállt volna a küzdőtérre. Őt is Isten választotta ki, ahogyan minket is. Dávid azért győzött, mert tudta, hogy Isten mellette van, és emlékezett is erre.” Felidézte, hogy amikor Balatonszabadiba érkezett, egy reménytelen helyzetben kellett a reménység Istenéről bizonyságot tenni, Dávid története pedig akkor és most is reménységgel bír számára.

Mészáros Pál református borászként tett bizonyságot arról, hogy formálta őt Isten az évtizedek során. A szekszárdi presbiter hálát adott azért, hogy három lelkipásztor mellett szolgálhatott, hogy Isten mindig a legmegfelelőbb embereket adta számára segítségül, és hivatásában, a borászatban is kézzelfoghatóvá vált számára az Úr áldása.

Molnár Pál tiszáninneni főgondnok igeolvasását követően Kató Béla erdélyi püspök, Nemes Pál dunántúli főgondnok és Pásztor Dániel tiszáninnenni püspök mondott imádságot, majd a résztvevők imacsoportokra bontva folytatták az elcsendesedést. Ezután folytatódott a közös imádkozás: Porubán Ferenc szlovákiai főgondnok olvasott fel a Szentírásból, az imádságokat pedig Molnár János tiszántúli főgondnok, zsinati presbiteri elnök, Fekete Károly tiszántúli püspök és Veres Sándor dunamelléki főgondnok vezették.

A lelkipásztori hivatás spektrumai
A lelkipásztori hivatás a leghúsbavágóbb kérdés, amelyen életek, sorsok, szabadítások, élet- és lélekmentések múlnak – hangzott el Gér András zsinati tanácsos beszédében, melyben a lelkipásztori hivatás évét foglalta össze. Ennek három fő területe: a toborzás, a képzés és a kísérés az élő Ige évében is hangsúlyosak maradnak.

A lelkipásztori hivatás évének záró programjaként hét csoportbeszélgetés egyikébe kapcsolódhattak be a résztvevők. Mucsi Zsófia, Járay Márton és Thoma László a lelkipásztorok kíséréséről és háttértámogatásáról beszéltek, részleteket megosztva a lelkészek között végzett kutatás előzetes eredményeiről. Bemutatták a megújult Gyökössy Intézet szolgálatait is: többek között lelkipásztoroknak csoportos programokat ajánlanak a lelki egészségük megőrzése, az egymással való közösség gyakorlása és a hivatásukban való mélyülés céljával.

Egy másik csoportban a lelkipásztorokat segítő szervezeti háttérrel ismerkedhettek meg közelebbről a résztvevők. Svébisné Juhász Márta, Bor Imre és Ablonczy Áron a Református Nőszövetség, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség és az ifjúsági szervezetek szolgálatát mutatták be.

A „Hogyan tegyük pezsgővé a gyülekezeti életünket – 2024, az Élő Ige Éve” nevű kiscsoportos beszélgetésen Hajdú Zoltán Levente kifejtette: a gyülekezetszervezés rendszerszintű megerősítése négy lábon áll: a szolgálattevők lelki támogatásán, az egyházi Intranet-fejlesztésen, az identitáskutatáson és a Gyülekezetépítési és egyházstratégiai munkacsoport felmérő munkáján. Alapelvként azt határozták meg, hogy ami nem konkrétan a helyi gyülekezetek életét segíti, az nem felesleges, hanem egyenesen káros.

Kovách I. Bendegúz, az élő Ige évének projektvezetője arról beszélt, hogy alulról jövő kezdeményezések segítésével szeretnénk elérni, hogy az Ige újra és újra fel tudja pezsdíteni az emberek szívét. Új struktúrák erőltetése helyett azt keresik, hogy az adott szolgálatot hogyan támogathatják. Erre februártól háromféle pályázati lehetőség is nyílik, amelyre egyházközségek, egyházmegyék és szervezetek pályázhatnak. A pályázati kiírásokat sok más hasznos támogató jellegű tartalommal együtt az eloige2024.hu oldalra töltik fel.

Füsti Molnár Szilveszter, a sárospataki teológia dogmatikatanára a párbeszéd és a szolidaritás fontosságát emelte ki, amelyeket erősíteni kell a gyülekezetek között. „Ki kell nyitni kapuinkat a társadalomra. Jézus Krisztus példája ad erre útmutatást: nekünk a világot még önmagunknál is jobban ismerni kell” – mondta a társadalommal folytatandó párbeszédről, amelyben szerinte akkor állhatunk meg, ha szilárd talajon állunk és tudjuk, kihez beszélünk.

