Részletezve:

a) Isten országában minden igazi munkát maga a Szentlélek végez.

b) A vasárnapi iskolát az egyházban kell végezni.

c) Igazi vasárnapi iskolát csak Isten által elhívott és erre a munkára kegyelmi ajándékokkal megáldott férfiak és nők végezhetnek, akik a munkára önként, fizetés nélkül vállalkoznak.

d) A vasárnapi iskola társalgó, beszélgető módszerű, minden vizsga és osztályozás  mellőzésével.

e) A vasárnapi iskolai munka gyermekek közötti munka.

f) A vasárnapi iskola célja, hogy a gyermekeket, Istent dicsőítő életre, és az üdvösség útjára elvezesse.

g) A vasárnapi iskola eszközei: Ige, imádság, keresztyén egyéniségek.

 

A vasárnapi iskola célja:

 

1. Hogy a gyermeket az Úr Jézushoz vezesse, és megismertesse őt azzal, aki számára többé nem karácsonyfát hozó Jézuska, hanem az Úr Jézus, Istennek Szent Fia, a Megváltó, az Idvezítő, az életnek Királya.

2. Hogy a Biblia jelentőségének és szentségének, mint az élet kenyerének tudatát a gyermek lelkébe belevésse. Itt tanulja meg tisztelni, olvasni és szeretni a Szentírást.

3. A két legnagyobb parancsolat követését tegye a gyermek jellemének alapvonásává, és a lelkében vágyat ébresszen az Isten előtt kedves emberek példájának követésére, folyton eléje állítván a legszebb és egyetlen tökéletes mintaképet, Jézust (Márk 16: 30- 31).

4. Megtanítsa a gyermeket egyszerűen, közvetlenül, szívét kitárva beszélgetni a mennyei Atyával, hogy megtanítsa őt imádkozni. Nem az a cél, hogy minél több ismeret legyen birtokában, hanem hogy a gyermek lelkileg növekedjék, átalakuljon.

A cél ismerete fontos, mert ez szabja meg az elindulás módját, az út irányát és ez ad nyugalmat és békességet a biztos haladáshoz.

 

A vasárnapi iskola elnevezése:

 

Raikes Róbert nyomdász lévén csak vasárnaponként tudta összegyűjteni a gyermekeket, hogy tanítsa és elvezesse őket Jézus Krisztus ismeretére.

 

A vasárnapi iskolai munka fontossága:

 

1. Döntő jelentőségű az új nemzedék nevelése. Döntő jelentőségű, hogy alulról építsük a házat, és a gyökereinél gyógyítsuk a bajt. Az új nemzedék által jön az ébredés.

 

2. Az üres templomok problémáját is a vasárnapi iskolai munkával kell megoldani. A templomok megtöltése csak a szabad és önkéntes belmissziói munka árán lehetséges, amely minden kényszert kizár a munkamódszeréből. Akiket már gyermekkorukban megragadott Jézus szeretete, akik az evangélium hatása alá kerültek és megízlelték a mennyei élet erőit, azok tovább mennek a serdülő, majd az ifjúsági munkán keresztül és lesznek az egyházi életnek erősségei.

 

3. A gyermekbűnök és a gyermekbűnözők elszaporodása miatt is fontos a vasárnapi iskola. Ahol Isten nem dolgozik, ott dolgozik a Sátán. A belmissziónak nem lehet célja az ifjúság szórakoztatása, hanem határozott élet- és lélekmentés. Kagawa szerint vasárnapi iskola nélkül lehetetlen egyháztagokat nyerni. Több időt fordítok a gyermekek tanítására, mint a gonosz emberek megtérítésére – számol be munkájáról.

 

4. A vasárnapi iskola szükségességét mutatja a keresztyén családi nevelés fogyatékossága. A családi életek előtt való meghódolásának áldott eszköze a vasárnapi iskola. Minden gyermek, aki vasárnapi iskolába jár, egy- egy ajtó, amelyen keresztül egyébként az elzárt otthonokba és szívekbe be lehet jutni. A vasárnapi iskola éppen az odajáró gyermekek által hatással akar lenni azokra az otthonokra és családi tűzhelyekre is, ahonnan a gyermekek jönnek. Milyen fenséges hivatás a gyermekek hite által felébreszteni a szülők szunnyadó hitét, vagy ha megvan, mint szunnyadó parázs, lángralobbantani azt.

 

A vasárnapi iskolai munka lelki haszna:

 

1. A gyermekekre:

a) A gyermek szívét megnyitja Isten dolgai előtt.

b) A gyermek életébe kényszer nélkül viszi bele az evangélium áldott hatását.

c) A gyermeket korán önvizsgálatra vezeti.

d) Megtanítja arra, hogy ő egy kis közösségnek a tagja.

e) Sok ismeretet nyer az Igéből.

f) Serkenti az imádkozásra és bevezeti az önálló imádkozásba.                                        

g) Ráneveli a keresztyén szolgálatra.

h) Megismerteti a gyermeket a legjobb és leghívebb baráttal, Jézus Krisztussal, és ha most még nem is jelent minden gyermek életében maradandó áldást, de bizonyos, hogy a vett áldások később visszatérnek.

 

2. A vezetőre:

a) Szent kényszerűség lelkieket venni, hogy ő is adhasson.

b) A gyermekies lelkületre való igyekezés.

c) Az Írással való beható foglalkozás.

d) Serkentés az imádkozó életre.

e) Alkalom a szolgálatra.

f) A keresztyén élet felelősségének erősödése.

 

3. A családra:

a) A szülők szívét megnyitja Isten dolgai számára.

b) Kemény szívű szülők legjobb misszionáriusa.

c) Serkent a Biblia olvasására, az éneklésre, és a templomba járásra.

d) A hívő szülők számára öröm és lelkiekben való megerősödés.

e) Serkentés az egyház iránti szeretetre és áldozatra.

