Közös énekléssel és igeolvasással kezdődött 2024. június 10-én, hétfőn a Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlése a budapesti Ráday Házban. Az aznapra rendelt igeszakaszt Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző olvasta fel A jelenések könyvéből, majd ezt követően ő szolgált imádsággal is.



Szükségünk van egymásra
A közgyűlést Veres Sándor dunamelléki főgondnok nyitotta meg. Beszédében azt emelte ki, hogy az egyház helyzetét látva most sokkal nehezebb a körülöttünk lévők megszólítása.

„Meg kell találnunk a kapcsolódás formáit. Ehhez szükségünk van Isten kegyelmére, Szentlelkének erejére, szükségünk van egymásra, a békességre, a gyülekezeteink közötti szolidaritására. Elsősorban arra kell figyelnünk, hogy mit akar velünk az Isten” – fogalmazott.

Veres Sándor megemlékezett két nemrég elhunyt presbiter testvérünkről, Huszár Pál korábbi dunántúli egyházkerületi főgondnokról és zsinati presbiteri elnökről, valamint Pongor Gábor albertfalva–kelenvölgyi főgondnokról is.



Az új alkotótagok
A közgyűlés tudomásul vette a Wébel Zsolt baranyai esperessé, dr. Nagy Anna egyházmegyei főgondnokká, valamint Kovács Gergely Gábor budapest-déli esperessé választásáról szóló jelentést, majd mindhármukat alkotótagjai közé fogadta.

Miután korábban új egyházkerületi tanácsosokat, egyházkerületi képviselőket, valamint két új zsinati tagot és egy póttagot választottak az egyházmegyei közgyűléseken, ezért a dunamelléki egyházkerületi közgyűlésen most új alkotótagként tett esküt Nagy Zoltán Csaba (pécs-kertvárosi lelkipásztor, lelkészi tanácsos), Bartisné Gagyi Ágnes (pécs-belvárosi presbiter, presbiteri tanácsos), Komor Csaba Norbert (pécs–kelet-mecseki lelkipásztor, lelkészi képviselő), Nagy Mariann (kozármislenyi lelkipásztor, lelkészi képviselő), dr. Nagy Ákos (pécs-kertvárosi presbiter, presbiteri képviselő), Ritter Betty (pécs–kelet-mecseki presbiter, presbiteri képviselő), dr. Szász Lajos (budapest-budafoki lelkipásztor, lelkészi képviselő), Karl Melinda (gárdonyi lelkipásztor, lelkészi képviselő), Sőtér Ilona (kőbányai presbiter, zsinati tag), Molnár Sándor (budapest-külső-kelenföldi lelkipásztor, lelkészi tanácsos, zsinati tag) és Barta Károly (budapest-soroksári lelkipásztor, zsinati póttag).

Sőtér Ilona, Molnár Sándor és Barta Károly egyúttal zsinati megbízóleveleiket is átvették.



Megújító kegyelem
A 2021. január 25-én elmondott püspöki eskü elejének („…Egyházi ügyekben egyedül közvetlen főhatóságomnak, az egyházkerületi közgyűlésnek utasításait és rendeleteit fogadom el és követem…”) felolvasásával kezdte püspöki jelentését Balog Zoltán dunamelléki püspök, hangsúlyozva, hogy a benne elhangzottak ma is érvényesek, ahogyan az elmúlt három évben is. „A mi egyházunkban a közgyűlés az, mely gyülekezeteinknek a püspököt megválasztó bizalmát két választás között képviseli. Erre a bizalomra van szükség ahhoz, hogy végezni tudja szolgálatát, és ahhoz a szükséges belső szabadsággal rendelkezzen; valamint az egyház külső szabadságát, ha azt támadás éri, védeni tudja. S mindez csak akkor érvényesül, ha a belső szabadság első renden Isten elhívó akaratából következik” – fogalmazott.