Beszterczey András lelkipásztor és Duráczky Bálint szociológus a református identitás mibenlétére kereste a választ egy másik csoportban. A Debrecen-Nagytemplomi Református Gyülekezet lelkésze rövid teológiai felvezetőjében elmondta: a református egyház Krisztust megvalló egyház, amely szüntelenül meg tud újulni – még akkor is, ha sok gyülekezet első pillantásra régimódinak is tűnik. Beszterczey András az elköteleződést, az áldozathozatalt és a rendszerességet tartja református identitásunk három alappillérének. Röviden beszélt arról is, hogy milyen veszélyek és lehetőségek veszik körül az egyházat. Ezek között ott van a népegyház és a hitvalló egyház között tapasztalható feszültség, a szekularizáció, a politikai keresztyénség, az intézmények általi meghatározottság, a liberalizáció, a radikalizáció, a centralizáció és a klerikalizáció.

Egyházunk Missziói Szolgálatának munkatársai, Császár-Harangozó Dóra, Szűcs Péter és Varga Rita a 2024. január 17-től minden református közigazgatási szereplő és intézmény számára elérhető református Intranetről osztott meg részleteket. A belső hálózati ügyintézési platformon egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik az adminisztráció, de a gyülekezeti szolgálatot segítő segédanyagok is megtalálhatók rajta.

Gere Gábor, Hajdú Tóth Lívia, Nagy Zsoltné és Szabó Elődné lelkipásztorok az intézményekben rejlő missziós lehetőségekről beszéltek csoportjukban. Megosztották, hogy az ilyen típusú szolgálat milyen örömökkel és kihívásokkal jár; hogy mit jelent egyáltalán a misszió egy intézményben; hogyan kezelhető egészségesen, ha más fenntartó is jelen van egy adott településen; értelmetlenné válhat-e egy intézményi szolgálat, majd felvetették a kérdést, hogy a gyülekezet vagy az intézmény viszi-e a hátán a másikat. Hajdúné Tóth Lívia szerint csak egy erős gyülekezetnek lenne szabad intézményfenntartást vállalnia, Gere Gábor szerint a kettőnek egymás mellé rendelve kell működnie, Szabó Elődné pedig arra mutatott rá, hogy az intézményben zajló lelki munka akkor ér igazán célba, ha van egy gyülekezet, amelyben a megszólított élete gyümölcsözővé válhat.

Gér András zsinati tanácsos moderálásával Csomós József nyugalmazott tiszáninneni püspök, Győri-Daniné Tóth Anett a balatonszabadi és Zila Péter, a Nagyvárad téri gyülekezetek lelkészei a lelkipásztori hivatás fordulópontjairól beszélgetett három fő téma mentén. Először arról osztották meg gondolataikat, hogyan kapták elhívásukat, majd arról, hogy mi erősíti meg őket a szolgálatukban, illetve mi az, ami a lelkipásztorokat megtarthatja a szolgálatukban.

A lelkésztalálkozón átadták a Dobos Károly-díjat, mely – Hajdú Zoltán Levente szavaival – arról tanúskodik, mit jelent egy életen át hűségesnek lenni, megállni abban a szolgálatban, amely helytállásának lényegét és valódi támogatottságát maga az Úr adja. Az idei díjazott Ősz András református lelkipásztor, aki 1986 óta szolgál Rétközberencsen. Bizonyságtételében elmondta: csodálattal és hódolattal gondol arra, hogy Isten beleszőtte a tervébe saját és mindannyiunk életét.

A velünk élő Ige
„Mert Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál” – hangzott az Ige a rendezvényt záró ünnepi istentiszteleten, a Nagyvárad téri református templomban, a Zsidókhoz írt levél 4. fejezetének 12. verse alapján. Géresi Róbert felvidéki püspök igehirdetésében kifejtette: Krisztus győzelmének köszönhetően úton vagyunk az üdvösség felé, de ezen az úton meg is torpanhatunk. Az élő Ige azonban ekkor is velünk van, így megtapasztalhatjuk élő és ható voltát.

Az istentisztelet úrvacsorával zárult a püspökök és az egyházkerületi főgondnokok közös szolgálatával.

Képek: Füle Tamás
Videó: Tóth Melitta/ a Magyarországi Református Egyház YouTube-csatornája