 

4. Az egyházra:

a) Az egyház számára élő tagokat nevel.

b) Áldozatra és szolgálatra nevel.

c) Alapját képezi minden belmissziói munkának.

d) Lelki gyakorló-tér a gyülekezeti munkások számára.

 

5. Az államra:

a) Megtanít hazánkat lélek szerint szeretni.

b) Hazánkért imádkozni.

c) Hazánkért dolgozni.

d) Hazánkért áldozni.

 

6. Az emberiségre:

A vasárnapi iskola az evangélium üzenetét hordozza.

 

A vasárnapi iskolai munka alapelvei:

 

1. A vasárnapi iskolának a teljes Szentíráson alapulónak kell lenni. A teljes Bibliát kell használnunk, mert a Teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, feddésre, a nagyobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

 

2. A hitvallások világos és érthető módon fejezik ki hosszú százados küzdelmeinknek az eredményét, melyet az egyház Isten igazságai gyanánt mindenféle emberi találmánnyal szemben elfogadott.

 

3. Gyülekezeti missziói munkának kell lennie a vasárnapi iskolának. A vasárnapi iskolának szüksége van a gyülekezetre, mert csak a gyülekezeti közösségben tud egészségesen fejlődni, és csak a gyülekezeti közösségben kap oltalmat és biztosítékot A gyülekezetnek is szüksége van a vasárnapi iskolára.

 

4. A vasárnapi iskola figyelembe veszi és felhasználja az általános pedagógia kutatásait és eredményeit, hogy munkáját minél hasznosabban folytathassa.

 

5. A vasárnapi iskola a gyermekhez alkalmazkodó legyen (ismerjük a gyermeket, és magunkat ehhez az ismerethez alkalmazzuk). Eredményes munkát a gyermekek között sohasem érhet el, aki nem tud a gyermekhez alkalmazkodni. Meg kell látnunk és ismernünk a gyermek életkorát, képességeit, egészségi állapotát, környezetét, s ezeknek segítségével kell alkalmaznunk munkánkat hozzájuk.

 

6. A vasárnapi iskola önkéntes munka.

 

7. A hit, a reménység és a szeretet, alapelve. A vasárnapi iskola az élő és munkálkodó hitre

épül föl. Vasárnapi iskolát hit nélkül lehetetlen végezni. A gyermekben is a hitet szeressük és fejlesszük ki. Azzal a reménységgel kell a magot vetni, hogy ha mi nem is aratunk, de eljön az aratás ideje. Munkánkat reménységgel Istenre kell bíznunk. Szeretet nélkül gyermekek között munkálkodni és vasárnapi iskolát tartani lehetetlen. Aki szeretet nélkül megy a gyermekek közé, az csak rombol. A szeretet késztet bennünket imádságra a munkánkért, a gyermekekért és magunkért. Csak szeretettel lehet szolgálni!

 

A gyermek:

 

1. Az értelmi nevelés eszközei: a figyelem, a szemlélet, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás. A vasárnapi iskola értelmi nevelője a Szentlélek legyen.

 

2. A gyermek érzelmi világa:

 

a) Hasznos érzések: a bizalom, a szeretet, a részvét, az öröm. A bizalom lehetőséget nyújt a vezetőnek a tanításra. A szeretet elmélyíti, gazdagítja a tanítást. Jézus szenvedése részvétet indít a gyermek szívében (Lukács 7: 32). A gyermek örömmel jőjjön a vasárnapi iskolába.

 

b) Káros érzelmek: a harag (Máté 5: 22), a bosszúállás (Máté 11: 29), a kegyetlenség (állatok kínzása), az irigység (Kain, József testvérei), a büszkeség (a vezető példája).

 

c) Vegyes érzelmek: a félelem (Istentől félni), az indulat (sátáni indulatok elfojtása, Krisztusi indulatok felébresztése), a hangulat (a jó hangulatot kihasználni).

Le kell ereszkedni a gyermekhez, és megtanulni, érzelmi húrjain szeretettel játszani.            

 

3. A gyermek akarati világa:

A gyermekkel megismertetni a legnagyobb és legdöntőbb akaratot, Istennek az akaratát. Az akarat nevelésének eszközei:

a felügyelet, (Isten szeme mindent lát, Ő a legfőbb felügyelő, szeretettel való atyai felügyeletre van szükség;

a büntetés, .(Isten büntet minden bűnért, ezt kell megértetni a gyerekekkel);

a jutalmazás, (dicséret, elismerés, aranymondás);

a példaadás, (a gyermek utánoz, s ezért vigyáznunk kell magunkra, hogy jó példát adjunk); az Ige, (az Igét olvassa a gyermek, mert az Ige is irányítani tudja a gyermek akaratát);

az imádság, (imádkozni sokat a gyermekekért, s őket is megtanítani erre).

 

4. A gyermek vallása:

a) A gyermek istenképe(istenhite): Vigyázzunk, hogy a gyermeknek torz képei ne legyenek Istenről. Még a mesére is vigyázzunk, ne mondjunk valótlanságot Istenről, mert ezek a hamis képek nehezen törölhetők ki a gyermek szívéből és az agyából.

 

b) A gyermek és a bűn: A vasárnapi iskolában arra kell igyekezni, hogy, megismertessük velük a bűn veszedelmes és utálatos voltát, mert csak így tapasztalja meg, hogy szüksége van Jézusra. Bűntudatra és bűnvallásra bírni őket.

 

c) A gyermek Jézushite: A megmentő szeretet megvan a gyermekben, s így könnyebben meg tudja érteni Jézus önfeláldozó szeretetét. Ha a gyermek már eljutott a bűneinek megismeréséig, akkor könnyű rámutatni Isten kegyelmére és szeretetére.

