A Liturgiai és Himnológiai Bizottság több mint tíz évvel ezelőtt kezdett el dolgozni az új énekeskönyv szerkesztésén. Bódiss Tamás, a MRE Zsinati Hivatala Egyházzenei Irodájának vezetője, a bizottság titkára fontosnak tartotta, hogy az új énekeskönyv: 

• őrizze meg és örökítse tovább a magyar reformátusság évszázados, a magyar reformátorok és hitvalló elődök hitét hordozó értékkincset
• tartalmazza a széles körben énekelt és közismert énekeket
• kapcsolódjon az európai és világprotestantizmushoz, beépítve annak nálunk is használható törzsanyagát
• adjon lehetőséget, nyújtson útmutatást mindezek istentiszteleti és más közösségi alkalmakon való használatára.

Bódiss Tamás megosztott a jelenlévőkkel néhány gondolatot, amelyek a gyülekezeti tagokban is felmerülhetnek kérdésként:

1. A 2021-ben megjelent énekeskönyvben sok ének a korábbinál – fél és negyed értékű – ritmussal van kottázva. Ez a formai változás nem lassabb tempót jelent, csupán a világszerte elterjedt mai közlésmódhoz igazodik és áttekinthetőbb kottaképet eredményez.
2. Noha a genfi zsoltárok számozása megegyezik a régi énekeskönyvbeli sorrendjükkel, a zsoltárok nyolcvanhét százalékában változtatás történt. Ezek az apró változások főként a szövegben jelennek meg.
3. Az új énekeskönyvben sok énekben nem találunk sorközi ütemvonalakat. A szerkesztők célja az volt ezek elhagyásával, hogy a szövegileg egybetartozó részeket egy sornak tekintsük és szövegszerűbben énekeljük.
4. A magyar református egyházzene egyik sokszor visszatérő kérdése a diézis (a dallamsor végi félhangos vagy zárlati fordulat). A szerkesztőbizottság tagjai ebből a szempontból is átvizsgálták az énekeket, és a szükséges helyeken, például a 84. zsoltárban módosító jellel jelezték ezt.

Göbölösné Gaál Eszter, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa is részt vett az új énekeskönyv kidolgozásában, az énekek eredetének kutatásában. A 2021-es református énekeskönyvbe a modern – húsz-huszonegyedik századi – énekek mellett néhány több száz éves ének is bekerült. „A gregorián énekek egyik jellemző műfaja a szekvencia. Az egyik legrégebbi dicséretünk, a Krisztus feltámadott kezdetű, valamint másik két énekünk dallama is a gregorián húsvéti szekvencia fordulataira épül. Gaál Eszter ezeket mutatta be előadásában.

„Az 1948-as énekeskönyvhöz képest tizenegy évvel később, 1959-ben készült el a korálkönyv. Reméljük, a mai kántoroknak nem kell ennyit várniuk az új kiadványra! Viszont mindenekelőtt a minőségre törekszünk, hogy az új korálkönyv anyaga is használható, értékadó legyen akár hetven év múlva is” – biztatott mindenkit Szabó Balázs zenetörténész.

Kiderült: a napokban megtartotta első ülését az új korálkönyvet készítő bizottság, melynek tagjai Szabó Balázs, Méhes Balázs és Bessenyei Mihály. Nem kis kihívás ez, hiszen mérlegelni kell, hogy milyen mértékben érdemes megtartani az előző korálkönyv anyagát, figyelembe véve az apróbb ritmikai, dallami változtatásokat. A református gyülekezetek hangszeri és kántori ellátása igen változatos. Van olyan templom, ahol nagyon jó orgona vagy harmónium van, de nincs hozzá megfelelő tudású kántor. Van, ahol fordítva van a helyzet. Sajnos olyan is előfordul, hogy se dologi, se személyi forrás nem áll rendelkezésre a megfelelő zenei szolgálathoz. Istennek hála, azért több helyen mind a két feltétel adott. Pont a változatos ellátottság miatt az új korálkönyvben minden énekhez három, különböző nehézségű kíséretet találunk majd. A kántorokat segíti, hogy minden énekhez lesz elő- és utójáték is. „A 2021-es énekeskönyv a gregoriántól egészen napjainkig tartalmaz énekeket. A kíséretnek követni kell a stílusjegyeket, változatosnak kell lenniük. Ezt biztosítják például Kodály Zoltán és Gárdonyi Zsolt letétei is. Az elkészült énekkíséreteket folyamatosan feltöltjük egy erre kialakított internetes oldalon” – számolt be a bizottság elnöke.

Dosek Domokos egyházzenész felkérést kapott, hogy mérje fel a harmóniumok, orgonák állapotát a Szatmári Református Egyházmegyében. Az itteni falvak, városok az ország legszegényebb települései közé tartoznak, templomai azonban javarészt műemléki értékűek. A kislétszámú gyülekezetek hangszerei sok helyen elhanyagolt állapotban vannak, számos helyen sikerült azonban felújítani ezeket. Az egyházzenész a negyven harmóniumból talált három jelentős értéket képviselő hangszert, ezek renoválása folyamatban van.  Amennyiben lehetőség lesz rá, országos szinten is megindulhat a hangszerek állapotának felmérése, szükség esetén renoválása. Mindemellett sok olyan gyülekezet működik, ahol jól képzett kántor van, de a hangszer nem kiváló. „Az Egyházzenei Iroda munkatársainak egyik célkitűzése, hogy a gyülekezetek kántori ellátottságát is felmérjék és szükség esetén összehangolják a tárgyi és a személyi szükségleteket” – ezt már Bódiss Tamás egyházzenei vezető jegyezte meg.

Az újra meginduló kántorképző tanfolyamok, a gyülekezeti énektanítás, valamint az új korálkönyv segítheti a 2021-es énekeskönyv használatának elterjedését. Fontos, hogy ebben egységet alkossunk, hiszen ahogy Szent Ágoston mondta: aki énekel, kétszeresen imádkozik.

Képek: Todoroff Lázár/ reformatus.hu