Olvasnak az emberek bibliát?

A Biblia évében, 2008-ban volt egy felmérés, amelyből kiderült, hogy az ország lakosságának 5 százaléka olvassa bármilyen rendszerességgel a Bibliát, akár havonta egyszer. Naponta pedig 100 emberből kb. 2-en olvassák a Bibliát. Ez az arány természetesen magasabb a templomba járóknál, de a református egyháztagok körében sem megy 20 százalék fölé. Ez már meglepő adat.

Mi lehet az oka ennek?

Nehéz olvasmánynak tartják az emberek a Szentírást. Ma már nem is lehet elvárni, hogy segédeszközök nélkül bibliaolvasóvá váljon bárki. Egyszerűen nincsenek felkészülve a mai emberek arra, hogy a szövegből kinyerjék azt a tartalmat, ami számukra is mond valamit. Persze, azok, akiknek az életében megvan a helye a bibliaolvasásnak, az igehirdetésből vagy a bibliaóráról beszerezhetik a szükséges muníciót ahhoz, hogy megszólaljon bennük az Isten Igéje. Aki azonban először veszi kezébe a Szentírást, annak azt ajánlanám, hogy keressen egy számára feltehetően segítséget nyújtó magyarázatos bibliát. Ezeknek a száma egyébként egyre inkább gyarapszik, az intellektuális és az érzelmi beállítódású emberek egyaránt találhatnak számukra megfelelő kiadványt.

Csak a Biblia szövegét tartalmazó kiadásokból is többféle van. Sokat hallunk a bibliafordítók munkájáról, de ezek szerint magyarról magyarra is le kell fordítani a Szentírást?

A Szentlélek kitöltetéséhez kötjük az egyház születését – ekkor mindenki a maga nyelvén hallotta és értette az evangéliumot. A kenyai vagy a nigériai bibliatársulatoknak most is harminc-negyven nyelvre le kell fordítaniuk a Szentírást – nekik más dolguk van. Mi olyan nyelven dolgozunk, amelynek bibliai gyökerei vannak, hiszen a Károli-féle bibliafordítás mélyen beleivódott a nyelvünkbe. Az egyik nem is oly régen megjelent bibliai szövegválogatásunk bemutatja, hány gyakran használatos szólásunk és közmondásunk ered a Bibliából. Az évszázadok alatt azonban sokat változott a nyelv. Ha valaki nem a Károli-biblián nevelkedett, annak a számára nehezítheti az olvasást a régies szövegváltozat. Ugyanakkor még a kezdő bibliaolvasók közül is sokan megszeretik, mert szebb, ritmusosabb, ezért könnyebb belőle megjegyezni az igeverseket is. Még az 1908-as Károli-revízió is ilyen, retorikailag ihletett szöveg. Született azonban egy új fordítás 1975-ben, majd annak egy revíziója 1990-ben, amelyet 2014-ben részben az olvasói visszajelzések, részben a teológiai és stilisztikai szempontok alapján ismét revideáltunk. Ez is szabatos, szép magyarsággal megformált szövegváltozat, amely hű az eredeti tartalomhoz, de a fordításkor a ritmikusság és a költőiség már nem lehetett szempont, a könnyen érthetőség annál inkább. Ezzel együtt a Károli-szöveget sem engedjük el – közös kincsünk, és sokan keresik még mindig. Az azonban tény, hogy lassan nyugdíjaskorúak lesznek azok, akik még ezen nevelkedtek, a fiatalok pedig már az új fordítású bibliát veszik inkább a kezükbe.

Miért nem ültetik át minden elemében mai nyelvre a Károli-bibliát?