 

d) A gyermek és az Ige: Úgy találkozik az Igével, hogy először elbeszélik azt neki, azután maga is olvassa.

 

e) A gyermek és az imádság: A gyermek imádkozó élete a szerint indulhat meg, hogy milyen környezetben nő fel. Az a feladat, hogy megkeressük a gyermek ösztönös imádságát, belekapaszkodni, s úgy vezetni bele a gyermeket tovább az imádkozó élet mélységeibe. Lássuk meg imádságának hiányosságait és igyekezzünk arra, hogy a hiányzó elemei belekerüljenek az imádságába.

 

f) A gyermek és a halál, örökélet és mennyország: Megértetni a gyermekkel, hogy boldogok, akik az Úrban halnak meg, mert mennyország várakozik reájuk.

 

g) A gyermek és a felebaráti szeretet: I. János 4: 20-21. A gyermek a vasárnapi iskolás társait szeresse, és lelki felelősséget érezzen a többi gyermek iránt.(hívogatni másokat is a vasárnapi iskolába). Szolgálatra való nevelés.

 

h) A gyermek és az egyház: A templomot szeresse meg a gyermek. A gyermeknek szívügye legyen az egyház. A vasárnapi iskolás gyermek előtagjává lesz az egyháznak.

 

5. A gyermek környezete:

a) A család: Ahány ház, annyi szokás. Tekintetbe kell vennünk, hogy milyen családból jön a gyermek a vasárnapi iskolába. A családokat meglátogatni. Igeolvasó családokra van szükség.

 

b) Az óvoda: Felekezeti óvodákra volna nagy szükség. Vasárnapi iskolai módszerrel tanítani.

 

c) Az iskola: Sokat veszített az iskola az eredeti jelentőségéből. Az egyház és az iskola nevelői a gyermekeknek. Felekezeti iskolák. A Biblia, mint legfontosabb tudomány. Alkalmas tanítók. Istennek nevelni.

 

d) A falu: A gyermek együtt él a családdal, s rendszerint mindent hall, tud és lát. Ismeri a természet világát, s így a Biblia igen sok hasonlata és képe, már ismert,                                                        jó barátja a falusi gyermeknek. A hétköznapi élet természetes egyszerűségében áll előtte. A falusi gyermek jobban él a közszellem és a szokás hatalma alatt. Hamar megtanulja, hogy mi a felelősség, mert hiszen 4-5 éves gyermek már libapásztor és felelős a libákért. A falusi ember nem hajlandó a keresztyénségét művészet vagy a tudomány kedvéért, kulturális indokokból megelegyíteni. A falu élete nyíltabb. A bűn hamarosabban kitudódik és a gyermek ezért jobban fél a bűntől. Jobban hozzánő a templomhoz. Közvetlen szemlélet útján jobban megismeri az egyházi életet is.

 

e) A város: Jobban bűntakaró. Elnyeli az embereket. Mulatóhelyek, mozik, színházak stb. Többet ad a külsőre, mint a belsőre. Zajos és nehéz a csendesség.

 

f) A beteg gyermek: Tudni róla és észrevenni, hogy beteg. Imádkozni érte magányosan és közösen. Meglátogatni a beteget, mert ilyenkor könnyebben lehet a szívekhez férkőzni. A meggyógyult beteget szeretettel venni körül és hálát adni Istennek a gyógyulásért.

 

A vasárnapi iskolai vezető

 

1. A vezető elhívása:

a) János 15: 16. Nem az a kipróbált, aki magát ajánlja, hanem akit az Úr ajánl

 

2. A vezető felkészítése:

a) Bibliaolvasás

b) Engedelmesen részt vesz kurzusokon, tanfolyamokon

c) Előkészítő órára pontosan eljár

d) Hűséges imádkozó

e) Élő tanítás lenni. Példa lenni. A gyermek a vasárnapi iskola személyében keresi Jézust.                                  

     Ezért olyannak kell lennem, hogy rajtam keresztül kiábrázoltassék az Üdvözítő.

f)   Lelki közösség a többi tanítóval is.

 

 

2. A vezető munkába állása:

a) „Örömmel taníts!”

b) Jézus nélkül semmit sem cselekedhetsz

c) Gyermeki nyelven bizonyságot tenni

d) Pontos megjelenés

 

4.A vezető felelőssége:

a) Isten iránt felelős, ezért az Ő akaratát cselekszi, és nem embereknek igyekszik tetszeni

b) Egyház iránt (lelkipásztor, presbitérium)

c) Szülők iránt (aggódó szülők)

d) Gyermekek iránt (botránkozás kerülése)

 

5. A vezető kellékei:

a) Példányszerű erkölcsi élet

b) Tudomány

c) Lelkiismeretes hivatásszerűség

d) Tanítványok iránti atyai szeret

e)   Szeplőtlen jellem

f) Törekvés, hogy magát tanítványaival megszerettesse

g) Ezeknek individuálásához alkalmazkodó képesség

h) Erély és ügyesség tanítványainak erkölcsi és tudományos képzésére

i) Tanításban világosság, rövidség és kimerítő teljesség

j) Ismerni a Jézushoz vezető utat (megtérés)

Mindezeket alátámasztó Igék: II. Timótheus 2: 24-25; hamis próféták (II. Péter 2: 1); súlyosbító ítélet tanítókra (Jakab 3:1; Istentől küldetett tanító (János 3:2); a tanító helye az egyházban van (I. Korinthus 12: 28); hűségesség és a hit szabálya szerint cselekedjünk

(Róma 8: 6-7)

 

6. A vezető haszna: Jézus iránti hálából, szeretetből, önként, örömmel végezzük a munkát.

 

A vasárnapi iskola módszertana

 

1. Általános módszertani kérdések:

a) A hit módszere:: Hittel beszélni, bizonyságot tenni (hitből hitbe). A gyermekben is felébreszteni a hitet (Isten, lélek stb.).

b) A szeretet módszere: I. Korinthus 13.Szeretettel végezni a munkát és szeretettel bánni a gyermekekkel ( Jézus szeretete).

c) Az anyag ismeretének módszere: Az Ige alapos ismerete, és a vele való bánásmód, felhasználás lelki gyógyításra.

d) Az adagolás módszere: Ismerni a gyermekek képességeit, hogy megfelelő módon és mennyiségben adjunk az Igéből, amennyit a gyermekek meg tudnak emészteni.

e) A tálalás módszere: Milyen az arcom, hangom, modorom? Hogyan szólok? Hogyan fogadom és bocsátom el őket? Hogyan fegyelmezek?

