A karantén után vagy a gyermekszületések száma, vagy a válásoké ugrik meg – lehetett hallani a koronavírus-járvány kezdetén. A jóslat egyik fele már igaznak bizonyult, Kínában tömegesen nyújtották be a válókereseteket a korlátozások feloldásával. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta a házasság hetén tartott online (és bármikor visszanézhető) előadásában megerősítette, saját praxisában is két csúcsidőszakot tapasztalt, amikor a szokásosnál többen fordulnak hozzá segítségért: nyaralás és a karácsonyi szünet után, vagyis akkor, amikor a párok hosszabb ideig vannak összezárva. Tavaly azonban az átlagnál jóval több kelt el az eljegyzési gyűrűkből is, a járvány alatt együtt töltött idő tehát óriási, mégis eltérő hatással volt a párkapcsolatokra – hangsúlyozta.

A szakember különböző párokkal beszélgetve kétféle hatást érzékelt. Elmondása szerint voltak, akik megmaradtak kapcsolatuk felfelé ívelő pályáján, mások azonban a nyomás hatására elindultak lefelé a lejtőn. „Szétnyílt az olló, de vajon miért? Mindez egyénfüggő vagy vannak univerzális elvek, amelyek a két csoport közti különbséget okozzák?” – tette fel a kérdést. Hogy válaszra leljen, nemzetközi hírű szakemberekkel konzultált, elkezdte feldolgozni a párkapcsolati reziliencia (lelki ellenállóképesség) témakörében az elmúlt húsz évben publikált kutatási eredményeket, és ő maga is kutatásba fogott Magyarországon. Összeállított egy nyolcvan kérdésből álló kérdőívet, amelyet 1255-en kitöltöttek. Ez több mint százezer adatot jelentett, amelyet segítőivel hónapok alatt sikerült feldolgozniuk. A válaszok alapján kirajzolódott, mi az a hét tényező, amely segít a párkapcsolatban élőknek szembenézni a nehézségekkel, a krízishelyzetből rugalmasan „visszapattanni”, és a tanulságokat beépítve megerősödni a kapcsolatukban. 

1. Kommunikáció

A sikeres kapcsolatok alfája és ómegája. A fejlődő kapcsolatban élő válaszadók 83 százaléka állította, hogy a társa megérti az érzéseit, míg a hanyatló párkapcsolatban élőknek csupán 36 százaléka vélekedik így – ismertette a szakember. „Amikor valami nyomás alatt tart bennünket, és kimondjuk az érzéseinket, az összekapcsol a másikkal, míg ha bent tartjuk azokat, az feszültséget kelt bennünk – és ez a feszültség fordít szembe a másikkal.”

Azt, hogy a társuk nyomás alatt bántó szavakat mond rájuk, a fejlődő kapcsolatban élőknek csupán 6 százaléka tapasztalta, míg a hanyatló kapcsolatokban élőknek 36 százaléka számolt be erről. „Érdemes feltennünk a kérdést, mit engedünk meg magunknak nyomás alatt! Ha fejlődő pályán akarunk maradni, tartogassuk a legszebb szavainkat a másiknak! A szabadszájúság, a káromkodás egy kapcsolatban nem a bizalom és az őszinteség vagy a leplezetlenség jele, hanem a tapintatlanságé; azé, hogy már nem vagyunk tekintettel a másikra.”

2. Konfliktuskezelés

A konfliktuskezelés a kommunikáció ikertestvére. „Amikor embereket összezárnak, sokszor elég egy szikra, hogy kipattanjon a bennük már amúgy is meglévő feszültség” – mutatott rá a terapeuta. A fejlődő kapcsolatban élő válaszadók 86 százaléka állította, hogy akkor is meg tudja osztani az érzéseit és gondolatait a társával, amikor valamiben nem értenek egyet, míg a hanyatló párkapcsolatban élőknek a felére sem volt ez igaz. Mihalec Gábor szerint segíthet, ha akkor is kimondjuk bátorító, pozitív megjegyzéseinket, amikor nem értünk egyet, az oly gyakori vádaskodás helyett pedig a vágyainkat próbáljuk megfogalmazni!

