Szolgálat a szolgálók mögött

Lelkészeknek segít, hogy ne temesse maga alá őket mindaz, ami nem feltétlen a lelkészi szolgálat része, mégis elveszi az időt és az energiát a lényegtől. Hajdú Bálint Kadosával a Missziói Támogató Szolgálatról beszélgettünk.

A misszió speciális területein szolgáló dunamelléki református lelkipásztorok és missziói területük támogatására tavaly ősszel háttérszervezetet hoztak létre Missziói Támogató Szolgálat (MTSZ) néven. A Hajdú Bálint Kadosa református lelkész vezette MTSZ több oldalról is szeretne hatékonyabb és naprakészebb segítséget kínálni az ifjúsági missziós területeken, iskolákban, egyetemeken, kórházakban és gyülekezetplántálásban szolgáló pásztoroknak. Egyrészt a szolgálattal járó ügyes-bajos dolgokban nyújt rendszerszintű támogatást, másrészt konkrét összeköttetést biztosít az adott missziói terület és a Dunamelléki Református Egyházkerület között, harmadrészt feltérképezi és előkészíti a terepet új szolgálatok számára, negyedrészt igyekszik jobban odafigyelni a fiatalabb lelkészek támogatására és segítő kísérésére – tudtuk meg Hajdú Bálint Kadosától, akivel mindezek mellett már az első tapasztalatokról is beszélgethettünk.

Hogy legyen kihez fordulni
Hajdú Bálint Kadosa többféle szegmensét is kipróbálhatta már a lelkészi hivatásnak, korábbi szolgálatai során nagyon sokféle területre volt rálátása, és úgy látja, mindez a tapasztalat új feladatkörében nyer igazán értelmet. „2006 őszétől 2007 nyaráig Kecskeméten végeztem hatodéves gyakorlati évemet, ott ismerkedtem meg Somogyi Péterrel, aki ma a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. Isten különös útjainak köszönhető, hogy bő tizenhat év után újra együtt dolgozhatunk. A diploma megszerzése után először Rákoscsabán voltam beosztott lelkész, majd Balatonszárszón lettem parókus lelkész három évig. Jellemformáló tapasztalat volt a nyüzsgő, városi közegből a balatoni csendbe érkezni, de máig hálás vagyok érte. Itt ismertem meg Bor Imre jelenlegi presbiteri főjegyzőt. Áldásként élem meg, hogy ezek a testvéri, kapcsolati szálak napjainkban újra közös szolgálatban érnek össze” – számolt be.

Szárszó után három évig a Budapest-Északi Református Egyházmegye szombatfélév-programjában szolgált, ennek során hat gyülekezetben is helyettesíthetett, megismerve eltérő vonásaikat és az egyházunkban megmutatkozó sokszínűség áldásait is. Később Pestszentimrére hívták meg parókusi szolgálatra, ahol az iskolafenntartói létbe is belekóstolhatott. „Nagyon áldott és tartalmas időszak volt. Isten kegyelméből megtapasztalhattuk, ahogy az iskola irányából egyre többen érkeztek meg a gyülekezet közösségébe. A sok szép életút megerősített abban, hogy ha kellő alázattal, de bátor kiállással szolgálunk, akkor Isten megáldja a fáradozásainkat.”

Már a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban szolgált iskolalelkészként, amikor 2022 nyarán először hallott Somogyi Péter és Bor Imre egyházkerületi főjegyzőktől a Missziói Támogató Szolgálat ötletéről. „Elmondták, hogy az elnökség valódi kapcsolódást szeretne a missziói területekkel és a benne szolgálókkal, de olyan széles ez a paletta, hogy – minden segítő jó szándék ellenére is – sokszor csak alkalmi, pontszerű érintkezésre van lehetőség, ezért régóta szeretnék, ha lenne olyan kerületi szervezeti egység, amely felerősíti a kétoldalú kommunikációt a terep és az egyházkerület között. Így kezdődött egy közös imádságos gondolkozás, és több hivatalos egyeztetés után végül 2022. október elsején elindulhatott a Missziói Támogató Szolgálat, amit december óta már teljes állásban irányítok.”



Kadosát az motiválja legjobban ebben a szolgálatban, hogy a Missziói Támogató Szolgálat munkáján keresztül a lelkészek minél koncentráltabban a lényegi feladataikra összpontosíthassanak. „Ezek nagyon nagy reménységgel kecsegtető missziós területek, de azért nagyon nehéz terepek is, sok olyan kihívással, amivel annak idején részben magam is szembesültem. Most én igyekszem segíteni másoknak, hogy ne temesse el őket mindaz, ami nem feltétlen a lelkészi szolgálat része kéne, hogy legyen, mégis elveszi az időt és az energiát a lényegtől. Át tudok vállalni részfeladatokat, segíthetek a mindennapi ügyeikben és a felek közötti egyeztetésekben, hogy a lelkipásztorok tényleg a lényegre koncentrálhassanak. Nemcsak tapasztalataimmal, de kapcsolatrendszeremmel is rendelkezésükre állok.”

