– Akkor vagy valakivel közösségben, ha úgy tudsz átvinni a szomszédba neki egy tál süteményt, hogy még nem hűlt ki – ezzel a példával köszöntötte Konkoly Edit, a Talita keresztyén internetes magazin alapító-szerkesztője azokat az újságírókat és bloggereket, akik a közelmúltban találkoztak a budapesti Loyola Kávézóban. A közösség fogalma azóta sokat változott, hiszen egyre több az olyan online alkotóműhely, melynek tagjai csak ritkán találkoznak személyesen. Ilyen a Talita csapata is, akik találkozójukat kibővítették és fórumbeszélgetést szerveztek civil keresztyén bloggerek és újságírók számára. A szerzők együtt gondolkoztak arról, hogyan lehet jól használni az internetes felületeket a bibliai üzenetek átadására.

Őszinte és személyes
Volt közöttünk tolmács, jezsuita szerzetes, történész, matematikaszakos és orvostanhallgató, "gyakorló" édesanya és nagymama, de több informatikus-teológus és hivatásos újságíró csatlakozott a beszélgetéshez. A keresztyén szerzők szerint fontos pozitív tartalamakat megosztani az interneten, hiszen az emberek vágynak a jó hírekre. De vajon lehet-e nem negédesen és csöpögősen írni a boldogságról? A kérdésre az őszinte, személyes írások jelenthetik a választ, ha valaki mer írni saját hitéről, örömeiről és bánatairól. Kölnei Lívia és Kóczián Mária, a Talita szerkesztői elmondták, a bizonyságtételek és a mindennapi élethez kapcsolódó, például a házassággal foglalkozó írásaik a legolvasottabbak.

Nem csak nálunk
A fórumbeszélgetésen részt vettek többek között az Evangélikus Fiatalok Oldalának, valamint a Váci (római katolikus) Egyházmegye honlapjának önkéntesei, a Magyar Kurír, az evangelikus.hu és a Parókia Portál munkatársai. A blogolók és újságírók szerint az önkéntesek által alapított honlapok jól kiegészítik és erősítik az egyházak hivatalos kommunikációját. A beszélgetésen szóba kerültek a frissen nyilvánosságra hozott népszámlási adatok is, melyek szerint jelentősen csökkent a magukat a nagy egyházakhoz tartozónak vallók száma. 

Kovács Lajos, a jezsuita blog egyik alapítója szerint nemcsak Magyarországon, a környező közép-kelet-európai országokban is megfigyelhető, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a nagy intézményekben, és szívesebben tartoznak a kisközösségekhez.
– Sokan csak ott szeretnek jelen lenni, ahol úgy érzik, részt vehetnek az alkotásban, megoszthatják az életüket, meghallgatják őket és ők is meghallgathatnak másokat. Ezek a csoportok soha nem válnak nagy tömegekké, ennek ellenére érdemes életben tartani az önkéntes kezdeményezéseket az interneten is – fogalmazott a szerzetes blogger.

Nem is létezel?
Valamennyi szerkesztőt és írót foglalkoztatta, hogyan és milyen tartalommal érdemes jelen lenni a Facebookon, hogy kihasználhassák a közösségi oldal előnyeit és tartalmaikat akár több ezer emberhez is eljuttassák.
– Készíthetsz bármilyen blogot, vagy honlapot, ha nem vagy fent Facebookon, akkor nem létezel – ismertette Sitku Tibor a keresztyén fiatalok véleményét, akiket a Kelet-Európai Misszió kérdezett meg internetezési szokásaikról. A felekezetközi missziós szervezet munkatársa szerint a közösségi oldalt elsősorban szórakozásként használják a fiatalok, a rövid, vicces vagy meghökkentő képek, idézetek a legnépszerűbbek, ezért kétséges, mennyire alkalmas mély tartalmak közlésére. Mások szerint az elgondolkodtató, hosszabb írásokat is érdemes kiajánlani a Facebookon, mert sokan éppen a közösségi oldalakról érik el az átfogóbb cikkeket, és nem böngésznek annyit más oldalakon. Volt, aki a Facebook népszerűségét és növekvő "egyeduralmát" a televízió 1970-es években való robbanásszerű eltejedésével hozta párhuzamba. Mint új médium, a Facebook használati szokásai folyamatosan változóban vannak, de idővel általánossá, megszokottá válik, és szenzációereje is csökken majd. Más kérdés, hogy míg sokak számára ez megnyugtató hasonlat, addig másokban új aggodalmakat ébreszt. A fórum résztvevői mindenesetre pozitív példaként említették az idei március 15-i hóviharban és katasztrófahelyzetben megvalósult összefogást, amikor is sokan a Facebookon keresztül jelentkeztek önkéntesnek és ajánlották fel segítségüket a bajba jutottaknak. Bár sokan borúsan látják a jövőt amiatt, hogy a fiatalok szinte a számítógép mellett nőnek fel, a civil újságírók szerint az utánunk jövő generáció kész segíteni és jót tenni környezetéért.

Dobó Márti
Képek: Antalffy Yvette