A reformáció témakörében írt ki pályázatot nemrégiben a Műegyetemi Református Lelkészség. Olyan pályaműveket vártak, amelyek arról tanúskodnak, mit jelent a visszaalakítás, az újraalkotás, a régi megőrzése, egyszersmind meghaladása. A pályázatra fiatal pályakezdők és mérnökhallgatók küldhették be munkáikat, hívők és nem hívők egyaránt. A Csillagpont református ifjúsági találkozón kiállított munkák között építészeti, épületgépészeti, mechatronikai és elektronikai pályaművek szerepeltek.

A megújulást képviselő alkotások egyike egy intelligens virágcserép, amely azért különleges, mert egy elektronikus rendszer figyeli többek között a virágcserépben lévő nedvességet és a napsütést, ez szabályozza a locsolást, és táplálja az életet a növényben. Egy másik munka egy korábbi, egyetemi verseny egyik pályaműve volt. Ennek a kisméretű számítógépegérnek egy labirintusban kell eljutnia egyik pontból a másikba, miközben feltérképezi saját útját. A pályázók azt a folyamatot mutatták be, hogyan javítottak ki egy hibát, ami végzetesnek bizonyulhatott volna a műszer megépítésekor.

Bera Bálint egy visszamodellezési eljárással szemléltette, mit jelent a reformáció a mérnöki munkában. A fiatal gépészmérnök egy fogaskerék egyik fogának pótlását mutatta be saját eddig munkatapasztalatai és a szakmában járatosabb mérnökök eljárásai alapján.

„Mivel ez az alkatrész egy veterán autó motorjába került, a pótlása nagyon drága lett volna. Ezért sokkal egyszerűbben kellett helyettesíteni. Egy ún. 3D-szkenneléssel felvitték egy számítógépes felületre a fogaskerék modelljét, majd megvizsgálták, hogyan lehetne eredeti formájára visszaállítani. Miután újratervezték, szintén 3D-s technológiával nyomtattak belőle egy prototípust. Ezután ellenőrizték, hogy tényleg jól működik-e, majd miután ez bebizonyosodott, egy másik technológiával, tartósabb anyagból is megalkották ezt az alkatrészt, és végül sikeresen pótolták vele az autóból hiányzó elemet. Ezzel nem pusztán lemásolták az eredeti alkatrészt, hanem ki is javították a hibáit, végül megalkották az eredeti, tökéletes formáját. Ez a kicsi alkatrész jól példázza, mit jelent komplex építményeket, házakat, akár egyházakat is megreformálni.”

„Meggyőződésem, hogy Isten a legnagyobb mérnök” – tette hozzá a református fiatalember. „Isten teremt, és amit megalkotott, azt folyamatosan felügyeli. Ha azt látja, hogy valami nem jól működik, egy-egy fogaskerék elkopott – ezek vagyunk mi, a világot hajtó kicsi fogaskerekek –, akkor azt újraformálja, kijavítja, visszaállítja a tökéletes állapotot. De legalábbis segít abban, hogy megtaláljuk a módját annak, ahogy ezt mi megtehetjük. A jó mérnök ugyancsak alkot, teremt, formál, de nemcsak létrehoz valamit, hanem követi is annak az életútját. Mert a gép forog, de az Alkotó nem pihen.”

Megtalálta a helyét a Műegyetem mérnökmissziójának közösségében, csak egy dolgot sajnál: hogy nem hallott korábban a közösségről – árulta el a pályakezdő. „Hamar rájöttem, hogy ez egy nagyon befogadó közösség, ahová túlnyomórészt reformátusok járnak – ez is jó kapcsolódási pont volt, ahogy a szakmai közeg is. Itt ugyanis könnyebb volt megnyilatkozni mérnökként és keresztényként, ami egyébként borzasztó nehéz, mert sokak számára nem egyeztethető össze ez a két dolog. Pedig valójában a mérnöki szakma az egyik olyan szakma, amelyben a legtöbb Istenre mutató dolgot föl lehet fedezni.”

A keresztyén mérnök példa lehet a kollégái előtt a munkához és a munkatársaihoz való hozzáállásban is – fejtette ki a hívő szakember. „A mérnöki munka nagyrészt csapatmunka, így megmutatkozik benne, ha valaki követi a nagy parancsolatokat: szereti Istent és az embertársait. Feltűnik, ha valaki nem akarja elnyomni vagy megfúrni a másikat, hanem elfogadja és elismeri, hogy ő is ugyanolyan ember. A keresztyén mérnökök azért is tudnak hatékonyak lenni, mert így állnak hozzá a munkához. És ez nemcsak a mérnöki, hanem minden más területén az életnek megmutatkozik, ezért tudunk jó példák lenni akár egy munkahelyen, akár egy egyetemi közösségben.”

A Műegyetemi mérnökmisszió vezetője, Németh Balázs mérnök-lelkipásztor elmondta: jövőbeli céljuk egy mérnökközpontot létrehozása, kettős céllal. „Az egyik szakmai: a hallgatók különféle mérnöki feladatokon dolgoznának, a másik pedig hitbeli: szeretnénk a keresztyén hitről beszélni a fiatal mérnökhallgatóknak a mérnökmisszióhoz tartozó református hallgatók bevonásával. Már ez a pályázat is részben ezt a célt szolgálta, de az első igazán nagy projekt szeptemberben indul: egy önvezető versenyautót fogunk megépíteni. Ezt a munkát a mérnökmisszió hívő mérnökei végzik majd egyetemista társaik bevonásával, akik részt vesznek lelki tartalmú előadásainkon is, hiszen mi mérnökként ezt a szellemiséget képviseljük.”

Németh Balázs hozzátette: nem elég keresztyénként példát mutatni, de mérnökként szakmailag is elöl kell járni. „Olyan kis közösség szeretnénk lenni, akikre szakmailag is felfigyelnek. Ekkor tudnánk betölteni azt a küldetést, amiért a Budapesti Műszaki Egyetemen vagyunk.”

Képek: Asszonyi Eszter/ csillag.reformatus.hu