„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Panelek között
A lakótelep csaknem félszáz éves, de templomtornyok nem törik meg a házak egysíkúságát. Tízemeletes panelházak gyűrűjében épülhet fel az újpalotai reformátusok első temploma, melynek a hétvégén tették le alapkövét.
Gyűjtőhely
Folyamatos migráció zajlik Budapesten a kiegyezés óta, ez a lakótelep is migránsok lakóhelye – mondta igehirdetésében Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.
– Nagyon sokan költöztek a fővárosba vidékről: Baranyából, a Tiszántúlról, Somogyból és a határon túlról, hogy munkát keressenek, letelepedjenek, családot alapítsanak. Az itt élők egy része szeretett volna gyülekezetet alkotni a megsegítő Istennek, olyan helyet, ahová bárki bekopogtathat. Nagy dolog, ha egy keresztyén gyülekezet kinyitja kapuit, és befogadja a testvéreket. Amikor majd átköltöznek az átmeneti, lapostetős otthonukból, egy sokkal szebb sátorba, kívánom, hogy vigyék magukkal a nyitott szívüket, legyen majd templomuk – a szó valódi értelmében – gyűjtőhely – fogalmazott az egyházvezető.
Társasház a javából
Hajdu László újpalota polgármestere büszkén szólt arról, hogy a templomnak helyet adó ingatlant kilencvenkilenc évre átadták a református egyháznak, sőt anyagiakkal is segítik a templom megépülését.
– Mivel az ingatlannak több tulajdonosa is van, így Isten háza valóban társasház lesz – mondta a polgármester. – A telep első lakásait 1969-ben adták át, óvodák, bölcsődék, iskolák ugyan épültek, de művelődési ház és templom nem volt tervbe véve. Hajdu László úgy vélte, hogy a napjainkban tapasztalható agresszivitás és becstelenség a hit, a keresztyén közösségek hiányának a következménye.
– A szolidaritás és a szeretet kimaradt az életünkből, de ahol nincsenek templomok, megjelenik a hiány - tette hozzá.
Az erősség
Fogarasi Gábor, az újpalotai gyülekezet lelkipásztora a gyülekezetről beszélt a Parókia portálnak.
– Ajándék, hogy sokfajta háttérből érkeztek hozzánk tagjaink, sokan akár felekezeti háttér nélkül. Voltak, akik a lakótelepről, vagy akár a város másik részéből jöttek hozzánk. Mindenki hozta magával a saját lelkiségét, ami gazdagítja a gyülekezetet, ezzel együtt ízig-vérig református gyülekezet vagyunk. Gyülekezetünk erőssége, hogy minden infrastruktúra – templom, parókia, közösségi hely – nélkül is megszületett, együtt maradt, és megtartottuk alkalmainkat. A templom építése annyiban hoz majd változást az életünkbe, hogy a templom mindenki számára látható jel lesz itt a lakótelepen. Jele lesz annak, hogy itt egy gyülekezet él, ahová mindenkit hívogatunk.
Fontos eszköz
Elhívott, lelkes közösségként jellemezte magukat Sápi Zoltán gondnok.
– Természetesen nem a templom megépítésén múlik a gyülekezet élete, de már nagyon szerettük volna, ha épül egy lelki otthonunk. Korábban az esküvőket, keresztelőket máshol kellett tartani, Isten háza azonban majd otthont, biztonságot adhat. A művelődési ház ugyan megfelelő istentiszteleti hely lehet, de a mi közösségünk nagyon szeret együtt maradni az igehirdetések után: beszélgetünk, imádkozunk egymás életéért. A templom tehát nem feltétele a lelki gyarapodásnak, mégis fontos eszköz, meghívja a körülöttünk élő embereket.
A közösség
Nagy Tímea olimpiai bajnok kardvívó arról beszélt a Parókia portálnak, hogy nagyon meghatotta az alapkőletételi ünnepség. – A 15. kerület azért is fontos számomra, mert itt élt a nagymamám, aki megmutatta nekem a hitet. Ő már sajnos nem lehet velünk, de lélekben biztosan itt van. Remélem, hogy hitemmel, éltemmel én is példát tudok mutatni másoknak, akkor is, ha néha megingok. A közösség nagyon fontos minden ember életében, hiszen társas lények vagyunk. Akár templomi, akár sportolói közösségről van szó, fontos, hogy tartozzunk valahová – fejtegette az olimpiai bajnok.
Az újpalotai templomot a jövő év végéig szeretné a gyülekezet felépíteni.
Fotó: Vargosz/reformatus.hu