„Néha arra gondolok, hogy a szégyen a maga kínosságával és értelmetlenségével több kárt okozott a jóságra és boldogságra való törekvésünkben, mint bármely más rossz tulajdonságunk." C.S.Lewis
Szólni a választottakhoz
Jézus nyomdokaiba lépve hirdették az örömhírt a Zsidók Jézusért szervezet misszionárusai a világ egyik legkevésbé evangelizált területén: Jeruzsálemben.
Innen indult ki és jutott el szerte a világba a jó hír a Megváltó születéséről, haláláról és feltámadásáról, Izrael jelenlegi lakosságának mégis csupán egy százaléka hisz Jézus Krisztusban – derült ki a Zsidók Jézusért szervezet sajtóközleményéből. A Jézus Krisztusban a Messiásra vonatkozó próféciák beteljesítőjét felismerő zsidó hívek feltett szándéka, hogy ezt a jó hírt továbbítsák zsidó és nem zsidó embereknek egyaránt. A világméretű mozgalom tagjai ennek érdekében idén májusban egy hónapos evangelizációs kampányt folytattak Jeruzsálemben.
A szervezet magyarországi vezetője, Tar Kata kérdésünkre elmondta: az alapvetően utcai evangelizációval foglalkozó szervezet aktivistái ezúttal főként művészeti, kulturális és sportesemények szervezésével, valamint karitatív munkával szolgáltak a helyi lakosságnak, a kapcsolatépítés révén pedig alkalmuk nyílt megosztani az evangéliumot. „Több mint ötezer beszélgetést folytattunk Jézusról Izraelben élő vagy tartózkodó emberekkel, közülük minden harmadik beszélgetőpartner megadta elérhetőségét azzal, hogy szeretne többet megtudni Jézusról. Ötvennyolcan hittel fogadták az evangéliumot, és rábízták életüket a Messiásra. Még az ortodox zsidók részéről is viszonylag kis ellenállást tapasztaltak munkatársaink, bár volt sok szenvedélyes szóváltás. Fiatalokkal és idősekkel, értelmiségiekkel és mélyszegénységben élőkkel, szenvedélybetegekkel és prostituáltakkal egyaránt találkoztak az önkénteseink, hogy szavakkal és tettekkel bemutassák nekik Isten szeretetét. Ezzel éppen annak a názáreti Jézusnak a nyomdokaiba léptek, aki Jeruzsálem utcáin és szerte Izraelben ugyanezt tette csaknem kétezer évvel ezelőtt.”
De miként is kezdtek el zsidó emberek Jézusban hinni? Tar Kata azt mondja, arról nincsenek pontos adatok, hogy a történelem során hány zsidó hívő ismerte fel, hogy a Messiás már eljött, de annyi bizonyos, hogy a 19. század végi Kelet-Európában történt ébredés. Leopold Kohn máramarosi haszid rebbe példáját említi, aki a Talmud tanulmányozásakor szembesült azzal, hogy az emberiség már régen a messiási korszakot éli. „Ez a magyar származású rabbi tiszta szívű, igaz ember volt, kereste az Urat. A próféciák tanulmányozásakor bukkant rá Dániel könyve 9. fejezetének 26. versére, amely arról beszél, hogy a Messiás kivágattatik, mielőtt a templomot lerombolják. Nem nyugodott, ezért elment Amerikába, hogy Messiás-hívő zsidókkal találkozzon. A Talmudban ugyan olvashatott egy az első századnál jóval későbbre datálható Jézus-életrajzot, amely Jézust rossz útra tévedt varázslónak mutatta be, aki házasságon kívüli kapcsolatban fogant, a héber Újszövetséget tanulmányozva viszont megbizonyosodott afelől, hogy az egy izraeli zsidó emberről szól, akinek még az életében számos messiási prófécia beteljesedett, vagyis Jézus a megígért Messiás. A második világháború épp ezt az ébredési folyamatot törte derékba, ráadásul a holokauszt után főleg a történelmi egyházakat nyomasztotta a történtek miatti bűntudat, emiatt az evangélium nyílt hirdetése a zsidóságnak úgy tűnik, megszűnt.”
Tar Kata azonban határozottan állítja: a keresztyének felelőssége is a zsidóság hitre jutása, ezért nem szabad hallgatnunk. „A páli levelekben olvassuk, hogy a pogányoknak kell féltékennyé tenniük a zsidó népet azzal a személyes kapcsolattal, amibe mi az ő Istenükkel kerültünk a zsidók közül támadt Messiás által. Ha ezt a felelősséget lerázzuk magunkról, Isten iránt is engedetlenek vagyunk. Minden körülmények között keresnünk kell a módját, hogyan lehet a zsidó néphez valahogy eljuttatni az örömüzenetet.”
Ám éppen a keresztény Európában végrehajtott zsidóüldözések miatt rémisztő egy vallásos zsidó számára az a gondolat, hogy Jézus követője legyen – teszi hozzá. „Ez egyet jelentene azzal, hogy megtagadja ősei hitét, meggyalázza a szülei emlékét, akik esetleg éppen a holokausztban pusztultak el. Azok viszont, akiknek nem olyan erős a zsidó identitása, például vegyes házasságban élnek vagy keresztény barátaik vannak, nyitottabbak, sőt, számukra izgalmas lehetőséget jelent az is, hogy ha megtérnek, nem kell valamilyen felekezeti hagyományba betagozódniuk, hanem lehetnek zsidóként is Jézus követői.”
