A bibliaolvasás és a bibliafordítások a mai Magyarországon címmel tartottak kétnapos konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. A rendezvény egyik aktualitását az adta, hogy negyedik éve készül az új fordítású Biblia revíziója, és a munka hamarosan befejeződik. A konferencia résztvevői azt tekintették át, hogyan és milyen bibliákat olvasnak a különböző felekezetek hívei. A tanácskozásra olyan szervezeteket és egyházi közösségeket hívtak meg, amelyek bibliakiadással és bibliafordításokkal foglalkoznak.

Feszültségek?
Mindazokkal a bibliafordításokkal szerettük volna megismertetni a közönséget és egymás közösségeit is, amelyeket napjainkban Magyarországon használnak – mondta portálunknak Zsengellér József, a református egyetem Hittudományi Karának dékánja. Nemcsak a történelmi egyházak, hanem a kis egyházak képviselői is eljöttek a rendezvényre.
– Feszültséget ébreszthet, hogy azokkal ülünk egy asztalhoz, akikkel különböző hitelveket vallunk, azonban mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy a Szentírást mint Istentől kapott üzenetet értelmezzük és használjuk, még akkor is, ha a Biblia tartalma nem minden közösség esetében azonos. A zsidóság számára például az a Biblia, amit mi, keresztyének Ószövetségnek nevezünk; azonban még a keresztyén közösségek számára sem ugyanaz a Biblia – magyarázza a professzor a különbségeket.

Megbecsült
A bibliafordítás embert próbáló feladat fizikálisan, lelkileg és szellemileg egyaránt – véli Zsengellér József, a fordítónak ugyanis meg kell küzdeni azzal, hogy a szövegek egy ma már nem létező nyelven és kultúrában íródtak.
– Ennek a szellemiségét, gondolatiságát, Isten üzenetének szövegét kell átültetni a mi nyelvünkre. A konferencia egyik nagy haszna a többi közt az volt, hogy megmutatta, a Károli Biblia 1908-as revideált változata a mai napig milyen nagy megbecsültségnek örvend a legkülönbözőbb protestáns közösségekben.

Problémás kérdés
A Biblia nem egyszerű szöveg, magyarázat nélkül nehéz megérteni – mondja a professzor.
– A konferencián is számos gondolat hangzott el arról, hogyan fordítsuk, hogy érthetővé tegyük. Ez egy nagyon problémás kérdés. A bibliafordítások történetét vizsgálva azt látjuk, hogy a kezdetektől fogva megjelennek a szöveg mellett, vagy akár a szövegben is magyarázatok, hogy az emberek értsék, miről van szó. Léteznek magyarázatos bibliák is, amelyek feloldják a mai ember gondolkodásától távol álló réseket, hiszen ezeket önmagukban olvasva nem biztos, hogy pontosan értenék.

Jó, ha olvassa
Zsengellér József szerint, ha valaki olvassa a Bibliát, az már jó, a következő lépés pedig a magyarázat, amelyben megjelennek a különböző egyházi közösségek teológiai szempontjai. Ateistaként, támpontok nélkül azonban nehéz Bibliát olvasni és az üzenetét értelmezni, ehhez fontosak a közösségek, a lelkipásztorok.
– A felekezetbeli különbözőségek számos dolgot meghatároznak, azonban a legfontosabb, hogy Isten szeretné megszólítani az embert és nem hagyja magára. Ha valaki legalább ennyit megért a Biblia üzenetéből, akkor már elindult egy úton Isten felé.

A Zsengellér József professzorral készült teljes interjút itt hallgathatja meg.

Hitkérdés is
A teológia mindig is meghatározta a bibliafordítást, tehát nem csupán nyelvi kérdés, hanem hitkérdés is – mondja Fabiny Tibor, a Károli egyetem professzora.
– Néhány helyen nem a Szentlélek, hanem a Szentszellem szót használják. A legnagyobb különbség a Szentírás könyveinek elnevezésében, és a bibliai szereplők nevében van. A katolikusok Getszemáné, mi Gecsemáné kertet mondunk – ismerteti az egyik különbözőséget az egyetem hermeneutikai kutatóközpontjának a vezetője. Fabiny Tibor hozzáteszi azt is, hogy a konferencia hidat kívánt építeni a különböző felekezetek között: ortodox, katolikus, református, zsidó előadók is elmondták gondolataikat. A kis egyházak közül a Hit gyülekezete képviselői is elmentek a találkozóra. A professzor azt állítja, nem azért hívták meg őket, mert bekerültek az elismert egyházak körébe, hanem azért, mert komoly tudományos munkát végeznek.

A fordításokon is átjön az üzenet
A sok bibliafordításnak örülni kell – állítja Fabiny Tibor.
- Az iszlám képviseli azt a nézetet, hogy a Korán nem fordítható le, ahhoz, hogy valaki megértse, meg kell tanulnia arabul. Érdekes, hogy a kereszténység akkor terjedt, amikor a Szentírást fordításokban olvasták, a reformáció idején pedig már anyanyelven is. Isten Igéje nincs az eredeti nyelvekhez kötve, az üzenet a fordításokon is átjön. Ihletett szövegről beszélünk, a Biblia szerzőit megérintette Isten lelke, és a fordításokat is a Szentlélek ihleti.

Mulandó és örök
A fordítások sokszínűségéről szólva a professzor úgy fogalmaz, az egyes fordítások minél hűségesebben igyekeznek visszaadni az eredeti szöveget.
– Ennek hátránya, hogy talán nem értik őket a mai olvasók. Amelyeket azonban jobban értenek, azokban az eredeti jelentés nem bomlik ki teljesen. Úgy szoktam mondani, hogy ha valaki a Szentírást közvetíti, vagy fordító, vagy nyelvtanár. Divatos dolog arról beszélni, hogy fordítsuk le a Bibliát a mai korszak nyelvére, de vigyázni is kell, hogy ne akarjuk mindig kiszolgálni a kor igényeit, mert aki a korszellemet helyezi előtérbe, valami múló dologhoz köti magát, a Biblia azonban örök értéket képvisel.

A Fabiny Tibor professzorral készült teljes interjút itt hallgathatja meg.

Fekete Zsuzsa