Elfordulni a bűntől és a haláltól és odafordulni Istenhez, az élet forrásához – a Jézus Krisztusba vetett hit alapján ez a megtérés, amely a gondolkodás és a látásmód megváltozását jelenti – magyarázta áhítatában Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző.
A Péter apostol pünkösdi prédikációja nyomán megtérő háromezer férfi példájára emlékeztetett, akik nemcsak hallották az örömhírt, hanem a szerint is cselekedtek, elkötelezve magukat Krisztus és az egyház közössége mellett. Állhatatos együttlétük, egymás iránti odaadásuk, részvételük az apostoli tanításban, az úrvacsorában és az imádkozásban volt a kulcsa annak, hogy egészséges, hűséges és szolgálatkész életet éljenek, amelynek fókuszában Jézus Krisztus áll.
„A jó kezdet mellett az állhatatos megmaradás is fontos abban, amire elhívott az Isten. Vajon ott van a szívünkben ez a vállalás, örömteli, tiszta szívvel, mindazokért is, akik most még távol vannak Istentől és az Ő egyházától?” – tette fel a kérdést az igehirdető.

A Baranyai Programtanácsnak a Pécsi Református Kollégiumban tartott ülése imaközösséggel folytatódott, ezután Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke vette át a szót. Mint mondta, a Programtanács az új egyházmegyei elnökség megválasztásáig folytatja a munkáját. A tisztújítás előkészítésére eredetileg egy évet szántak, ám a strukturális problémákat is orvosló folyamat két és fél év alatt jutott el odáig, hogy erre sor kerülhessen.

A püspök emlékeztetett: kilenc baranyai gondozó gyülekezetet hoztak létre, ezzel országos szinten is megteremtették ennek a gyülekezeti kategóriának a jogi kereteit. Így már meghatározhatták a tisztújításhoz szükséges szavazati számértéket is. Ez idő alatt számos intézkedést hoztak a lelkészi hivatás lelki és anyagi megerősítésére is. A jövedelemkiegészítés elosztását is újraszervezték: Dunamelléken – és ennek javaslatára a többi egyházkerületben is – a kerületi tartalékból szükség szerint részesülnek az egyházmegyék az eddigi, kvótán alapuló gyakorlathoz képest. A baranyai egyházmegye lelkipásztorainak jövedelemkiegészítése mintegy húsz százalékkal emelkedett. A gondozó gyülekezetek lelkészeinek ennél is több támogatást kívánnak biztosítani tekintettel arra, hogy ezek a gyülekezetek nem önfenntartók. Emellett a hittanoktatói státuszok anyagi stabilizálása úgy tehermentesíti a lelkipásztorokat, hogy közben a jövedelmük nem csökken. A püspök beszámolt arról is, hogy kezdetét vette a baranyai egyházmegye elnéptelenedő gyülekezeteinek ingatlan-állapotfelmérése.

A cigánymissziós felzárkóztató programokról is megkezdődött az egyeztetés a helyi katolikusokkal. Az egyházvezető hangsúlyozta: szükség van azokra a felelős személyekre – lelkészekre és presbiterekre egyaránt –, akik az egyházmegyében összefogják a különböző szolgálati területeket. A leendő esperesnek alkalmasnak kell lennie a szerepkörre és a múlt lezárására, feladata lesz az erkölcsi rehabilitáció és a megbékélésben való építkezés is – hangsúlyozta a püspök.

A Programtanács több tagja is reagált az elhangzottakra. Bereczky Ildikó, a Programtanács koordinátora azt mondta: ebből a távból látszik, milyen erőfeszítéseket tettek az elmúlt évtizedekben a Baranyában hűséges lélekmentő szolgálatot végző lelkipásztorok. Ezért sem volt hiábavaló tenni azért, hogy az itteniek szolgálata jobban megbecsült és jobb körülmények között végezhető legyen. Az elmúlt két év igazán nagy áldása, hogy lélekben is odaállt melléjük az egyházvezetés – fogalmazott. A lelkipásztor szerint sikerült kimozdulni abból a rossz mentális állapotból, aminek látható jele az volt, hogy nem tudtak hamarabb esperest választani.
Érési folyamat ez, amelynek ezen a pontján segítséggel bár, de az egyházmegye talpra tud állni – vélte.

