„Tévedhetetlenül megsejtette, hogy ez hívás, és aki csak meghallja, az követni akarja, sőt, képes is lesz rá, hogy kövesse, ha kell, akár világok vagy évszázadok messzeségén keresztül is."
C.S.Lewis
Valós szükségleteink, valós kultúránk
Hosszabb ideig élnek, akik kapcsolataik ápolására fókuszálnak, mint akiket csak a sikeresség hajt előre. Mi köze ennek a magyarság lelki arcához és a népművészethez?
A művészettel a szeretetünket fejezzük ki, művészet nélkül magány és betegségek várnak ránk. A népművészet mindenkié - bárki művelheti, hiszen a bennünk lakozó vágyakról, örömről és bánatról, a közösséghez való tartozásról szól. Emberi kapcsolataink egyre jobban válnak felszínessé, silánnyá, ahogy a népművészethez, és a természethez való viszonyunk is folyamatosan silányul.
Andrásfaly Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató több tudományterületet is segítségül hív ennek az összefüggésnek átfogó bemutatásához. A Harkányi Szabadegyetemen tartott előadásából kiderül: a nemzethez való tartozás mindannyiunk egyéni életére van hatással. Olyan társadalmi jelenségekről esik szó, amiknek gyökereit a történelmünkben kell keresnünk, ám amit eddig tanultunk, nem mindig a valóság pontos leírásáról szóltak…
Képek és videó: Füle Tamás