Rendszerszintű támogatás
Kadosának első körben arra kellett sok energiát fordítania, hogy minél több missziói terület képviselőivel felvegye a kapcsolatot, és ennek során személyesen is találkozott többekkel, elsősorban a kisebb szervezeti egységekből. Emellett igyekszik építeni is mindarra, ami még szolgálatba állása előtt elindult az egyházkerületben. „Felkerestem Miskolczi Enikőt, aki korábban a Püspöki Hivatalban szolgált intézményi lelkészként, és az itt végzett munkájának egy része átfedésben volt azzal, amit most az MTSZ keretein belül tervezünk végezni. Arra kértem, beszéljük át a tapasztalatait és azokat az elképzeléseit, amelyekre már nem jutott ideje vagy kapacitása. Enikő sokat segített nekem abban, hogy szélesebb rálátásom legyen ezekre a feladatkörökre” – mondta Kadosa.

Már körvonalazódik az is, milyen területeken tudnak együttdolgozni Lovas András missziói referenssel. „Andrásnak nélkülözhetetlen szerepe van egyebek mellett a gyülekezetplántálásban is, én pedig rendszertámogatói oldalról segíthetek neki e téren, katalizálva olyan dolgokat, melyek a program működésének kereteit érintik.” Emellett a plántálásban szolgáló lelkészkollégáinak felajánlotta, hogy advent egyik vasárnapján megtartja helyettük az istentiszteletet, hogy kiléphessenek az ünnepi időszak jelentette intenzív pörgésből, és családi körben készülhessenek az ünnepekre. „Húsvét előtt is ilyen megfontolásból voltam az egyik plántálási programhoz tartozó gyülekezetben helyettesíteni. Nekem örömet ad, ha így egy lelkésztársam fel tud egy kicsit lélegezni.”

Az ősz folyamán feladatai közé tartozott az is, hogy föltérképezze, hol lehetne újabb kórházlelkészeket szolgálatba állítani. Országos szinten ugyanis Budapesten van a kórházak túlnyomó része, az itt szolgáló kórházlelkészek száma ehhez képest mégis nagyon elenyésző. „Fölvettem a kapcsolatot Gál Judittal, a kórházmisszió országos koordinátorával, valamint Sepsi Krisztina budapesti kórházlelkésszel, akik segítettek átlátni a budapesti helyzetet. Mindezeknek köszönhetően most már van képünk arról, hol lehetne újabb kórházlelkészi státuszok létrehozásával tovább erősíteni egyházkerületünkben ezt a fontos missziói területet. Ha minden jól megy, hamarosan két újabb lelkipásztort is kórházlelkészi szolgálatba tudunk állítani.”



Együttműködés az ifjúsági misszió területein
A közös munka leghamarabb a budapesti egyetemi lelkészekkel kezdődött el. Két aktuális projektben is együttműködnek már, az egyik a misszió honlapjának elkészítése. „Ez elsőre talán kissé banálisan hangzik, de jól mutatja, mennyi mindenre nincs akkor idő, ha mindent a misszióban szolgáló lelkészeknek kellene csinálni” – magyarázta Kadosa. Olyan gyűjtőoldalban gondolkodnak, ahonnét bárki el tud majd indulni az adott egyetemi misszió aktívabb kommunikációs felületére, és amelybe idővel az egyházkerület más nagyvárosaiban lévő vidéki egyetemi misszióit is be szeretnék majd kapcsolni. Nemcsak a felsőoktatásban tanulóknak lesz ez fontos tájékozódási pont, de szülőknek, lelkészeknek is.

„Az ifjúsági szolgálatot lefedő három terület, az egyetemi misszió, az iskolalelkészség és az ifjúsági szervezetek közös halmazból merítenek, ennek ellenére a szolgálataikban igen kevés a valódi találkozási pont. Emiatt kezdtünk el azon gondolkozni, mi kéne ahhoz, hogy szorosabb együttműködés valósulhasson meg ezen területek között annak érdekében, hogy az egyházi gimnáziumainkból elballagó fiatalok nagyobb arányban érkezzenek meg az egyetemi gyülekezetekbe. Ennek egyik eszköze lehet, hogy az egyetemi lelkészek konkrét programokat visznek majd a gimnáziumokba. Ha a diákok nemcsak egyszeri jelleggel, nyílt napon, pályaorientációs napon találkoznának velük, hanem akár rendszeresen is, az nagyban segítheti az egyetemi misszió megismerését, így könnyebbé válhat a csatlakozás az egyetemi gyülekezethez és egy-egy kari misszióhoz is.”