„Amit az egyházkerület meg tudott tenni ezért, megtette” – ezért mondott köszönetet Nagy Anna, akit korábban megválasztottak egyházmegyei főgondnoknak.
A következő lépés a baranyaiaknak kell megtenniük az újonnan kialakított jogi és szervezeti keretek között – tette hozzá.
A jelenlegi ciklusból hátralévő három év sikeres átmenetet jelenthet az egyházmegye életében, amihez a közös cél is hozzásegíti a közösséget.

A baranyai egyházmegyében felmért ingatlanok állapotáról Veres Sándor dunamelléki főgondnok számolt be. Mint mondta, jó állapotú, kisebb vagy nagyobb felújításra szoruló és romos állapotú templomépületeket is nyilvántartanak. A templomok közt vannak helyi védelem és műemléki védelem alatt lévők is. Amikor a további sorsukról döntenek, azt is figyelembe veszik, hogy zajlik-e bennük rendszeres hitéleti tevékenység – ez 113 templomból 84-ről elmondható.

Az elnéptelenedő gyülekezetekben közel 150 egyéb ingatlan állapotát is felmérték, ezek között gyülekezeti ház vagy terem, parókia, ifjúsági szállás, szolgálati lakás, korábbi iskolaépület, vendégház, közösségi ház, iroda és üres telek is található. Ezeknek alig egytizedét használták a felmérés idején. Az elmúlt másfél évben történtek felújítások is, ezért az adatok pontosítása után a következő lépés egy egyházmegyei ingatlan- és infrastrukturális vagyonkezelő szerv létrehozása lenne, amely döntene a nem használt vagy használhatatlan ingatlanok sorsáról. Döntéseket csakis a települések lélekszámának alakulását is figyelembe véve hoznának. „A cél, hogy a gyülekezetek ne elveszítsék vagyonukat, hanem akár értékesítéssel, akár az ingatlanok más, megfelelő célú felhasználásával saját fennmaradásukat biztosítsák.” Ezt a célt szolgálják az elsődleges épületjavítások is, amelyekkel több száz milliós károkat előznek meg. A főgondnok hozzátette: a felújításokkal együtt a karbantartás megszervezésére is szükség van. „Minden ingatlannak kell, hogy legyen gazdája, aki gondozza azt.”

A Baranyai Programtanács ülését követően a baranyai lelkész-főgondnoki értekezletre került sor. A baranyai esperesi feladatokat átmenetileg ellátó budapest-északi esperes, Szloboda József áhítatában arról beszélt, a megtérésre hívás a hívő embernek is szól: lelkészeknek, gondnokoknak, évtizedek óta templomba járó gyülekezeti tagoknak. „Amikor azt gondoljuk, tenni kell valamit, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy először az Istenhez kell odatérnünk.” A könyörülő Isten az, aki ajándékba adja Szentlelkével együtt a feladatot, a küldetést is arra, ami nem az ember, hanem az Isten akaratáról szól. Ő gyarapítja a gyülekezetet is a megtérőkkel. Amíg Isten előtt állunk, addig meg is marad a gyülekezet – hangsúlyozta.

Az értekezlet Balog Zoltán püspök helyzetértékelésével folytatódott. Az egyházvezető felidézte a dunamelléki elnökségnek a baranyai lelkész-főgondnokokkal közös találkozóik eredményeit, és azt az igei gondolatot, amely végigkísérte a folyamatot: kész vagytok-e elengedni, megbocsátani és újat kezdeni? A püspök az érettség jelének tekintette, hogy a választások érintettjei elengedték jogos követeléseiket, idén márciusban pedig az a közös döntés született, hogy a tisztújításra sort kell keríteni. Az egyházmegye működőképességét nemcsak az esperes és a főgondnok, hanem az egyéb szolgálati területek felelősei is együtt biztosítják – hangsúlyozta.

A püspök kifejezte reményét arra, hogy a baranyai szolgálattevők közössége megerősödött az elmúlt időszakban, amikor a lelki megújulásról való gondolkodásra és a rendszeres, közös imádságra is nagy hangsúlyt fektettek. Hozzátette: bízik abban is, hogy a gondozó gyülekezetek rejtett tartalékai is megjelennek a jövőben. Szólt a hiánypótló Pécs-Kelet-Mecseki Missziói Egyházközség megalapításáról, és a kákicsi gyülekezeti központ jelzésértékű megújításáról is. A templomot, a Kákicsi Kiss Gézáról elnevezett emlékházat és a hozzá kapcsolódó ifjúsági szállást a tervek szerint jövő tavasszal lehet használatba venni.

A baranyai egyházmegyében tervezett tisztújítás menetéről a következő hetekben egyeztetnek.

Képek: Füle Tamás