Mivel elmondása szerint az elmúlt hónapok eseményei megrendülést okoztak benne, azt a kérdést tette fel magának, hogy hogyan felelt meg esküjének és Isten elhívó akaratának. Köszönetet mondott azoknak, akik ebben a szembenézésben segítették, segítik. Sok találkozón, megbeszélésen igyekezett a kérdéseket megválaszolni, de a püspök elismerte, hogy válaszai a politikai botrány fényében túl egyszerűnek bizonyultak. Elmondta, hogy megkereste őt egy bajba jutott ember, aki a mai napig küzd az igazságért. Megsajnálta, elhitte, hogy ártatlan vagy legalább is aránytalan a büntetése, ezért hathatósan támogatta és képviselte a már korábban benyújtott kegyelmi kérvényét. „Nem krisztusi kegyelmet kértem neki, hanem elnökit” – tette hozzá, elismerve, hogy lelkipásztori segítőkészsége összekeveredett a köztársasági elnök mellett tanácsadóként vállalt szerepével, és hogy nem volt elég körültekintő. Mindezeket mérlegelve az okozott kárért bűnbánati felelősséget tartva végül lemondott a zsinati elnökségi tisztségről.

Püspöki felelősségéről igyekezett minden testületben és a szolgatársak felé számot adni, és a beszélgetések abban erősítették meg, hogy kötelessége továbbvezetni az őt ezzel megbízókat. „De ennek csak akkor van értelme, ha nem ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, hanem alázattal együtt keressük azt az utat, mely keresztyén életünk megújulásához vezet.”



Március elején alakult meg az a lelki megújulásért imádkozó csoport, amelyben az egyházkerület vezetése, a lelkipásztorképzés vezetői mellett teológusok és evangéliumi kritikát megfogalmazó lelkipásztorok vesznek részt. Ennek kapcsán a püspök azt kéri minden felelős egyháztagtól, hogy saját köreiben kapcsolódjon be ebbe az imádságos munkába, és keressék azokat a fórumokat, ahol őszintén, magunkkal szembenézve tudunk a megtérésről és megújulásról beszélgetni.

Balog Zoltán szükségesnek látja egyházunk társadalmi, közéleti szerepének megvizsgálását, amely során a missziói lelkületnek kellene vezetnie minket. Egyházunk belső irányítási rendjét is kritikus vizsgálat alá vonná. Azonban a legalapvetőbb kérdés, melyet szerinte föl kell tennünk, hogy kik vagyunk mi és mi a küldetésünk. Ennek eredője Dietrich Bonhoeffer szavaival az, hogy „kicsoda Jézus Krisztus ma” nekünk és a világnak. Ide kell újra és újra visszatérnünk, amelyhez keresztyén szabadság kell. A püspök kifejtette: egyházunk szabadságát veszélyeztetik azok a kívülről érkező méltatlan támadások, amelyek a személyén keresztül az egyház ellen is irányulnak. Az áprilisi zsinati ülés világossá tette a különbséget az ártó és a javító kritika között, ezért javasolja, hogy ezt a határozatot az egyházkerületi közgyűlés is erősítse meg.

A püspök ezután rátért az elmúlt három év szolgálatának ismertetésére. Kiemelkedik ezek közül a Missziói Támogató Szolgálat tevékenysége, ezen belül a gyülekezetplántálás, az egyetemi missziók, a Katechetikai és iskolaügyi Támogató Szolgálat, a kórházlelkészség és a lelkésztovábbképzés területei. Mindezek célja a kerületi közösségek megerősítése, koordinálása, a kerületi programok megtöltése lelki tartalommal. Balog Zoltán kiemelte még az Üzemeltetési Főigazgatóság és a Beruházási Főigazgatóság szerepét is. Egyenként ismertette az egyházmegyék helyzetét, személyes köszönetet mondva az espereseknek. Ezután arra is kitért, hogy az elmúlt három évben 24 új óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg Dunamelléken, ezért köszönet illeti az előző egyházvezetést is. Köszönetet mondott azoknak is, akikkel ebben a három évben együtt szolgálhatott.



