Nyitott ajtóval és nyitott szívvel

Újjászületett templomukért és az elmúlt évtizedek lelki és fizikai építkezéseiért adtak hálát a fasori reformátusok pünkösdhétfőn.



Nyolc éven és több szakaszon át tartó felújítási munkálatok értek véget idén a Budapest-Fasori Református Egyházközség életében, amely során nem csupán Budapest egyik legszebb, szecessziós stílusban épült református temploma született újjá kívül és belül, hanem a hozzá tartozó oktatási-nevelési intézmények épületei is. 2019-ben a Julianna Református Általános Iskola és a Csipkebokor Református Óvoda felújításáért adhattak hálát, 2022-ben a templom külső felújításáért, 2025. június 5-én pedig a belső templomtér elkészülte után az egész építkezési folyamatért. A pünkösdhétfői hálaadó ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdetett igét, és amelyet gyermekek, fiatalok és felnőttek szolgálata tett teljessé.



Felmutatni valamit Isten titkából
Az istentisztelet elején Somogyi Péter fasori lelkipásztor, dunamelléki lelkészi főjegyző olvasta fel az aznapra rendelt ószövetségi igeszakaszt, A prédikátor könyve 1. fejezet első 11 versét: „Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek.” A felolvasást a presbiterek fohászkodása követte.

Balog Zoltán dunamelléki püspök Péter első levele 1. fejezetének 5. és következő versei alapján hirdetett igét, egyúttal A prédikátor könyvére is reflektálva. „Jó megérkezni az ünnepre, egy építkezés befejezéséhez, egy templomba, és leginkább jó megérkezni a hiábavalóságok után oda, hogy valami ajándék vár ránk, az evangélium hirdetése, »amelybe angyalok vágyakoznak betekinteni«” – fogalmazott a püspök. Hozzátette: ott lehet valami ennek a gyönyörűségéből életünkben és a templomban, mert minden igazi templom megjelenít valamit Isten titkából: hogy velünk, emberekkel szeretne lenni. „Éppen velünk, éppen olyan emberekkel, amilyenek mi vagyunk.”



Ez a gyönyörűség szerinte megjelenhet egy lenyűgöző épületben, de a tákosi „parasztkatedrálisban” is, ahol ahhoz, hogy az ember be tudjon lépni, nagyon mélyre kell hajtania a fejét, nehogy beverje a fejét a szemöldökfába. „A tákosi templom ugyanúgy Isten dicsőségét hirdeti, mint a fasori, hiszen a mi épületeink azáltal válnak bizonyságtétellé, hogy ott vannak bennük a megmentett életek – a mieink és azokéi is, akik előttünk jártak.” Kiemelte, hogy többféle értelemben is beszélhetünk megmentett életekről, hiszen a fasori embermentőkért és a lélekmentőkért egyaránt hálát adhatunk.

Balog Zoltán szerint emellett érdemes belenéznünk A prédikátor könyvének tükrébe is, amely a „hiábavalóságok hiábavalóságára” hívja fel a figyelmünket, hiszen Krisztus után, a feltámadás és a pünkösd után is tudunk Krisztus előtti emberek lenni. Ott lehetünk Isten szeretetében úgy, hogy mégis értetlenül állunk mindazzal szemben, ami velünk történik. Nem értjük az okát, de az okoknál fontosabb, hogy mi a célja mindennek. Péter apostol arról beszél első levelében, hogy ilyenkor valójában leginkább csak egyvalami hiányzik: a Lélek. Isten Lelke az, aki hozzákapcsol minket Jézus Krisztushoz.



A szomorúság, a megpróbáltatás pillanatnyi, akkor is, ha évekig tart, de Isten szabadító kegyelme tartós, ennek biztonsága maradandó. „Krisztussal együtt szenved a keresztyén ember akkor, amikor szenved, de a Lélek a megszabadítás örökkévaló valóságát hozza számára. Minél jobban elmélyedsz ennek a titkában, annál titokzatosabb és annál vonzóbb lesz” – fejtette ki a püspök. Hozzátette: templomaink is tele vannak titkokkal, amelyekből van mit megmutatnunk. „Mutassa be ez a templom mindazt a gyönyörűséget, amely Isten üdvösségében van! Mutassuk meg hitünket, bizalmunkat, reménységünket, és azt, hogy az életünk ajándék, mert erre hívattunk el mindannyian!”