A szolgálatvezető kiemelte: a lelkipásztori hivatás évében idén kiemelt hangsúlyt kap az iskolalelkészek helyzetének rendezése és státuszuk megerősítése. „Nagy missziós lehetőségek vannak az oktatásban, és ebben kulcsszerep jut az iskolalelkészeknek. Felállt egy országos munkacsoport is a Református Pedagógiai Intézet vezetésével, amely egyebek mellett arra a kérdésre is szeretne átfogó választ találni, hogyan lehet az iskolalelkészség szolgálatát hatékonyabbá tenni. Ebben a munkacsoportban Dunamelléket ketten is képviseljük a Katechetikai Támogató Szolgálatot vezető Lenkeyné Teleki Máriával.”

Ügyes-bajos dolgoktól a személyes beszélgetésekig
„Saját munkámra úgy tekintek, hogy ezúttal nem a misszió frontvonalában állok, hanem egy lépéssel hátrébb. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindez szolgálat a szolgálók mögött. Mivel még csak szűk fél éve kezdtem el ezt a munkát, eddig az elsődleges feladatom ennek a másodvonalnak a felállítása volt” – magyarázta Kadosa, aki nemrég az esperesi kar havi tanácskozásán is bemutatta az MTSZ szolgálatát. „Veres Sándor főgondnok úr itt külön ki is emelte, milyen fontos lenne, hogy az esperesek és a Missziói Támogató Szolgálat folyamatosan együttműködjenek. Sok területen megtettük már az első lépéseket, de fontos szem előtt tartani, hogy ezek kifutása azért nem egy pillanat műve, így hosszú folyamatok előtt állunk.”



Ez alatt a néhány hónap alatt is születtek azonban kisebb részeredmények, és Kadosa már visszajelzéseket is kapott szolgálatáról. „Többen mondtak már köszönetet a lelkésztársak közül, például a Semmelweis Egyetemre tervezett misszió ügyének elősegítéséért, szolgálati lakással kapcsolatos kisebb nehézségek rendezéséért, ügyes-bajos dolgok megoldásának felgyorsításáért vagy kapcsolatok kiépítéséért. Tapasztalatból tudom, hogy nemcsak a szolgálatunk hat a körülményeinkre, hanem a körülmények is visszahatnak lelkészi szolgálatunkra, és ezt szem előtt tartom. Sokszor már az is sokat segíthet, ha leülünk átbeszélni az érintettekkel egy-egy problémát, és én segítek nekik külső szemszögből megközelíteni az adott helyzetet. Ezek a beszélgetések olykor közös felismerésekhez is elvezethetnek minket.”

Amire minden lelkésznek szüksége lenne
Kadosa rendszeresen egyeztet Somogyi Péter főjegyzővel és Lovas András missziói referenssel, előbbivel hetente leülnek átbeszélni az aktualitásokat, mivel az MTSZ a Főjegyzői Iroda irányítása alatt végzi feladatát. „Jelenleg is zajlik az egyházkerületi konferenciaközpontok működési koncepcióinak átgondolása az elnökség részéről, hogy melyik milyen szerepet töltsön be az egyház missziójának az életében” – tette hozzá a szolgálatvezető. „Az egyházkerület vezetősége számára fontos, hogy legyen olyan hely is, amely elsődlegesen a lelki elmélyülés helyeként szolgálhat a jövőben. Ehhez a tartalmi koncepciót egy általam koordinált munkacsoport dolgozza ki, amely olyan lelkészekből és lelkiségi szakemberekből áll, akiknek már régóta szívügye ez a téma.”

Ez a projekt azért is fontos számára, mert volt olyan szakasza életének, amikor hasonló elvonulás tette őt helyre. „Egy számomra kedves ember a hónom alá nyúlt, és felvitt Galyatetőre. Isten sok mindent elvégzett ott bennem azáltal, hogy volt valaki velem, aki lelki kísérőm volt, velem hallgatott, velem sírt, velem örült, akivel átbeszéltünk sok mindent, és lám, tíz évre rá most azért tehetek én is valami keveset, hogy sokkal kiforrottabb és szervezettebb módon adasson meg minél többeknek ilyen lehetőség!” Ez az élménye is megerősítette őt abban, hogy minden lelkésznek szüksége lenne segítői-támogatói háttérre. „Ha a Dunamelléki Missziói Támogató Szolgálat a maga irányából – sok más értékes, akár zsinati szintű támogatói rendszer mellett – bármit is hozzá tud tenni lelkipásztorai mindennapi segítéséhez, már sokat léptünk e téren előre.”


Barna Bálint
Fotó: Füle Tamás