Vendégségben a Rádayaknál

Meleg nyári szellő enyhíti a júniusi forróságot, amikor belépünk a Ráday-ház kellemesen hűs olvasótermébe, hogy kezdetét vegye egy különleges időutazás a fantasy és sci-fi jegyében a Múzeumok Éjszakáján.

A Tudományok másként címet viseli a Ráday Könyvtár legújabb kiállítása, amelynek megnyitója térben és időben is új távlatokat nyit a hallgatóság előtt. Az október 31-ig megtekinthető tárlat ugyanis egyrészt a 16-18. század science fiction, korabeli szakkifejezéssel élve, utópisztikus irodalmába vezet vissza, másrészt a természettudományok, az orvoslás, a csillagászat, a matematika, geometria reneszánszt meghaladó szinten újraszülető könyvkülönlegességei közé kalauzolja az érdeklődőket.

„A földrajzi felfedezések, az emberi test egyre részletesebb megismerése, az új tudományos eredmények egy újfajta tudományos gondolkodást, ezzel együtt pedig a modern természettudományos művek megszületését eredményezték” – fogalmazott a megnyitón Szabó András irodalomtörténész.

A kiállítás ötletét egy mérnökmissziós előadás adta, amelynek nyomán Kovácsné Pázmándi Ágnes és Bíró Gyöngyi, a kiállítás kurátorai gyűjtötték össze a könyvritkaságokat.

„Az emberek képzeletét mindig is izgatta az ismeretlen, az idegen népek és tájak világa, a mesebeli társadalmi problémák megoldásai” – mondja a tárlat utópisztikus irodalmát összeállító Kovácsné Pázmándi Ágnes, aki rögtön a 15. századi Schedel-krónika egy kiállított lapjára irányítja figyelmünket. Ezen különböző furcsa lények láthatók, mint például az árnyéktalpúak, akik a talpukkal védik magukat a napsütéstől.  A kiállítás további kincsei a norvég–dán író, Ludvig Holberg könyve Nicolas Klimm földalatti utazásáról, a filozófusként ismert Voltaire utópiája, amelyben a Holdról érkeznek idegenek, de Gulliver utazásaival, Cyrano de Bergerac és Verne hőseivel is találkozunk az est folyamán.

„Élete végén úgy vélte Newton, hogy tudományos munkái a térről és az időről mind a feledés homályába fognak veszni, míg azok, amiket a vallásról írt, megmaradnak” – tudjuk meg Bíró Gyöngyitől, aki a kiállítás természettudományi részét mutatja be a kíváncsi vendégeknek. Olyan rendkívüli alkotásokat csodálhatunk meg a 16-18. századból, mint Galilei Systema cosmicum c. műve, amelynek címoldalán Arisztotelész, mint minden tudományok ókori atyja, Ptolemaiosz, és Kopernikusz beszélgetnek. A Nagy Francia Enciklopédiába egy építési metszetet ábrázoló oldalon keresztül pillanthatunk be.  Azt is megtudjuk, hogy John Peckham, 13. századi ferences szerzetes, későbbi canterbury érsek optikai munkájában a térlátással is foglalkozott. A magyar szerzők közül nem mehetünk el szó nélkül Benkő Ferenc református lelkész munkássága mellett, aki létrehozta az első magyar ásványtárat, de Molnár János jezsuita szerzetes munkái is szót érdemelnek: Régi jeles épületekről c. könyvét az első magyar régészeti munkaként tartják számon.

Az egyik első magyar tankönyvre, Maróthi György Aritmetikájára felcsillanó szemmel tekint mellettem Flóriska Adél matematikatanár, aki lelkesedve beszél az estéről: „Mindenképpen el szerettem volna jutni ma ide, olyan, mintha egy időutazáson vennék részt. Fantasztikus, hogy az előadók nemcsak a száraz tényanyagra koncentrálnak, hanem a mögöttes tartalomra is, ezt a szemléletet igyekszem én is átadni a diákjaimnak” – mondja.

Továbbhaladva Somogyi Márk könyvrestaurátor szinte csalogatja a látogatókat az asztalra kihelyezett tetszetős geometriai formákkal.

A jelenlévők játékos feladatok során kezükbe is vehetik őket, majd kiderül: ezek egyszerre motívumok és a képi ábrázolás eszközei is lehetnek. A játékos kedvűek könyvet is hajtogathatnak a geometriai formákból, miközben megismerkedhetnek Kassák Lajos művészetével és beleolvashatnak a hatvanas-hetvenes évekből származó „pop-up” könyvekbe, amelyeket akkor még plasztikus képnek neveztek. Felülnézetből csillagalakzatot adnak ki, míg oldalról a körhintára hasonlítanak, az angol szakirodalom ezért is hívja körhintakönyvnek.

Gavra Gusztáv és párja az interneten keresztül talált rá a Bibliamúzeum programjára, hívő emberekként valami hasonlóra vágytak.

Éppen Sárai-Szabó Katalin előadását hallgatták meg a modern nőkép kialakulásáról, amelyre reflektáltak is: „Fontos látni, hogy a harc a nők egyenjogúságáért nemcsak a feminizmus sajátja volt, hanem egy általános és kiterjedt küzdelem is egyúttal, ami minden nőt érintett Magyarországon. A legtöbb nő egyetértett ugyanis abban, hogy szavazati jogot és társadalmi elismerést kell kivívniuk.”

A pincében található 15. század eleji présgép rekonstrukciójához igyekezve Oláh Petra középiskolai diákkal beszélgetünk, aki elárulja, hogy leginkább a programok interaktivitása, sokszínűsége tetszik neki.

Már részt vett Bán Boróka városvezetésén a református negyedben és éppen a festmény kiállítás felé tart, mert az keltette fel leginkább az érdeklődését, hiszen kedvtelésből ő is szívesen ragad ecsetet.

Útközben kitöltjük még a Ráday család titkait kutató rejtvényt és a matematikai fejtörőt is, amiért helyes megoldás esetén édesség vagy képeslap jár. Lent a pincében a présgép körül vidám, élénk hangulat fogad minket, kicsik és nagyon egyaránt élvezik, hogy Jánváry Zoltán grafikusművész útmutatásával saját maguk nyomtathatnak középkori technikával, megelevenítve egy estére régmúlt korok világát.

Képek: Bazánth Ivola

 

 

Múzeumok Éjszakája 2023