Helyreállítani mindazt, ami tönkrement
Az istentiszteletet követően a hálaadás ünnepi közgyűlés keretein belül folytatódott, melyet Simongáti Győző főgondnok nyitott meg. „Urunk szerető hatalma külső és belső megújulást készített számunkra. Megrendülten látjuk, hogyan gondoskodott és gondoskodik életünkről és élettereinkről kegyelmes Istenünk” – fogalmazott köszöntőjében a főgondok, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy jó és fontos megállni egy-egy határkőnél, így most is.



A felújított épületet bemutató videó megtekintése után Somogyi Péter fasori lelkipásztor és dunamelléki lelkészi főjegyző mondott hálát a fizikai és lelki építkezés áldásaiért. Felidézte a gyülekezet történetét, amely 1908-ban vált anyaegyházközséggé, és amelynek 1913-ban lett temploma. Beszélt arról, hogy a lelki építkezés a megpróbáltatások idején is folyt, az elmúlt három évtizedben azonban a lelki térfoglalás mellett fizikai értelemben is teret nyerhettek. 2017-ben indult útjára az az építési program, amelynek köszönhetően először az iskola és az óvoda, majd több ütemben a templom épülete is megújulhatott. A mostani templomfelújítások kétszer annyi ideig tartottak, mint a templom építése annak idején.

„Isten munkáját látjuk ebben” – szögezte le a fasori lelkész. „Arról kívánok beszélni, hogy mindez hogyan tanúskodik valami többről, valami nagyobbról. Kevesen látják mindazt, ami végbement, pedig hatalmas munka áll emögött. A látszat mögött ott húzódik a valóság azon része, amely nem látható.” Felidézte, hogy a háború idején tűz rongálta meg a templomot, tíz évvel ezelőtt pedig az épületbe becsurgó víz, de az Úr megőrizte házát tűztől és víztől is. „Engedte helyreállítani mindazt, ami tönkrement. Ő az, aki mindent véghez vitt mindazért, hogy a mi életünk is helyreálljon” – fogalmazott Somogyi Péter, aki kiemelte, hogy „nyitott ajtóval és nyitott szívvel” hívnak mindenkit a templom falai közé.



Hálaadó lépések
Orbán Viktor miniszterelnök levélben küldött üdvözlő sorait Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, fasori presbiter olvasta fel. A miniszterelnök megfogalmazása szerint méltó és illő, hogy éppen pünkösd ünnepén adjunk hálát Budapest egyik legszebb temploma, iskolája és óvodája megújulásáért. A megújult épületek és a fasori gyülekezet évtizedek óta tartó gyarapodása is a nekünk megígért Vigasztaló jelenlétéről tanúskodnak, mindezekért pedig egyedül Istené a dicsőség.

Simongáti Győző főgondnok egyenként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a felújításhoz. Hálájukat ajándékokkal is kifejezték, amelyeket Somogyi Péter mutatott be, ezeket a kivonulás után a gyülekezeti teremben adták át.



A közgyűlést követően a nap további ünnepi programokkal folytatódott, amelyeket Somogyiné Ficsor Krisztina lelkipásztor ismertetett. Az első ilyen az „1913 hálaadó lépés” nevet viselte: mivel a templom 1913-ban épült, ennyi lépésből álló sétát tettek az épületegyüttes körül. Ezt egy közös ebéd követte a Julianna Református Általános Iskola épületében, ahol 230 főre terítettek meg.

Délután többféle közösségi programlehetőség nyílt az ünneplők számára: volt imaséta templomfelfedező állomásokkal, a szakrális teret bemutató előadás, kézműves és népi játékok családoknak, intézményi bejárás és templomtörténeti fotókiállítás.




Barna Bálint
Képek: Füle Tamás

 

Hálaadás a Fasori templom felújításáért