 

 

2. A tárgy megválasztása:

A Lélek vezetésének segítségével megválasztani a tárgyat imádkozó lélekkel. A gyermekeket ismerni és a szerint választani a tárgyat. Fontos a rendszer! Amit értek, és amit én is kaptam Istentől, azt adjam tovább. Lehetőleg alkalmazkodás az időhöz, s egyes eseményekhez.(ünnepek).

 

3. Előkészület:

a) A bibliai rész (tárgy) alapos feldolgozása(földrajzi és történelmi adatok). Amit én nyertem belőle, azt továbbítom. II. Kor. 3: 5-6. Ne legyünk farizeusi betűrágók. Mi esetleg szószerint minden szót megvizsgálunk, de a vasárnapi iskolában főleg a tanulság, a központi gondolat köré csoportosulnak a magyarázatok. János 6: 63. A legegyszerűbb beszéd a fontos.

b) Megállapítjuk előre a tanulságokat.

c) Aranymondás meghatározása (minél jobban kifejezze a tárgy és a tanulság lényegét).

d) Az ének kiválasztása (lehetőleg a tárgyhoz illőt).

e) Az illusztráció kiválasztása( nem mindig szükséges, pl. a történeti tárgyaknál, nem kell).

f) Imádsággal is előkészíteni ( a szív megtöltése, hogy adni tudjunk).

g) Előkészítő óra ( imádkozó közösség és lelki kapcsolat kiépítése a vasárnapi iskolai vezetők

     között.   .

 

4. A tanítás helye:

Szép, tiszta, képekkel feldíszített szobácska is megfelel. Gyülekezeti terem

Nyáron a szabadban is lehet.

 

5. A gyermekek kor és csoportok szerinti beosztása:

Egy-egy csoport legfeljebb 10-12 gyermek legyen. Lehetőleg a fiúk és leányok külön. 3-4,

5-6, 7-8, 9-10, 11-12 évesek.

 

6. A fegyelmezés:

a) Szeretettel való fegyelmezés. Igyekszünk szeretettel megoldani a fegyelmezetlenkedéseket.

   (A szél és a nap versenye)..

b) A tanítással való fegyelmezés. A tanításunk elevensége, érdekessége, fordulatossága és

   rövidsége az, ami fegyelmez.

c) Elnéző türelem. A gyermek kissé moroghassson, szólaljon meg.

d) Foglalkoztatás. Akivel már végképpen nem lehet bírni, valami munkát adjunk annak, s

   foglalkoztassuk.

 

7. A tanítás menete:

Ének, ima (vezető saját szavaival), a bibliai rész kikeresése ( gyermekek is keressék ki), a bibliai rész felolvasása ( a vezető egy verset, a fiúk közösen is egyet stb.), ellenőrizzük a figyelést, újabb ének és tanítás.

Figyelem, érdeklődés felkeltés, együttmunkálkodás, a tanítandó tananyag közlése, alkalmazás, elmélyítés, szemléltetés, illusztráció, kikérdezés, aranymondás.

Ima és éneklés.

Megjegyzések: A figyelmet kérdések feladásával kell felkelteni. Az érdeklődést úgy lehet felkelteni, hogy a régi anyagot az újjal együtt mondjuk el. Kiragadunk egy-egy eseményt, akár a gyermek életéből, akár a Bibliából és azon keresztül keltjük fel az érdeklődést (Ap. Csel. (17: 23). Ismerni kell a gyermek érdeklődési körét és beilleszkedni abba. Hagyjuk kérdezni a gyermeket. Együtt tárgyaljuk meg az anyagot a gyermekekkel, annak életére átvezetni a tanulságokat, hogy az Ige életté váljék. Esetleg feladatokat is adni ennek kapcsán. A természet, mint szemléltető tárgy, képek, hétköznapi dolgok és tárgyak által jól szemléltethetünk. A példa lehetőleg a gyermek életéből való legyen. A kérdést úgy adjuk fel, hogy már a felelet kiinduló pontja benne legyen. Az aranymondás lehetőleg tárgyi legyen, a helyét is megtanítani, kikerestetni, a Bibliában aláhúzni.

 

 

A Biblia, mint a vasárnapi iskolai munka fő anyaga

 

1. Történeti részek tanítása:

a) Történeti kor meghatározása.

b) Történeti személyek megállapítása (hasonló nevűekkel ne keverjük).

c) Történet előzményeit elolvasni.

d) A következményekre figyelemmel lenni.

e) A történeti személyek megelevenítése és belehelyezésük a mai életbe.

f) Erkölcsi és lelki jelentőség megkeresése.

g) A tanulság levonása a magunk életére, és amire annyit utal a történet.

h) Az Ó-Testamentumnál megkeresni a kapcsolatot az Új-Testamentummal és viszont.

i) A Krisztushoz vezető útvonal megkeresése.

j) Az isteni üzenetért tanítsuk a történetet.

k) Aranymondás kikeresése, melyben a tanulság is belefoglaltatik.