Napjainkban egy egészen új bibliafordítási projekt már nem tudná meghagyni a Károli-bibliát úgy, ahogyan ismerjük. A szövegkritika, a filológia megkövetelné a mondatstruktúrák átalakítását is – mi ezzel nem kísérletezünk. Aki a szöveg jól érthetőségét helyezi előtérbe, annak érdemes az új fordítású bibliát forgatnia, aki pedig hagyományos szöveget akar olvasni, ami egy mai művelt ember számára érthető, az bátran vegye kézbe a Károli-bibliát! A rendszeres bibliaolvasók számára mindkettőt javasolnám, mert nagyon szépen kiegészítik egymást. Aki nem ismeri az eredeti nyelveket, azok számára a két magyar kiadás együtt panorámafelvételként világítja meg a szöveg eredeti üzenetét.

A Bibliatársulattal nemrég emlékeztek meg a 360 éves váradi bibliáról. Miért volt és maradt jelentős ez a bibliakiadás?

A váradi bibliának fontos szerepe van a Károli-szöveghagyományban, ugyanis a 360 évvel ezelőtti fordítások közül ezt a revideált Károli-fordítást folytatták a bibliakiadások, az imént említett 1908-as revízió is ezt vette alapul. A váradi biblia története igen kalandos. Váradot 1660-ban a törökök ostromolták, amikor a várfalak között éppen a revideált Károli-bibliát nyomtatták. Míg egyesek a szurkot öntötték az ellenségre a várfalon, mások a biblia lapjait sokszorosították odabent. Az Újszövetséggel el is készültek, de nem tudták folytatni a munkát, mert a vár elesett. A várvédők megadási feltételeik között az egyik legfontosabb az volt, hogy elvihessék a kinyomtatott Újszövetséget, a nyomdaeszközöket és a papírt. A törökök beleegyeztek, és más ígéreteikkel ellentétben ezt meg is tartották, nem bántották a bibliát szállító szekereket. Az Ószövetséget végül Kolozsváron nyomtatták ki, ott rakták össze a váradi bibliát 1661-ben.

Említette a Bibliai szövegválogatás sorozatot, amely különböző témák és célcsoportok szerinti szemelvényeket tartalmaz a Szentírásból. A bibliai szólásokat és közmondásokat tartalmazó füzet mellett nemrég mutatták be az úrvacsoráról szóló, valamint a férfiaknak szóló szövegválogatást is. Miért hasznosak ezek?

Az a cél, hogy közelebb vigyük a bibiliaolvasó emberekhez azokat a szövegrészleteket, amelyek egy-egy téma feltárásában segíthetnek, vagy amelyek személyes életükben irányadók lehetnek. Már hét kötete van a sorozatnak, van köztük nőknek, illetve a családi életről szóló kiadvány is. Ezek a szöveggyűjtemények olyanok, mint a kis vontatóhajók. Amikor a nagy tankerhajó közeledik a kikötőbe, a kis vontatóhajók elébe mennek. Vékonyabb vezetőköteleiket átlövik a nagy hajóra, és aztán azokon át húzzák oda azokat a karvastagságú, ezért emberi erővel mozdíthatatlan súlyú köteleket, amelyekkel vontatni képesek a nagy hajót. A bibliai szövegválogatások ehhez hasonlóan vonják be a Bibliát még nem olvasó embert a bibliaolvasás hasznába és örömébe.

Hogyan?

Az úrvacsoráról szóló szövegválogatásban szerepelnek már olyan ószövetségi történetek is, amelyekben a megbékélés jegyében emberek együtt esznek, de az újszövetségi asztalközösség is megjelenik: az, ahogy Jézus együtt evett a vámszedőkkel, a paráznákkal, vagyis azokkal az emberekkel, akiket mások kizártak volna a vele való közösségből. Megjelennek benne az utolsó vacsoráról szóló szövegrészek és az is, hogy óegyházi közösségek hogyan éltek az úrvacsorával. Ezeket az igeszakaszokat az egyháztörténet során többen is magyarázták, ezért szép idézeteket is választottunk hozzájuk: az óegyházi szerzőktől Kálvin Jánoson át Bolyki Jánosig több jelentős szerző kommentárja is szerepel a kiadványban.