Az egyházkerület előtt álló feladatokról elmondta: újra elő kell venni a kerületi missziói stratégiát; nagyobb gyülekezettudatosságra lesz szükség a vezetésben és nagyobb kerülettudatosságra az egyházmegyékben, gyülekezetekben; fel kell mérni a személyi és anyagi erőforrásokat; valamint beszélni kell az egyházigazgatási szerkezetről, amely ellehetetleníti a testvériséget és az ügyintézést preferálja.

„Isten csak akkor tanít bennünket a körülöttünk és bennünk zajló eseményeken keresztül, ha azok velünk együtt bekerülnek az Ige világosságába, Isten szeretetébe. Ez bizony lehet fájdalmas, mert az élő Ige a kétélű kard élességével választja szét a jót a rossztól, az igazat a hamistól bennünk is, és a világban is. Erre a gyógyító ítéletre van szükségünk mindannyiunknak. Egyházunk, gyülekezeteink közösségében Isten arra hív, hogy ne csak egyenként, hanem együtt is tapasztaljuk meg és éljük Krisztus megújító kegyelmét!”

A közgyűlés végül egy módosító javaslat nyomán külön szavazott a püspöki jelentésről, melyet egyhangúlag, és a zsinati nyilatkozatról, melyet két ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadtak, ezzel megerősítve püspöki tisztségében Balog Zoltánt.



Szathmáry Gergely lett az új egyházkerületi főjegyző
Mivel Bor Imre dunamelléki presbiteri főjegyző nem indult újra a tavalyi presbiterválasztáson, így 2024. január elsején egyházunk törvényeinek értelmében megszűnt dunamelléki főjegyzői tisztsége is – minderről maga Bor Imre számolt be a közgyűlés előtt búcsúbeszédében. Mindezek miatt új egyházkerületi presbiteri főjegyzőt választott a közgyűlés.

A titkos szavazás során Szathmáry Gergely nagykovácsi presbiter, remeteszőlősi polgármester lett Bor Imre utódja. Szathmáry Gergely 2018 óta a Budapest-Déli Református Egyházmegye tanácsnoka, a 2020. évi tisztújítást követően pedig egyházmegyei és egyházkerületi jegyzőnek választották. „Egyházamat szeretném szolgálni alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt” – mondta a közgyűlésen az új egyházkerületi főjegyző.

Megválasztását követően sor került Szathmáry Gergely ünnepélyes eskütételére is.



Egyéb döntések
A közgyűlés tudomásul vette az egyházkerületi tanács munkájáról és az elnökség határozatairól szóló jelentést, és szavazott a lelkészi képesítések hatályon tartásáról is három kérelem esetén. Döntött egy pedagógusdíj odaítéléséről is, amelynek az átadására azonban később kerül sor.

2024. július elsejei hatállyal missziói egyházközséggé válik a Budapest-Őrmezei Református Gyülekezet, az egyházkerület nevében Balog Zoltán püspök ajándékozta meg az egyházközség lelkészét, Márkus Tamást.



A közgyűlés elfogadta az egyházkerületi intézmények (Baár–Madas Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon, Sylvester János Gimnázium, Gyökössy Endre Óvoda, Ráday Gyűjtemény, Sion-hegye Konferencia-telep, Tahi, DMRE Üzemeltetési Főigazgatóság, Ráday Felsőoktatási Diákotthon, Budapesti Református Egyetemi Misszió) beszámolóit és zárszámadásait, valamint az egyházmegyék 2024. évi költségvetését is.

Több jogi és közigazgatási ügyről is döntés született: hatályon kívül helyeztek egy horvátországi üggyel kapcsolatos rendeletet, módosították a Gyökössy Óvoda alapító okiratát, hatályon kívül helyezték a lelkipásztorokról szóló egyházkerületi szabályrendeletet, és felhatalmazást adtak a lelkészi vizsgákra jelentkezők ajánlására.



A közgyűlés végül közös énekléssel, püspöki áldáskéréssel és közös ebéddel zárult.


Fotók: Füle Tamás


Az alábbi képek bármelyikére kattintva bővebb fotógaléria nyílik!