„Száztíz esztendeje született, és idén éppen harminc esztendeje hunyt el Gárdonyi Zoltán (1906–1986), a huszadik századi református – de éppúgy az egyetemes – magyar egyházzene kimagasló alakja.
Művészete a legtisztább forrás, az Ige felé bocsátja gyökereit, mélységes biblicitása valóságos zenei prófétává emeli őt. A zengő Ige hirdetője volt, hiszen kórusműveiben a Károli-fordítású Biblia nemes veretű prózáját használta fel, zenéje pedig egyfajta hordozórakétaként röpíti magasba az Igét" – fogalmazott portálunk érdeklődésére Mikesi Tibor. A Kecskeméti Református Egyházközség kántora elmondta, az évfordulós zeneszerző alkotásaiból életmű-koncertsorozatot szervez a gyülekezet. A komolyzenei előadásokat és koncerteket magába foglaló ötrészes sorozat februártól júniusig tart, kiváló protestáns zenészek és énekesek közreműködésével.

Nem támadta Mindszentyt
„A zengő Ige mindenki számára hallható, különösen a zenészek és zeneértő fülek számára. Miután a hit is hallásból van és a zene is, a kettő nagyon jól találkozik" – fejtette ki a rendezvénysorozat koordinátora.
„Gárdonyi Zoltán élete hiteles élet, ez pecsételte meg hitvallását. Mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely száraz esztendőkben is zöldell és gyümölcsöt hoz, még a legnehezebb időkben is kitartott mellette. Amikor az ötvenes-hatvanas években az értelmiség egy része különböző okok miatt az Úristen ügyének hátat fordított, ő kitartott elvei mellett, hallgatva fölfelé érzett lelkiismeretére. Egy alkalommal, a Mindszenty József bíboros elleni pert megelőzően a párttitkár azzal járt körbe a Zeneakadémián, hogy a tanárok írják alá „az imperialista ügynök" megbüntetését követelő okmányt. Gárdonyi Zoltán megtagadta az utasítást, pedig tudta, hogy ha így tesz, érte jöhet a fekete autó. Végül ez nem történt meg."

Összetéveszthetetlen
De a rendszer szemében megbízhatatlan emberré vált, hiszen korábban ő vezette az 1949-ben feloszlatott protestáns egyházzenei tanszakot a Zeneakadémián. „Emiatt műveit a rádióban évente egyszer sugározták, de volt, hogy egyszer sem játszottak belőlük" – mondja Mikesi Tibor. „Persze, ez még nem elég ahhoz, hogy valaki jó zeneszerző legyen, ahhoz Isten adta tehetség kell, és az, hogy a művész gondozza azt. Gárdonyi Zoltán a legteljesebb mértékig jól gazdálkodott a kapott talentumokkal. Kodály Zoltánnál folytatott zeneszerzési stúdiumokat, majd Paul Hindemithnél tanult a berlini zeneakadémián, végül a berlini egyetem világhírű zenetudományi fakultásán doktorált. A kodályi és a hindemithi nagy zeneszerzői iskolák végigjárásával ki tudta alakítani semmi mással össze nem téveszthető zenei arculatát."

Az egyszerű is nagyszerű
Gárdonyi Zoltán 1931-ben tért vissza Magyarországra. „Szabolcsi Bencével és Bartha Dénessel együtt hozták haza a századfordulón naggyá lett német zenetudomány eszközeit. A polifón zene hazánkban más utat járt be, mint Európa egyéb részein. Németország és Franciaország Európa központjaivá váltak, Gárdonyi Zoltán pedig európai formátumúvá emelte a magyar protestáns műzenét" – állítja Mikesi Tibor.

Gárdonyi Zoltán Berlinben, 1930

Mint mondja, hazatérése után a zeneszerző a befogadó életmódból átlépett az adakozó életmódba. „1941-ig a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetben végzett pedagógiai munkát. Ott is az volt rá jellemző, ami mindig, hogy a lehető legszorosabban társította az elméletet és a gyakorlatot. Nagy teoretikus volt, ugyanakkor megtanulta, hogyan lehet az elméletet beépíteni zeneszerzői tevékenységébe és a gyakorlatban átadni a növendékeknek. A tanításban Bachhoz hasonlóan megtalálta, hogy lehet az egyszerű is nagyszerű."