Azt az állítást azonban, „miszerint képes vagyok megőrizni a nyugalmam érzelmileg megterhelő helyzetben”, a fejlődő kapcsolatban élőknek is csak 46 százaléka érezte magáénak. A lelkész-terapeuta javaslata, hogy közlekedési helyzetekben kezdjük el gyakorolni feszültségtűrő képességünket. „Ha a dugóban véletlenül találkozik valakivel a tekintetünk, dudálás helyett mosolyogjunk, vagy a tömött buszon, villamoson panaszkodás helyett gondoljunk arra, hogy ez a helyzet olyan, mintha edzőteremben lennénk: izzasztó és a szagok is kellemetlenek, de ahogy az edzést, úgy ezt is kibírjuk, mert mindez nem akadályozhat meg abban, hogy kedvesek legyünk.”

3. Intimitás, szexualitás

A stressz mindenkiből mást vált ki. „Vannak, akiknek megemelkedik a szexuális étvágyuk és vannak, akiknek egészen lecsökken. A gondot az okozza, hogy a legtöbb esetben a stressz nem ugyanazt a hatást váltja ki egyazon pár tagjainál. A kulcs annak megértése: mit jelent nekem a szexualitás mélyebb szinten. Van, akinek elfogadást jelent, van, aki számára tiszteletet, értékelést, megbecsülést fejez ki” – sorolta a szakember. Szerinte a másik közeledését vissza lehet úgy utasítani, hogy a pár mindkét fele megélje az intimitást, amennyiben a visszautasító fél egyszersmind választ ad közeledő partnere mélyebb szükségletére. „Elmondhatjuk, hogy te vagy a legfontosabb a világon, szeretlek és igent mondok rád, de most feszült vagyok, és nekem a szex most nem megy. Lehet, hogy egyszerűen csak megöleljük egymást és úgy aludjunk el? Ilyenkor az intenzívebb fizikai kapcsolat amúgy is csak hab lett volna a tortán.”

4. A pénzhez való viszony

A válság megmutatta, kinek mennyi tartaléka van – anyagi értelemben is. Mihalec Gábor elmondta: azokon a párokon, akik hónapról hónapra élnek, vagy akiket adósság terhel, könnyen eluralkodik az egzisztenciális félelem. „Ilyenkor elég egy rossz szó, pillantás, és máris ugrunk egymásra.” Nem állítja, hogy a boldogság pénzfüggő, de azt igen, hogy van pénzügyi vetülete a boldogságnak – tette hozzá. „Nehéz boldognak lenni, ha állandóan attól szorongunk, hogy holnap mit teszünk az asztalra.” A családi költségvetés készítése sokat segíthet, például abban, hogy a kiadások ne haladják meg a bevételeket. „Az előre elkészített, átlátható terv lényege, hogy te mondod meg a pénzednek, hová vándoroljon, ahelyett, hogy utólag kérdeznéd, hová folyt el.”

5. Rend és ápoltság

A karantén idején megtapasztalhattuk, milyen fontos, hogy akkor is meghatározott napirendhez tartsuk magunkat, amikor a külső kényszerítő tényezők jó része megszűnik vagy átalakul. Hogy miért, azt így magyarázta az előadó: „Amikor valami olyan történik velünk, amit nem tudunk kontrollálni, azzal könnyebb szembenéznünk akkor, ha befolyásunk alá vonjuk azokat a dolgokat, amelyeket viszont képesek vagyunk a kezünkben tartani. Ilyen az öltözködés, az otthonunk rendje és a napirend.” A fejlődő kapcsolatban lévő válaszadók többsége a karantén alatt otthon is odafigyelt a külsejére, csinos és rendezett volt a megjelenése, a környezete.

