Tényleg könnyű a finneknek?

A finn oktatási rendszert világszerte jó példaként emlegetik. Jukka Sinnemäki, nemzetközileg elismert finn pedagógus egy református középiskola vendégeként beszélt saját tapasztalatairól.

Szembenézni a tanulók problémáival és elkötelezetten dolgozni azért, hogy sikeresek legyenek – ezen a területen kínált a Gödöllői Református Líceum Gimnázium a térség pedagógusai számára együtt gondolkodási lehetőséget. A nemzetközi szinten elismert finn szakember, Jukka Sinnemäki előadására megtelt a Gödöllői Városi Könyvtár előadóterme.

„Remélem, hogy sok kritikát kapok!”
Ezt a vágyát magyarul fogalmazta meg Jukka Sinnemäki előadása elején. A kritika iránti igény önmagában hírértékkel bír a magyar közéletben. A finn oktatási szakember, a Global Teacher Prize 2019-es díjazottja azonban a párbeszéd iránti igényre utalt olyan kompromittáló kérdésben például, amit témául kapott: létezik-e olyan ország, vagy tanterv, amely valódi megoldást kínál az oktatás problémáira?

A finn pedagógus nem tudott választ adni a tökéletes tanterv kérdésére, de őszintén beszélt azokról a problémákról, amelyek a finn oktatási rendszerben felmerültek. A tanárok Finnországban is nagyon fáradtak, sok mindennel küzdenek még úgy is, hogy az oktatási rendszerük kiemelkedő; de tény, hogy ez utóbbit nem egy éjszaka alatt hozták létre.

A finn oktatás egyik kihívása az volt, hogy a gyerekek nem mozogtak eleget – de az erre kapott összeget elköltötték, mielőtt megoldást találtak volna. A szakember hangsúlyozta: bár fontosak az anyagi erőforrások, a legtöbb probléma megoldása nem csak ezen múlik.
Beszámolt arról, hogy a finn rendszert akkor kezdték megváltoztatni, amikor a diákok PISA-eredményei a legjobbak voltak.

PISA, azaz Programme for International Student Assessment – A nemzetközi tanulói teljesítménymérés programjában kapott eredmények összefoglalója. A felmérés célja, hogy kiderüljön, a tizenöt éves diákok mennyire képesek alkalmazni az addig tanultakat a hétköznapi életben. Ez visszajelzés az oktatás eredményességéről és előrejelzést ad a munkaerőpiac számára a jövő dolgozóinak kompetenciáiról. Háromévente, három területen végzik a méréseket: ezek a szövegértés, a természettudományok és a matematika. Jelenleg 31 OECD-tagország és 35 partnerország részvételével zajlik a felmérés, melyben Magyarország először 2000-ben vett részt. A nemzetközi viszonylatban mérve a magyar diákok alulteljesítenek.
A magyar diákok teljesítményéről itt olvashat. 
A PISA honlapját itt éri el. 


Legyetek jól!
De a szakember szerint mégsem a PISA-eredmények a legfontosabbak – a mérőszámok által jelzett oktatási problémák megoldását meglepő helyen kezdené. Jukka Sinnemäki szerint fontos, hogy a tanárok tudatosítsák saját szükségleteiket. A hétköznapok rohanásában könnyű elveszíteni a fókuszt, ami nélkül lehetetlen jó fontossági sorrendet felállítani. A tanárok jóllétének kulcsa a szakember szerint az, hogy tudnak-e olyan területet találni a saját életükben, ahol csökkenthető a sebesség.

Jukka Sinnemäki véleménye szerint az a pedagógus,

aki komolyan tudja venni a saját szükségleteit, komolyan fogja venni a rábízottakét is.

Fontosnak tartotta kiemelni: a tanulók legtöbb problémája nem látványos – mint ahogyan a könyvtár dísztermében ülőkön sem látszott, hogy bármi gondjuk lehet.

Jukka a tanár és diák közti közöny falát igyekezett ledönteni a saját életéhez kapcsolódó történetekkel. A finn szakember oktatásfilozófiáját az a kislány fordította meg, akivel nagyon sok gond volt az iskolai évek alatt, de amikor elhagyta az intézményt, egy lélegzetelállítóan szép festményt ajándékozott Jukkának – amit egy kilenc perces oktatóvideóból tanultak alapján festett az iskola kertjéről.
Nem a jó tanulókat kellene még sikeresebbé tenni, hanem a felszín mögé látva észrevenni és felfedezni azt az értéket, ami az adott diák sajátja – hangsúlyozta az előadó.

C.S. Lewis gondolatait hívta segítségül zárásként Jukka Sinnemäki, miszerint a történet elejét nem lehet megváltoztatni, de a ma meghozandó döntéseket újra lehet gondolni, hogy más lehessen az elkezdett történet vége.
 

Cél: közös gondolkodás
A református gimnáziumok közül jó néhány nemcsak a diákjai, de a tanárai számára is biztosítja a fejlődés lehetőségét, ilyen a Gödöllői Református Líceum is.

Az Erasmus+ program támogatásával létrejött tanulmányi utak egyikén látogatott el Király Teodóra, a szervező református gimnázium egyik angoltanára Finnországba, ott találkozott Jukka Sinnemäkival is. Akkor még ő maga sem gondolta, hogy a neves finn pedagógus elfogadja a gödöllői iskola meghívását, ami szintén az Erasmus+ program keretében jöhetett létre.
„Értelmes, hiteles és szorgalmas emberekkel nagyon sokat teszünk azért, hogy a ránk bízott ötszáz gyereknek jobb legyen” – mondta köszöntőjében Király Teodóra, aki azt is hangsúlyozta, hogy a Líceum nem pusztán oktatási intézmény, hanem működő szellemi műhely is.
A pedagógus a szeptember 27-én életre hívott találkozót szakmai ünnepként definiálta, melynek fő célja a pedagógusok együtt gondolkodása volt a gyerekek érdekében.

Ő személyesen láthatta szakmai útja során Jukka tantermét, mégsem ez volt a legfontosabb, amit kollégáival szeretett volna megosztani. „Elsősorban Jukka Sinnemäki filozófiáját szerettem volna kihangosítani, amely szerint

a gyerek méltóságát mindenekelőtt tisztelni kell”

– árulta el a pedagógus. 

A közös gondolkodás tereire az információs buborékok korában nagyobb szükség van, mint valaha. Az előadás hallatán keresztény ember számára megkerülhetetlenné válik a kérdés: hogyan jelezzük a pedagógusainknak, hogy bízunk bennük és fontosak számunkra?
Számolatlanul sokszor hallottuk Reményik Sándor szavait iskolai ünnepségen: Ne hagyjátok a templomot,/A templomot s az iskolát! Ha ezt nem csak a tanévnyitón vesszük komolyan, akkor lehet közös ügyünk oktatás.
Balog Zoltán püspök a Magyar Nemzetnek adott interjújában odaállt a pedagógusok béremelésének ügye mellé – bízunk benne, hogy nem marad egyedül!

Az inspiráló előadás visszanézhető a Facebookon: https://www.facebook.com/refliceum/videos/132815696554983

Fotó: Székely Gergely