Református szálak
Gárdonyi Zoltán életpályájának gerincét a budapesti évtizedek jelentették – teszi hozzá Mikesi Tibor. „1941-től harminc éven át a Zeneakadémia egyik legsokoldalúbb, legtöbb tantárgyat tanító tanárává vált. Fő területe a zeneelmélet és a zenetörténet volt." A protestáns egyházzenei tanszak megszűnését követően csak melléktárgyakat taníthatott, és újságcikkekben műveit is támadták, de megbélyegzése ellenére elkötelezett híve maradt a protestáns egyházzene felemelésének – olvasható a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem honlapján. „1949 és 53 között a Református Teológiai Akadémián az egyházi ének-zene tárgyat oktatta, és az ő szerkesztésében jelent meg 1959-ben az első országos használatra szánt Református korálkönyv is" – írják a róla szóló megemlékezésben.

„A zeneszerző 1972-ben Németországba települt, részben a fia hívására. A család együttléte nem volt elképzelhető máshogy" – meséli tovább Mikesi Tibor. „Fia, Gárdonyi Zsolt orgonista és zeneszerző, idén hetvenesztendős, a koncerten meghívott előadóink tőle is játszanak kórusműveket, kamara- és orgonaműveket."

A kecskeméti koncertsorozaton fellépő orgonaművész, Gárdonyi Dániel (Gárdonyi Zoltán unokája) és Gárdonyi Zsolt (Gárdonyi Zoltán fia)

Zeneszerető gyülekezet
A kecskeméti református gyülekezetben hagyománya van az egyházzene lelkes és magasabb szintű ápolásának Mikesi Tibor szerint. „Zeneszerető és koncertlátogató közösség a miénk, és több kórus is van a gyülekezetben. Az iskolaügy mindig is szívügyünk volt. A több mint 450 éves kecskeméti református oktatásban máig kitűnő kollégákra találunk a zenei nevelésben is. Jámbor Zsolt és Jámborné Márkus Emőke általános iskolai és gimnáziumi karvezetők munkájuk egy részére úgy tekintenek, hogy a templom és az iskola egy, vagyis kórusaikkal a templomi zenét is szolgálják. Az iskolai kórusokon kívül a kollégiumnak és gyülekezetünknek is van saját kara Grádics Kórus, valamint Kecskeméti Vég Mihály Énekkar néven.

A zeneszerző ajánlásával
A református gyülekezet kántora elődei közül Osváth Viktort név szerint is megemlíti, hiszen a lelkész-karnagy rendszeresen járt a fővárosba szakmai tanácsért Gárdonyi Zoltánhoz. A zeneszerző egyébként a megalakulása negyvenedik évfordulóját ünneplő kecskeméti egyházi kórusnak is ajánlott annak idején egy kórusművet orgonakísérettel. „Ez az Emlékezzél, Úristen, híveidről című, 379. dicséret feldolgozása, melyet csaknem ötven évvel ezelőtt komponált Gárdonyi Zoltán. Én magam sajnos személyesen nem ismerhettem őt magát, a művein keresztül azonban közel kerültem hozzá. Nincs is más, ami egy zeneszerzőt jobban megismerhetővé tenne, mint a művei."

Február 6-án, szombaton A Gárdonyi-életmű egyik kulcsa: A Bipartita címmel az aznapi koncert szólistája, Karasszon Dezső tart zenetörténeti előadást 15 órától a kecskeméti református gyülekezeti központ (Szabadság tér 7) Tóth Endre termében. 

Ugyancsak február 6-án, szombaton 17.00 órától a kecskeméti református templomban Karasszon Dezső orgonaművész előadásában a következő darabok hangzanak el:

J. S. Bach (1685-1750): F-dúr toccata és fuga, BWV 540 

Gárdonyi Zoltán (1906-1986): III. orgonaszonáta 
1/ Sostenuto - Allegro appassionato 
2/ Quieto 
3/ Allegro impetuoso

A Gárdonyi-életműkoncertek Kecskeméten elnevezésű sorozat ingyenes, de van lehetőség támogatói jegyek vásárlására, amelynek összegét az adakozókra bízzák. A koncertek részletes programja a csatolt plakáton olvasható, az előadóművészek között szerepel még Vida Mónika, Berkesi Sándor, Gárdonyi Dániel, valamint a Trio Energico együttes.

Jakus Ágnes