Szűcs Ferenc e szavakkal ajánlja Szikszai Béni áhítatoskönyvét:

„Luther Márton híres 95 tételét azzal kezdi, hogy a keresztyén ember élete naponkénti bűnbánat (megtérés) kell hogy legyen. Ezek a napról napra szóló írások a háború utáni nagy ébredésnek olyan idejéből származnak, amikor újra hangsúlyossá vált, hogy mind a Krisztus keresztje alatti életváltoztató döntésre, mind ennek naponkénti megújítására szükség van. Az akkori belmissziói mozgalomnak volt áldott, majd később erőszakkal megszüntetett eszköze a Bethánia Egylet. Akkor a háború borzalmai szántották fel a magyar ugart az Ige magvetése számára, ezért is talál az olvasó számos utalást is ezekre az időkre. A több mint hat évtizeddel később kiadott válogatás mégsem csupán nosztalgia a régi szép idők iránt – bár az emlékezés is bibliai parancs –, hanem annak megvallása is, hogy ugyanerre a radikális Krisztus-követő lelkületre a mi nemzedékünknek is szüksége van. Az ingyen kegyelem ugyanis – amint a mártír Dietrich Bonhoeffer hangsúlyozza – nem olcsó, hanem drága kegyelem. Az esztendő minden napján útitársként velünk járó Krisztus a megfeszített és feltámadott Bárány, aki Mózestől kezdve a prófétákon át hirdeti azt az evangéliumot, amely megítél és felemel, megszomorít, de az egyedüli vigasztalást is meg tudja adni.

Az egyes írások szerzőinek nevét ma már nem tudjuk visszakeresni, de az éves kiadványok szerkesztője és bizonyára több írás szerzője is Szikszai Béni volt, az egyesület főtitkára és a korszak ismert evangelizátora. A megszentelt keresztény életről való felfogása ma is érvényesen határozza meg a naponkénti olvasmányok célját: „Minél mélyebbre elmerül valaki a kereszt titkába, annál gazdagabb életszentség birtokába jut. Minél fedetlenebb arccal, őszintébb szívvel szemléli Jézus halálát és feltámadását, annál nagyobb hálára köteleztetik... Minél nagyobb a hála, annál nagyobb az odaszánás. Ez a megszentelődés titka." Nem emberi teljesítményekről szólnak a napi csendes percek sem, hanem arról a fényről, amelyből egy-egy sugár minden nap életünkre hullhat.

A rövid bibliai elmélkedések természetesen nem kívánják helyettesíteni a komoly és tervszerű bibliaolvasást.
Ehhez talál igényes vezérfonalat az olvasó a könyvecske végén, amit ugyancsak a szerkesztő állított össze egykor, és külön füzetben adott ki az egyesület. Az egészséges keresztyén életet a Szentírás gyakran hasonlítja a víz mellé ültetett fához, amelynek a gyökérzete a személyes kapcsolat Istennel. A borítólap ábrája erre emlékeztet. De szimbolizálja Szikszai Béni életét is, aki a szolgálatoktól való eltiltás után életét egy erdőgazdaság kétkezi munkásaként töltötte, és ilyen körülmények közt is áldott szolgálatot végzett – ahogy akkor lehetett – a Pestlőrinc-Erzsébet telepi református gyülekezet főgondnokaként. Akkori igehirdetéseiben gyakran használta fel az erdő fái közt szerzett mindennapos tapasztalatait.
A jelenlegi kiadás hű kívánt maradni az egykori szöveghez, így megőrizte a revideált Károli-fordítást is mind a napi Ige, mind a szövegben előforduló idézetek esetében. Csupán a helyesírás változásaihoz és a bibliai helyek mai jelzéséhez alkalmazkodott.

Kívánjuk, hogy a több évfolyamból válogatott napi áhítatoskötet ma is töltse be ugyanazt az áldott szolgálatot, mint az első megjelenése alkalmával!"  

Szikszai Béni Útitárs című áhítatoskönyve kapható a budapesti Bibliás könyvesboltban is! (1092 Bp., Ráday utca 28)