 

2. Csodatételek tanítása:

Istennek mindenre van hatalma. Ő, aki tudott teremteni egy egész világot, bele tud nyúlni a természet életébe és tud azokon a maga dicsőségére, s az emberek javára és tanulságára változtatni. A csodák tanításánál meg kell látni a csodatevő Istent, az eszközöket, akik által cselekszik, a csodák körülményeit, a csoda értelmét, a csoda célját.

 

3. Csodák az Ószövetségben:

a) Egyiptomban: Áron botja kígyóvá változik (II. Mózes 7: 10-12)

                       A vizek vérré válnak (II. Mózes 7: 20-25)

                       A békák (II. Mózes 8: 5-14)

                             Tetvek (II. Mózes 8: 16-18)

                             Bögölyök (II. Mózes 8: 20- 24)

                             Dögvész (II. Mózes 9: 3-6)

                             Hólyagos fekély (II. Mózes 9: 8- 11)

                             Jégeső (II. Mózes 9: 12-26)

                             Sáskák (II. Mózes 10: 11-19)

                             Sötétség (II. Mózes 10: 21-23)

                             Az elsőszülöttek pusztulása (II. Mózes 12: 29-30)

                             Átkelés a Vörös tengeren (II. Mózes 14: 21-23)

 

b) A pusztában :   A márai vizek gyógyítása ( II. Mózes 15: 22-26)

                             A manna (II. Mózes 16: 24-35)

                            Víz a refidimi sziklából (II. Mózes 17: 5-7)

                            Nádáb és Abihu halála (III. Mózes 10: 1-2)

                             Táborégés (IV. Mózes 11: 1-3)

                             Kóré, Dáthán és Abirám halála (IV. Mózes 16: 31-35)

                             Áron vesszeje kivirágzik (IV. Mózes (17: 8)

                             Víz a meribai sziklából (IV. Mózes 20: 7-11)

                             Érckígyó (IV. Mózes 21: 8-9)

                             A Jordán habjai megállanak (IV. Mózes 21: 8-9)

 

c) Kánaánban Józsué alatt: Jerikó pusztulása (Józsué 6: 6-25)

                              Nap és Hold megállítása (Józsué 10: 11-14)

 

 

d) A királyok alatt Uzza halála (II. Sámuel 6: 7)

                             Jeroboám kezének megszáradása, s a bétheli oltár pusztulása (I.Kir.13:4-6)

 

e) Illés csodái:       A sareptai özvegy olaja és lisztje (I Kir. 2: 14)

                             A sareptai özvegy fiának feltámadása (I. Kir. 17: 24)          

                         A kármelhegyi áldozat meggyújtása (I. Kir. 18: 30-38)

                              A főemberek s társaik elégetése (II. Kir. 1: 10-12)

                             A Jordán szétválasztása (II. Kir. 27: 8)

 

f) Elizeus csodái: A Jordán szétválasztása (II. Kir. 2: 14)

                             A jerikói vizek meggyógyítása (II. Kir. 21: 22)

                             A bétheli csúfolódó gyermekek (II. Kir. 21: 22)

                             Az egyesült hadsereg Moábban vízzel való ellátása (II. Kir. 3: 16-26)

                             Az özvegy olajának megsokasítása (II. Kir. 4: 2-7)

                             A sunemi asszony fiának feltámasztása (II. Kir. 4: 32-37)

                             A halálos étekből való meggyógyítás (II. Kir. 4: 38-41)

                             Száz ember jóltartása árpakenyérrel (II. Kir. 4: 42:-44)

                             Naámán bélpoklossága Géházira megy át (II. Kir. 5: 10-14, 27)

                             A fejsze úszik (II. Kir. 6: 5-7)

                             A szír sereg megverése (II. Kir. 8: 18-20)

                             A halott Elizeus csontjaival való érintkezéstől feltámad (II. Kir. 13: 21)

 

g) Ésaiás említette csodák: Senakhérib hadseregének pusztulása (II. Kir. 19: 35)

                               Akház napórájának mutatója visszamegy (II. Kir. 20: 9-11)

 

h) A fogságban :   A három ifjú menekvése a tüzes kemencéből (Dániel 3: 19-27)

                             Dániel szabadulása az oroszlánok közül (Dániel 6: 16-23)

 

i) Vegyesek:         A filiszteusok megverése, Dágon bukása (I. Sámuel 5: 3-12)

                             Uzziásnak bélpoklossággal megverése (II. Krónika 26: 16-21)

                             Jónás szabadulása a tengeri szörnyetegből (Jónás 2: 1-10)

 

4. Csodák az Újszövetségben:

a) Csak egy evangéliumban: A vak ember meggyógyítása (Máté 9: 27-31)

                             A siket ördöngős meggyógyítása (Máté 9: 32- 33)

                         Státer a hal szájában (Máté 17: 24- 27)

                             A siketnéma meggyógyítása (Márk 7: 31- 37)

                             A vak meggyógyítása (Márk 8: 22-26)

                             Krisztus láthatatlanul átmegy a tömegen (Lukács 4: 30)

                             Csodálatos halfogás (Lukács 5: 1- 11)

                             A naini özvegy fiának feltámasztása (Lukács 7: 11-15)

                             A meggörbült asszony meggyógyítása (Lukács 14: 1-18)

                             A vízkóros meggyógyítása (Lukács 14: 1-4)  

                           A tíz bélpoklos meggyógyítása (Lukács 17: 11-19)

                           Málkus fülének meggyógyítása (Lukács 22: 50-51)

                           A bor vízzé változtatása (János 2: 1-11)

                           A királyi ember fiának meggyógyítása (János 4: 46-54)

                           A beteg gyógyítsa a Bethesdánál (János 5: 1-9)