A Legyetek férfiak! című szöveggyűjtemény a Szentírás szerinti férfiszerepről nyújt eligazítást. Ma már olyan nagy a bizonytalanság ezen a téren, hogy hasznos az alapokat fölszedni: mit jelent férfinak lenni a Biblia szerint. Az apaságról, a házastársi kapcsolatról, a munkáról, az Istennel való kapcsolatról mélyen elgondolkodtatnak ezek a részletek, persze, tudni is kell alkalmazni őket a 21. században. Reméljük, tudjuk bővíteni ezt a sorozatot, amelyekhez elérhető áron hozzá lehet jutni, hiszen a Biblia 4000 éves bölcsességében részesedhetünk általuk.

Készül egy jelnyelvi bibliafordítás is a siketek és nagyothallók számára. Ezt hogy kell elképzelnünk?

A siketek között sokan tudnak olvasni, például akik később veszítették el a hallásukat, de sokan nem jól értik az írott szöveget, a hangos olvasás ugyanis fontos fázis lenne az írás-, olvasástanulás folyamatában. A jelnyelvi biblia ezért nem írásban, hanem videófelvételeken jelenik majd meg jeltolmácsok közreműködésével. A fordítás embrionális fázisában a jelelő számára kódokkal leírják, mit kell majd gesztusokkal és mimikával átadnia. A bibliát jelelni nehéz műfaj, a jelnyelv ugyanis nem leíró, hanem eseménycentrikus nyelv: azt lehet jól átadni, amit valaki mond valakinek. A bibliában ehhez képest sok leírás és elmélkedés szerepel, gondoljunk például az újszövetségi levelekre! Jó néhány ószövetségi könyvben, az evangéliumokban és az Apostolok cselekedeteiben azonban sok akciódús részlet szerepel – ezért ezekkel a könyvekkel kezdtük a munkát, hogy a tolmácsok is beleszokjanak. Eddig elkészült a Márk evangéliuma, az Apostolok cseledetei jelentős része és sok más bibliai történet is az evangéliumokból.

Nagyon népszerűek a Bibliatársulat által szervezett online bibliaismereti versenyek is, amelyek játékos, kreatív formában mélyítik el a Szentírás-ismeretet.

Ez a legnagyobb érdeklődésre számottevő dolog, amit valaha csináltunk. Az évente kétszer, középiskolások és egyetemisták körében meghirdetett verseny népszerűsége egyre nő, ezért megkezdtük egy online bibliaiskola előkészítését. A négyhetes bevezető kurzuson a biblia fő részeiről szerezhetnek átfogó ismereteket az érdeklődők. Ezt azoknak ajánljuk, akik szinte semmit nem tudnak a Szentírásról. A haladók számára pedig egy-egy bibliai könyvet vagy témát feldolgozó tananyaggal készülünk. Egyre többeket rabul ejt az a megközelítés, hogy a biblia a világ igaz történetét beszéli el, olyan nagy narratíva, amely a teremtéstől eljut az új teremtésig. Minden ember valamilyen narratíva mentén éli az életét, az értékeit abból meríti, annak próbál megfelelni. Mi a világ kínálta számos narratíva helyett a keresztyén narratívát kínáljuk fel, amihez egyedül érdemes szabni az életünket.

Ön a felekezetközi Bibliatársulat református főtitkára, elődje, Tarr Kálmán pedig szintén református lelkész volt. Többek között ez a tény is érzékelteti, hogy a keresztyénségen belül a református teológiának jelentős szerepe van a bibliai igazság megőrzésében, átadásában. Mit gondol, valóban igaz ránk, reformátusokra, hogy az Ige egyháza vagyunk?

Azok vagyunk. Ha az egyház bármely szintjén döntést kell hozni valamilyen ügyben, ma is az a meghatározó, hogy az Ige mit mond, nincs más kapaszkodónk. A tekintetben viszont, hogy az egyéni életünket mennyire járja át az Ige igazsága, még sokat kell fejlődnünk. Református identitásunknak két pillére van: az egyik a Szentírás, a másik a nemzeti elkötelezettségünk. Utóbbinak most reneszánszát éljük, de erősítenünk kell az Ige iránti elkötelezettségünket is. Ráadásul, fontos a kettő sorrendje is: Isten Igéje legyen az első helyen.

