A kétnapos tanácskozás témája a keresztyén egyházak felelőssége a menekültkrízissel összefüggésben. A Rajnai Protestáns Egyházzal közös szervezésben június 2-án és 3-án tartottak ülést a Magyarországi Református Egyház Zsinatán.

Elkerülhetetlen kérdés
Manfred Rekowski, a Rajnai Protestáns Egyház lelkészi elnöke azt mondta a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, hogy minden európai egyház foglalkozik a menekültkérdéssel a saját környezetében, és elkötelezettek a bajba jutottak támogatásában. „A menekültkérdés globális kérdés, amit nem lehet elkerülni, és közös válaszokat kell keresnünk, erre kiváló alkalom volt a konferencia.” Újságírói kérdésre válaszolva a lelkészi elnök úgy fogalmazott: a politikai közbeszédben felvetődik a keresztyén Európa védelme, de ennek nem szabad azzal járnia, hogy embertelenül bánunk a menekültekkel, és távol akarjuk tartani az országunktól. Ez ellen tiltakozunk.”                             

Emberi lények sorsa
Doris Peschke, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának főtitkára azt hangsúlyozta a menekültkérdéssel összefüggésben, hogy emberi lények sorsáról beszélünk. „Felelősségünk van abban, hogy az európai emberek és a menekültek találkozhassanak egymással. Aggodalommal nézzük, hogy sokan élnek Európában, akik nem hajlandók erre a találkozásra.” A főtitkár emlékeztetett: a június 20-i nemzetközi menekültnap jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk azokról, akik életüket vesztették a tengereken úton Európa felé. Doris Peschke jó példákról is beszámolt: „A kicsiny görögországi református egyház új programjában lakásokat bérel a leginkább kiszolgáltatott menekülteknek, így biztosítva az integrációt, szemben a táborokkal, amiket a katonaság felügyel. A magyar református egyház is büszke lehet menekültmisszójára, hiszen lakhatási és oktatási programjának köszönhetően vannak olyan menekültek, akik öt év alatt eljutottak oda, hogy magyar állampolgárságot kaphattak – fogalmazott.

A menekültek félelme
Martina Wasserloos-Strunk, a Református Egyházak Világközösségének alelnöke arról beszélt, hogy szolidárisak minden egyházzal, amely aktívan dolgozik a menekültekkel. „ Fontosnak tartjuk, hogy kapcsolatban legyünk a Közel-Keleten élő egyházakkal, és bátorítjuk az európai református egyházak vezetőit, hogy formáljanak véleményt a helyzetről. Az igazi református sajátosság, hogy keressük a közösséget, illetve napirenden tartjuk a társadalmi igazságosság kérdését.” Hozzátette: osztja azt a véleményt, amely szerint „Európában szemléletváltásra van szükség, és nem a saját félelmünkről, hanem a menekültek félelméről kellene beszélni”.

Súlyos emberi tragédiák
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott, hogy külön kell választani a menekült és a migráns fogalmát. A menekültválság a közel-keleti háborús helyzet miatt alakult ki – mondta –, s amíg nem oldódik meg a háborús krízis, addig ott nincsenek meg az emberi élet feltételei. A püspök szólt arról is, hogy szerinte sok migráns irreális képpel rendelkezik Európáról. „Hogy mi vár egy migránsra Európában?" – tette fel a kérdést. „Amikor ideérkezik, meg kell tanulnia magyarul, el kell sajátítani egy szakmát, be kell illeszkednie a magyar társadalomba és dolgozni kell, így öt év múlva kaphat állampolgárságot. Kérem a médiát, hogy a gazdasági migráció tekintetében ne csak azt a szép Európát közvetítsék, ahová kellemes megérkezni turistaként, hanem azokról a feltételekről és csalódásokról is beszéljenek, amikbe néhány bevándorló beleütközik.” Az egyház vezetője súlyos emberi tragédiának nevezte, hogy a menekültek teljes vagyonukat eladják, hogy megérkezzenek álmaik földjére, miközben az embercsempészet virágzik. Bogárdi Szabó István bejelentette azt is, hogy pénzt gyűjtenek a Közel-Keleten élő, üldözött keresztyének számára.

Terroristák és migránsok?
A püspök elutasította azt az újságírói felvetést, miszerint a magyar miniszterelnök összekapcsolta a terrorizmust és a menekültkérdést. Hangsúlyozta: egyetlen felelős politikus sem kapcsolta össze a terroristákat a migránsokkal. Hozzátette: „a franciaországi és a belgiumi terrorcselekmények viszont azt bizonyítják, hogy ahol nem történik meg az integráció, az elégedetlenség vagy a perifériára szorultság miatt megjelennek a terrorizmus elemei, azonban ez nem európai specifikum. Azért beszéltünk a tanácskozásunkon sokat a félelemről, mert a mögöttünk lévő ötven év azt bizonyítja, hogy az integráció Európában nem mindenütt sikerült.”

A zsinat lelkészi elnöke úgy summázta a két nap üzenetét: „Jó lenne, ha Európa vezetői is többször hallgatnák meg egymást, direktívák küldözgetése helyett.”

Fekete Zsuzsa
Fotó: MTI

A témában készült hosszabb interjúnkat Bogárdi Szabó Istvánnal a jövő héten olvashatják a Parókia portálon.