Végtelen utazás

Beszámoló a dunaszentgyörgyi hittanos-napközis táborról.

A Dunaszentgyörgyi Református Egyházközség immár sokadik alkalommal rendezte meg gyermekeiknek a hittanos-napközis tábort. A tábor 2015. június 29-től július 3-ig tartott, a szervezők idén 87 gyermeknek biztosítottak gazdag programokkal teli hetet. Korosztályonként foglalkoztak a táborlakókkal négy külön csoportban. A Biblia-tanításon túl rengeteg játék, csapatjáték, sorverseny, vetélkedő, akadályverseny, kézműves foglalkozás várt a gyermekekre, ezen kívül mesehallgatásra, hintózásra, valamint juhok és bocik nézegetésére is sor került. De volt táncház is, amin a zenét a Szaggató zenekar szolgáltatta. A szülők és a gyülekezet jóvoltából rengeteg finomságnak örvendezhettek a kicsik és a nagyok. A sok sütemény, fánk és lángos, palacsinta, fagyi, jégkrém, kukorica, s a bőséges uzsonna, ebéd mind-mind a gyermekek javát szolgálta. Mindezt megköszönni nem lehet eléggé. A sok gyermek ellátása és tanítása, valamint a felügyelet nagy odafigyeléssel járt, ezért sok felnőtt és fiatal szolgálatára volt szükség, kik örömmel és fáradságot nem ismerve végezték e nem mindennapi feladatot. A gyerekek nagyon jól érezték magukat, élvezték a tanítást, a játékot, a sok éneklést. Szombaton családi nappal zárult a tábor. Délelőtt istentiszteleten vettek részt a szülők és a gyermekek Rácz József esperes úr szolgálatát hallgatva. Ezután közös ebéd következett, a sátorban száz személy foglalt helyet. A délután játékokkal és vetélkedőkkel telt, ami sikert aratott a felnőttek körében is. Ráczné Ildikó, a tábor vezetője elmondta, hogy miért „Végtelen utazás” a címe és témája a tábornak.

- A délelőtti tanítások Pál apostol nehézséggel teli életéről szóltak. Azt vizsgáltuk meg, milyen az, amikor az ember „beszáll a vonatba”, amit kegyelemvonatnak is nevezhetünk, mivel az üdvösségre visz. Összehasonlítottuk a mi életünket Pál apostol életével, s az övét példaként állítottuk a gyermekek elé. Elmondtuk, miért jó és miért nehéz keresztény embernek lenni. Azért „Végtelen utazás” a témája a tanításnak, mert a mi életünk sem ér véget a földi élettel, hiszen lesz egy örök életünk, ami a végtelenbe ér, csak nem mindegy, hogy a mennyországba jutunk Istennel, vagy nélküle a kárhozatba. Megpróbáltuk játékosan megtanítani a sok bibliai igazságot, hogy akkor is emlékezzenek a kicsik és nagyok Isten nevére, amikor nincsenek Biblia-közelben. Az esti áhítatokat egy misszionárius lány vagy asszony története zárta, amely összecsengett a délelőtti foglalkozásokkal, mert Pál apostol volt az első misszionárius, aki elhozta Európába az evangéliumot.
Ildikó szavaival zárult a tábor kapuja is.
- Utunk végén szeretnénk majd elmondani, hogy ezt a harcot megharcoltuk s az örök életet elnyertük. S végül szeretnénk, ha mindezt a gyermekeink is elmondhatnák. Az Egyházközség nevében köszönetemet kifejezem ki mindazoknak, akik segítségükkel, munkájukkal és adományaikkal hozzájárultak a tábor sikeres működéséhez!

Sólya Veronika