Az, hogy a református egyháztagoknak mintegy egyötöde olvassa csupán a Bibliát, jelzi, hogy állunk ezen a téren. Ebben az egyházakkal közös a felelősségünk. Az egyház is a bibliai kegyességhez hívja az embereket, de a Bibliatársulatnak kifejezetten csak az a feladata, hogy a Szentírás minél többekhez eljusson. Tizenkét egyház tartja fontosnak, hogy harmonizálja ezt az erőfeszítést. Olyanok vagyunk az egyház számára, mint egy pionírcsapat, úttörők, akik próbáljuk előremozdítani a biblia ügyét. Mi könnyebben megtehetjük, hogy újabb utakat keressünk, mert könnyebben mozdulunk, mint az egyház. Nekem személyesen is sok álmatlan éjszakát okoz, hogy eléggé kreatívak vagyunk-e és megtaláljuk-e az utat például a fiatalokhoz.

Ez úgy tűnik, nemcsak a bibliaismereti versennyel, hanem a Biblia neked kiadvánnyal is sikerült.

A Biblia neked eredetije Angliában bibliatársulati kiadvány, itthon a Harmat Kiadó, a Kálvin Kiadó és a Bibliatársulat közös kiadásában jelent meg – mi csak a bibliafordítás szövegét adtuk hozzá a munkához. Az ifjúsági munkát szívükön hordozó Ifjúságépítők is saját kiadványukként kezelik és ajánlják tovább. Egy kiadványnak jó, ha van gazdája, hiszen el is kell juttatni az olvasókhoz legalább olyan erőfeszítéssel, mint amilyennel kiadtuk. Mivel sok fiatal magáénak vallja, a Biblia neked könnyebben felkelti más fiatalok érdeklődését is. Néhány hónap alatt már a második kiadás készül belőle.

Milyen kiadványokat tervez a jövőben a Bibliatársulat?

Hamarosan megjelenik egy másik, pünkösdi hátterű magyarázatos biblia is Tűzbiblia néven, ezt nem mi adtuk ki, csak a bibliai szöveget adtuk hozzá. Jó és lényegre törő magyarázatok vannak benne, segítik az egyéni elcsendesedést, a Szentírás szövegében való elmélyülést. A hívő életnek olyan témaköreit is magyarázza, mint az imádság, a hálaadás vagy az adakozás. Ezt is bátran merem ajánlani mindenkinek.

A Bibliatársulattal szeretnénk kiadni a deuterokanonikus bibliai szövegek magyarázatos változatát is. Ezek a katolikusok Ószövetségében meglévő könyvek, például a Makkabeusok könyve, a Sirák fia könyve, a Tóbit könyve és Salamon bölcsességei. Ezeket a reformáció nem tartotta a Szentlélek által ihletett könyveknek, de elismerte, hogy kegyes és hasznos olvasmányok. Ezek is a bibliai hagyomány részei. Ehhez készülnek szatellitkiadványok is, amelyek elbeszélik ezeknek a könyveknek a történetét és azt, hogy hogyan használta őket a keresztény egyház. A bibliából kimaradt, sokak fantáziáját megmozgató újszövetségi apokrifekről is szól majd egy kiadványunk. Ezeket a korai egyház elutasította, bár akkoriban sokan olvasták őket. Szemelvényeket és magyarázatokat teszünk közzé Júdás, Mária és Tamás „evangéliumához”.

Még tart adománygyűjtő akciónk is, amelyet a keresztyén színművészek által kezdeményezett dramatizált biblia munkálatainak támogatására fordítunk. Nekünk is van hangzó bibliánk, a dramatizált biblia azonban több ennél. Olyan, mint egy rádiójáték, hangeffektusokkal, zenével, a párbeszédes részeket pedig több szereplő szólaltatja meg. A projekt közösségi finanszírozásból valósulhat meg, az elkészült részeket már meg is lehet hallgatni.