                           A vakon született ember meggyógyítása (János 9: 1-7)

                          

                           Lázár feltámasztása (János 11: 43-44)

                          Csodálatos halfogás (János 21: 1-11)

                                  

b) Két evangéliumban: Az ördöngős meggyógyítása a zsinagógában

                           (Márk 1: 23-26; Lukács 4: 33-35)

                           A százados szolgájának meggyógyítása (Máté 8: 5-13; Lukács 7: 1-10)

                           Vak és a siket ördöngős (Máté 12: 22; Lukács 11: 14)

                           A síro-fenicziai asszony leányának meggyógyítása

                           (Máté 15: 21-28; Márk 7: 24-30)

                           A négyezer ember megvendégelése (Máté 15: 32-38; Márk 8: 1-9)

                           A fügefa megátkozása (Máté 21: 18-22; Márk 11: 12-14)

 

c) Három evangéliumban: A bélpoklos meggyógyítása

                          (Máté 8: 2-3; Márk 1: 40-42; Lukács 5: 12-13)

                         Péter napának meggyógyítása (Máté 8: 14-15; Márk 1: 30-31; Luk. 4: 38-39)

                         A vihar lecsendesítése (Máté 8: 26; Márk 4: 37-39; Lukács 8: 22-24)

                          A légió ördög kiűzése (Máté 8: 28-34; Márk 5: 1-15; Lukács 8: 27-35)

                         A gutaütött meggyógyítása (Máté 9: 2-7; Márk 2: 3-12; Lukács 5: 18-25)

                         A vérfolyásos asszony (Máté 9: 20-22; Márk 5: 25-29; Lukács 8: 43-48)

                         Jairus leányának feltámasztása (Máté 9: 23-25; Márk 5: 38-42; Luk. 8: 49-56)

                         A megszáradt kezű ember (Máté 12: 10-13; Márk 3: 1-5; Lukács 6: 6-10)

                         Jézus a tengeren jár (Máté 14: 25; Márk 6: 48-51; János 6: 19-21)

                         Az ördöngős fiú meggyógyítása                             

                   Máté 17: 14-18; Márk 9: 17-29; Lukács 9: 38-42)

                       A vak Bartimeus (Máté 20: 30-34; Márk 10: 46-52; Lukács 18: 35-43)

 

d) Mind a négy evangéliumban:

                       Az ötezer ember megvendégelése

                       (Máté 14: 15-21; Márk 6: 35-44; Lukács 9: 12-17; János 6: 5-13)

 

5. Példázatok: A kis nősténybárány (II. Sámuel 12: 1-4)

                       A két verekedő testvér (II. Sámuel 14: 1-11)

                       Megszabadult fogoly (I. Királyok 20: 35-40)

                       A szőlőhegy (Ésaiás 5: 1-7)

                       Saskeselyűk- szőlőtő (Ezékiel 17: 3- 10)

                       Az oroszlán (Ezékiel 19: 2-4)

                       Forró fazék (Ezékiel 24: 3-5)

 

6. Példázatszerű mesék:

                       A fák királyválasztása (Bírák 9: 7-15)

                       Mikeás látomása (I. Királyok 22: 19-23)

                       A bogácskóró és a cédrus (II. Királyok 14: 9)

 

7. Jézus példázatai csak egy evangéliuman:

                       A konkoly (Máté: 13: 24-30)

                       Az elrejtett kincs (Máté 13: 44)

                      A drágagyöngy (Máté 13: 45-46)

                       A háló (Máté 13: 47-48)

                       A hálátlan szolga (Máté 18: 23-34)

                       A szőlőmunkások (Máté 20: 1- 15)

                       A két fiú (Mátés21: 28-30)

                      A királyi menyegző (Máté 22: 2- 14)

                       A tíz szűz (Máté 25: 1-13)

                      A talentumok (Máté: 25: 14-30)

                       A juhok és kecskék (Máté 25: 31-46)

                       A titokban növekvő vetés (Márk 4: 26-29)

                       Az ajtónálló (Márk 13: 34)

                       A két adós (Lukács 7: 41-42)

                       Az irgalmas samaritánus (Lukács 10: 30-35)

                       A kellemetlen barát (Lukács 11: 5-8)

                       A bolond gazdag (Lukács 12: 16-20)

                       A vigyázó szolgák (Lukács 12: 35-40)

                       Az okos és hű sáfár (Lukács 12: 42-48)

                       A fügefa (Lukács 13: 6-9)

                      A nagy vacsora (Lukács 14: 28-33)

                       A torony és a háborúba induló király (Lukács 14: 28-33)

                       A pénzdarab (Lukács 15: 8-10)

                       A tékozló fiú (Lukács15: 11-32)

                       A hamis sáfár (Lukács 16: 1-8)

                       A gazdag és a Lázár (Lukács 16: 19-31)

                       Haszontalan szolgák (Lukács 17: 7-10)

                       Az igazságtalan bíró (Lukács 18: 2-5)

                       A farizeus és a vámszedő (Lukács 18: 10-14)

                       A gírák (Lukács 19: 12-27)

 

8. Jézus példázatai két evangéliumban:

                       Kősziklára épült ház (Máté 7: 24-27; Lukács 6: 47: 49)

                       A kovász (Máté 13: 13; Lukács 13: 20-21)

                      Az elveszett juh (Máté 18: 12-13; Lukács 15: 4-6)

 

9. Jézus példázatai három evangéliumban:

                     Véka alá rejtett gyertya (Máté: 5: 15; Márk 4: 21; Lukács 8: 16)

                     Új folt régi ruhán (Máté 9: 16; Márk 2: 21; Lukács 8: 16)

                     Újbor a régi tömlőben (Máté 9: 17; Márk 2: 22; Lukács 5: 37-38)