A viharálló párkapcsolat következő két tényezője kevésbé fejleszthető módszeresen, inkább attitűd, hozzáállás kérdése, hogy mennyire részei az életünknek – vázolta fel a szakember.

6. Érzelmi elérhetőség

A fejlődő párkapcsolatokban élők 88 százaléka nyilatkozta, hogy társuk reagál a jelzéseikre, ha szükségük van a közelségére. „Az érzelmi elérhetőség három részből áll: a ráhangolódásból, a válaszkészségből és a bevonódásból. Mindez azt a kérdést intézi hozzánk: jelen vagy, amikor szükség van rád?”

A biztonságos kötődés érzelmileg is erőssé tesz. „Akkor tudjuk kiaknázni a bennünk lévő lehetőségeket, ha kapcsolódunk a másik emberhez, a biztonságos kapcsolatok ugyanis megnyugtatnak bennünket. Ha viszont nem kapunk válaszreakciót a nehéz időkben a másiktól, az traumatikus hatással is lehet ránk.”

7. Hit

„Zuhanó repülőn nincs ateista. Válság idején mintha kicsit nyitottabbak lennénk a transzcendensre.” – A lelkipásztorként is szolgálatot végző Mihalec Gábor elmondta: az online prédikációit nyomon követők száma a karantén idején jócskán megemelkedett. Kutatása pedig másra is rámutatott. „Ha a hitbeli nyitottságot két fél hasonlóan éli meg a párkapcsolatban, az külső erőforrássá válhat számukra.” Arról, hogy a közösen megélt hit közelebb hozta őket egymáshoz, a fejlődő párkapcsolatban élők 63 százaléka nyilatkozott, míg ugyanez a hanyatló párkapcsolatban élőknek csak 23 százalékára nézve bizonyult igaznak. „Szükségünk van a reményre, amely túlmutat azokon a problémákon, amelyeket nem tudunk meghaladni földi életünk során” – fogalmazott. Ilyen lehet egy halállal fenyegető betegség is. De aki tudja, hogy a történet nem ér véget, az ezt a fajta krízist is másképp éli meg, és reménységét szerettei számára is képes lehet közvetíteni.

Ahogy az Mihalec Gábor előadásából is kiderült: a viharálló szerelem ismérvei nem csupán következményei a jó párkapcsolatnak, hanem feltételei is. A krízishelyzet pedig fokozza ugyan a ránk nehezedő nyomást, önmagában mégsem ez az okozója a párkapcsolati nehézségeknek. Inkább tükör, amely megmutatja, hogyan működünk egyébként is. A jó hír, hogy mindaz, ami a párkapcsolati ellenállóképességhez kell, túlnyomórészt fejleszthető. A mostani válság tanulságai így nemcsak egy következő átvészelésére készíthetnek fel, hanem kulcsai lehetnek a fejlődésnek és a növekedésnek, amelynek gyümölcsét bármikor élvezhetjük.

E tanulságokból született Mihalec Gábor Viharálló szerelem című könyve, amelyet az idei házasság hetére jelentetett meg a Harmat Kiadó. A könyvben a kutatási eredményeken túl a mindennapokban könnyen alkalmazható gyakorlatok egész sora és számos, a karantén idején hasonló nehézségekkel küzdő pár története is helyet kapott. A kiadvány megvásárolható a Budapest, Ráday u. 3. szám alatt újranyílt Bibliás Könyvesboltban is hétköznap 10 és 18 óra között.

Mihalec Gábor szemléletes és informatív előadása visszahallgatható a Házasság hete Facebook-oldalán. A szakember elmeséli, hogyan vezetett rá a foci segítségével egy férfit arra, hogy képes legyen beszélni az érzéseiről, sőt, uralni azokat; megosztja, mi segített helytállnia egy vehemenciájáról híres vitatkozóval szembeni nyilvános vitában, és mit mondott súlyos beteg édesapja aggódó családjának élet és halál mezsgyéjén.