Aki mégis vallásos háttérből tér meg, komolyan konfrontálódik a családjával – osztja meg tapasztalatát. „Amíg valaki nem keresztelkedik meg, még azt mondják, csak megingott, de ha alámerítkezik, az már felér egy árulással. Kikeresztelkedőnek tartják, pedig valójában belekeresztelkedett Krisztus halálába és feltámadásába.” Emiatt előfordul, hogy a hívek titokban keresztelkednek meg. Ha túljutnak a személyes és történelmi okokra visszavezethető érzelmi gátakon, akkor – legalábbis számukra – az is kiderül, hogy zsidóság és kereszténység ugyanabból a hagyományból nőtt ki. És ugyanarra is mutat rá – számos zsidó ünnep, liturgiai rendtartás vagy családi hagyomány ugyanis új értelmet nyer, amint az eljövendő Szabadítót a zsidó hívek Krisztussal azonosítják.
A Zsidók Jézusért szervezet rendszeresen tart például olyan szédervacsorákat, ahol a misszionáriusok rávilágítanak a páskabárány kilétére. Tar Kata is időről időre meghívja otthonába zsidó ismerőseit, hogy amikor együtt ünnepelnek, tanúbizonyságot tegyen előttük arról, amit megértett a Tóra, a próféták és az Újszövetség alapján. Pedig ő maga nem vallásos háttérből tért meg, épp ellenkezőleg: megtérése erősítette meg zsidó identitásában. „Hogy hogyan kell meggyújtani egy péntek esti gyertyát, vagy hogy milyen egy szédervacsora, azt én már Jézusban hívő zsidóként tanultam meg, és visszamenőleg öleltem magamhoz” – árulja el.
Mint mondja, ő maga és a Zsidók Jézusért szervezet is leginkább a nem vallásos, vagy a vallásos közösségben csalódott embereket éri el az evangéliummal. A magyar önkéntesek rendszeresen kimennek az utcára a mozgalmukat hirdető pólót viselve, és evangéliumi szórólapokat osztogatnak a járókelőknek. Sokan nagy ívben elkerülik őket, mások pedig érdeklődve kérdeznek róluk. Meghökkenti őket ugyanis a Zsidók Jézusért felirat, és ez felkelti kíváncsiságukat.
A misszionáriusok az értelmiségi, művészetkedvelő réteg felé is kezdeményezők. „Sokaság című kiállításunkat már többször bemutattuk Budapesten. A képsorozatot egy messiáshívő zsidó művésznő festette Máté evangéliuma illusztrálására. A különlegessége, hogy héber nyelven megjelennek benne azok az ószövetségi próféciák, amelyek Jézus életében teljesedtek be. Ezek a gondolatébresztő képek azért is hatásosak, mert általában feszélyezi az embereket a nagyon erős térítő szándék, viszont kicsit nyitottabbak, ha értelmes beszélgetésre invitáljuk őket.”
A holokauszt áldozatairól megemlékező budapesti Élet Menetén is rendkívül nyitottságot tapasztaltak. „Odamentünk emberekhez, és megkérdeztük tőlük, miért vannak itt. Majd, hogy szerintük a holokauszt után lehet-e Istenben hinni, végül azt is, hogy mit gondolnak, egy zsidó ember hihet-e Jézusban. Lenyűgöző volt, hogy vadidegen emberek szívesen vették a kérdéseinket, és válaszoltak is rájuk, méghozzá komolyan, mélyen. Ez az, ami engem izgat, és erre bátorítok mindenkit, hogy próbáljuk megtalálni azokat a kérdéseket, amelyekkel mélyebbre vihetjük a beszélgetést.”
Tar Kata hangsúlyozza: a zsidóságnak hirdetni az örömüzenetet Istentől kapott feladatunk. „Jézus maga is karakán módon mondta el zsidó kortársainak: szükséges megtérniük ahhoz, hogy eljöhessen Isten országa, valamint ha nem lesznek olyanok, mint a kisgyermekek, nem mennek be oda (vö. Mt. 18,3). Nikodémusnak, a Szanhedrin tekintélyes tagjának is kijelentette, hogy szükséges újonnan születniük. Pedig a zsidóság Isten választott népe volt és az is maradt, hogy a nemzeteknek bemutassa Istent. A választottság valóban nem is változott, de nem jelent automatikusan üdvösséget. Ha valakinek, akkor elsősorban nekünk, zsidóknak hinnünk kell abban, akit Isten elküldött, mert általa van üdvösségünk nekünk és a többi nemzetnek is.”
A Zsidók Jézusért szervezetről itt tudhat meg többet.
Képek: Füle Tamás; Zsidók Jézusért
Kapcsolódó cikkünk:
Mit gondolhat egy vallásos zsidó a názáreti ácsról? Megtalálják-e a helyüket Jézus zsidó követői? Miért tartanak meg mégis bizonyos szokásokat megtérésük után? Az idei húsvét előtt ezekre a kérdésekre is választ kaptunk Messiás-hívő magyar zsidóktól.
Jesua mai követői