                     A magvető (Máté 18: 3-8; Márk 4: 3-8; Lukács 8: 5-8)

                     A mustármag (Máté 13: 31-32; Márk 4: 30-32; Lukács 13: 18-19)

                     A gonosz szőlőművesek (Máté 21: 33-39; Márk 12: 1-9; Lukács 20: 9-16)

                     A fügefa és a többi fák (Máté 24: 32-33; Márk 13: 28-29; Lukács 21: 29-32)

 

10. Példázatok az apostoli levelekben:

                    A fazekas és az agyag (Róma 9: 21)

                     A fa és a gyökér (Róma 11: 16-18)

                     A fundamentum (I. Korithus 3: 10-13)

                     A régi és új kovász (I. Korinthus 5: 7-8)

                     A Szentlélek temploma (I. Korinthus 7: 19)

                     A versenypálya (I. Korinthus 9: 24- 27)

                     A test és tagjai (I. Korinthus 12: 17- 27)

                     A hangszerek (I. Korinthus 14: 7- 8)

                     Az illat (II. Korinthus 2: 15)

                     A tövis (II. Korinthus 12: 7-9)

                     Az örökös (Galata 4: 1)

                     Az új ember öltözete (Efézus 3: 22-24)

                     A dajka (I. Thessalónika 2: 7)

                     A test gyakorlása ( I. Timótheus 7: 7)

                     Kétélű fegyver (Zsidók 4: 15)

                     A tejnek itala (Zsidók 5: 12-25)

                     A tükör (Jakab 1: 22-25)

                     A nyelv olyan, mint a tűz vagy a hajó kormánya (Jakab 3)

                     A csecsemők (I. Péter 2: 1-3)

                     A szegletkő (I. Péter 2: 5-6)

 

11.Hittani és erkölcsi tanítások:

Nagy gondot kell fordítani a tanítás kidolgozására. Leginkább deduktív módszerrel, az Igéből kiindulva fejtjük ki, amit az Igében látunk megvilágítva, azt példákkal (Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor könyve stb.)

                                                

12. Prófétálások: A múlt ismerete adja a hátteret, a keretet, melyben a próféta föllépett és szólt. A jelen helyzet ismerete azért szükséges, mert így válik a prófétálás elevenné, élővé és hatóvá számunkra is. A jövendő pedig a prófétálás lányege.

  

Imádság a vasárnapi iskolában:

 

a) Imádság az előkészület idején.

A tanítónak nagyon szükséges az előkészület idején buzgón imádkozva készülni, s a gyermekekért és az egész vasárnapi iskoláért is imádkozni. Azonban a gyermekeket is meg kell tanítani arra, hogy imádkozva készüljenek a vasárnapi iskolába, s a tanítójukért is imádkozzanak.

 

b) Imádság a munka kezdetén.

Vagy a vezető egyszerű, gyermeki szavakkal imádkozzék, vagy pedig oly gyermeket választunk ki imádkozásra, akiben az erre való készséget ismerjük már. Vigyázzunk arra, hogy a gyermekek az ima alkalmával csendben legyenek, kezüket összetegyék, fejüket meghajtsák és szemük behúnyva legyen.

 

c) Kötött imádság.

Uri ima, étel előtti, étel utáni ima, templom előtti és utáni ima. A kötött imádság mankó a kezdő számára, csak arra kell vigyázni, hogy ne gépies legyen, hanem szívbeli pl. néha közösen mondani az Uri imát.

 

d) Szabad imádkozás. Cél, hogy a gyermeket imádkozó életre neveljük és megtanítsuk imádkozni. Azonban imádkozni csak a Szentlélek tud megtanítani. Mi csak segítségére lehetünk a gyermeknek.

1. Mi szabadon a Lélek által imádkozunk.

2. Kérjük Isten segítségét a gyermek imádkozásához.

3. Tanításunkkal gazdagítjuk a gyermeklelket, hogy abból önként csorduljon az imádság.

4. Néhány dolgot felsorolunk, amiért kellene imádkozni, hogy a gyermek gondolatai

   meggazdagodjanak az imádkozásra.

 

e) Imádkozó közösség. Az imaközösségnek hatalmas ereje van, ezért a gyermekekkel is néha közösen imádkozzunk

 

f) Imádkozó életre nevelés. A gyermek szívében addig fúrunk, míg megtaláljuk a felbuggyanó melegforrás vizét, az imádságot és ezután szakadatlanul áradó imádság, azaz imádkozó élet legyen belőle.

 

g) Az imádkozás ferdeségei.

1. Gépiesség (léleknélküli megszokott ima)

2. Képmutatás (hiúság, mutogatás, embereknek tetszés)

3. Önző imádság (csak a maga javát keresi)

4. Utánzás (léleknélküli elmondása a hallottaknak)

5. Kérkedés (a maga okosságát, ügyességét fitogtatja)

Az ilyen betegségeket szeretettel kell orvosolni.

 

Éneklés a vasárnapi iskolában

 

a) Az ének szerepe.

Az ének által felszántott szívbe könnyebb már belehinteni a magvakat. Az ének közelebb hozza a gyermeket Istenhez, az Igéhez, az imádsághoz és egymáshoz. Azonban arra vigyázzunk, hogy az énekből gúnyt ne űzzenek a gyermekek, mert ezzel Istent csúfolják meg. Az ének imádság.

 

b) Az ének anyaga.

Efézus 5: 19; Kolossé 3: 16; zsoltárok, dicséretek, lelki énekek, új énekek. Minden ének olyan ének, mely a Biblia szellemével megegyezik és a dallama is alkalmas a lelki mélyülésre. A zsoltárok az Ige alapján vannak írva.

 

c) Az énektanítás módja.

1. A szöveg olvasása: A vezető hangsúlyozva, szépen és értelmesen felolvassa.

2. A szöveg magyarázása: Az értelem megmagyarázza.

3. A szöveg tanítása: Először a vezető elmond egy-két sort, utána a fiúk és így tovább.

4. Előéneklés: A tanító szépen a rendes hangnemben elénekli, miközben a fiúk figyelnek.

5. Dallamtanítás: Először halkan s mindig erősebben énekeljük együtt. A hibát azonnal

   javítani.

6. Sohasem szabad megengedni, hogy a gyermekek torkuk szakadtából énekeljenek.

7. Figyelmeztetnünk kell a gyermekeket, hogy szívből és szeretettel énekeljenek és úgy

   gondoljanak az énekre, mint az imádságra.

8. Énekeltessük el az éneket külön a fiúkkal és külön a leányokkal.

9. A jobb hangú és bátrabb gyermekekkel külön is énekeltessük el az éneket.

10.A már jól tudott énekeket a következő órákon is ismételtessük, hogy az egészen a

     a gyermek sajátja legyen.

 

 

Áldozatra és szolgálatra nevelés a vasárnapi iskolába

 

a) Az adakozás.

Hirdetni kell, és a gyermekeket buzdítani kell erre. Vigyázni kell azonban, hogy ne versengésből és hiúságból legyen. Legjobb a perselyadakozás.

b) Szociális munka.

Rá kell nevelnünk arra a gyermekeket, hogy meglássák a gyermekek a társaik szükségét, hiányát és amennyiben módjuk van, segítsenek rajta (szegény, koldus, beteg, elhagyott).

 

c) Missziós feladatok.

Külmissziós feladat. Olvasni és beszélni a fiúknak a misszióról. Felébreszteni a vágyat a misszió iránt. Megtanítsuk a gyermekeket a misszióért áldozni, imádkozni. Mutassuk és magyarázzuk meg, hogy hol vannak misszionáriusok. Esetleg térképen is mutogassuk meg. Így felébreszthetjük a figyelmet a gyermekben a misszió iránt.

 

d) Szolgálatra nevelés.

Hitüket és szeretetüket szolgálatban mutassák és bizonyítsák be a gyermekek Segíteni egymásnak. Jézus a példakép! Szeretettel és örömmel végezni a szolgálatot. Felhívjuk a figyelmüket egyes alkalmakra. Egyenes megbízatást is adjunk a gyermeknek, hogy ez által is a szolgálatra neveljük őket.

 

Vasárnapi iskola a felvidéki Izsán, 1946. június 2-án

 

Ige: I. Mózes 4: 7/b: A bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása, de te uralkodjál

        rajta.

Kedves Gyerekek!

Isten ezt a szép figyelmeztető Igét Kainnak mondta, mikor irigykedve nézte, hogy Ábel testvérének áldozatát Isten kedvesebben fogadta.

Ugye fiúk már ti is láttatok kis cicát vagy kutyust az ajtó előtt várni és leskelődni. Mikor azután egy kissé megnyílik az ajtó, ők hirtelen besurrannak rajta. Sokszor még azt sem vesszük észre, hogy besurran a lábunk mellett a kiscicuska.

Hát tudjátok fiúk, a bűn, a Sátán is így leselkedik a szívünk ajtajánál, s bizony, ha nem vigyázunk és kinyitjuk előtte csak egy picit is, ő azonnal beront rajta és elfoglalja a mi szívünket.

Ki tudna mondani nekem ilyen ajtónyitogatást? Például, ha Andris, vagy a Böske irigykedik a másik pajtására, mert annak a kezébe nagyobb darab kenyér van. Mit csinál ilyenkor az Andris? Úgy van, az ördögnek nyitott ajtót. Vagy, ha valamelyitek engedetlen otthon a szüleinek, nem fogad szót az édesanyjának, az ilyen kisfiú és kisleány is az ördögnek adta át az ő szívét. Aki önző, mindent csak magának akar, vagy büszke, nagyravágyó, vagy pláne, ha hiú, ami különösen a kisleányoknál szokott gyakrabban előfordulni, a csúnya beszéd. Ezek mind egy-egy ajtónyitás a Sátán előtt. Ha pedig ezeket a bűnöket engedjük a mi szívünkbe, akkor teljesen az ördögéi vagyunk. Tartsa fel a kezét, aki szeretne az ördögé lenni? No, most az tartsa fel a kezét, aki Jézusé szeretne lenni? Hát akkor fiúk, ne nyissatok ajtót a leskelődő Sátánnak. Ne hallgassatok az ő szavára. Álljatok ellene, amikor rosszra csábít titeket. Gyerekek, most egy kis történetet mondok el, hogy a hazugság által is hogy lopódzik be a mi szívünkbe. Sárika mamája elment hazulról…

Mit gondoltok, Sárika mikor engedett a Sátánnak, s nyitotta ki a szíve ajtaját előtte? Hát a hazugság bűn? Bizony bűn gyerekek a hazugság is. Sohasem szabad a mi szívünkbe beengedni a hazugságot. Látjátok, hogy Sárika milyen nyugtalan volt addig, míg a hazugság volt a szívében. Ki szeretne tehát boldog lenni, mindig örülni, s nyugodtan szembe nézni minden felnőttel? Ki szeretne tiszta lelkiismeretű lenni? Az hallgassa meg a másik tanító bácsi tanítását is, aki egy másik ajtónyitogatásáról fog beszélni.                                                          

 

Megjegyzés: Ezeket az értékes megállapításokat egy kézzel írt eredeti feljegyzések alapján írtam meg. Ez volt számomra a vasárnapi iskolai munkára való előkészítő anyagom 1946-ban. Csukás Zsigmond árvaházi lelkipásztortól kaptam, amikor a diakónusi szolgálatra készültem.

 

                                                                                                                    Szenczi László