Közel nyolcvan évnyi csend után ismét megszólalt a Makádi Református Egyházközség templomának orgonája. A második világháború végén használhatatlanná tett hangszert az elmúlt években hozták helyre és restaurálták, hála a makádi reformátusok kitartásának, eltökéltségének és áldozatkészségének. Az Ács Ferenc ötletgazda kezdeményezte projekt számos nagylelkű adakozó, a makádi önkormányzat, a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő pénzügyi támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. Az új orgona ünnepélyes felszentelésére 2025. március 30-án került sor, a hálaadó alkalmat Takaró András délpesti esperes vezette, igehirdetéssel pedig Balog Zoltán dunamelléki püspök szolgált.



A makádi orgona története
A restaurálási dokumentáció alapján a makádi református templom orgonáját Szalay Gyula (1851–1906) székesfehérvári orgonaépítő készítette 1896-ban, a hangszert június 10-én adták át. Az orgonaház a német Laukhuff gyár mintalapja alapján készült historizáló stílusban, alapterülete 278 cm széles és 196 cm mély, mögötte a falig 160 cm mély szabad terület van. A hangszer diszpozíciója (hangszín-összeállítása) az egymanuálos 7-10 regiszteres Szalay-orgonáknak felel meg, a manuálműben három regiszter is szolgálja a halkabb, finomabb orgonahangot. Az orgonán látható beírások arról tanúskodnak, hogy 1908 szeptemberében Cseh István kisebb javításokat végzett a hangszeren.

1917. október 29-én lépett hatályba Magyarországon „az orgonasípoknak hadicélokra igénybevételéről” szóló honvédelmi miniszteri rendelet, így a makádi orgona homlokzati ónsípjainak a rekvirálására valószínűleg 1918 tavaszán kerülhetett sor. A gyülekezet 1922-ben pótolta ezeket a sípokat, a korábban szintén hadicélokra elvitt harangok pótlásával együtt. 1945-ben azután a megszálló szovjet hadsereg katonái komoly károkat okoztak a templomon és azon belül az orgonán is. A presbitérium a pénzügyi lehetőségeket mérlegelve csak a harmónium megjavíttatása mellett döntött, az elnémult orgonán az azt követő több, mint hetven évben csak kisebb javításokat végeztek, azt is szakszerűtlenül.



A 2022 és 2024 között zajló teljes helyrehozatalt a makádi Ács Ferenc kezdeményezte, aki indulótőkét is biztosított a projekthez, majd projektgazdaként felügyelte a munkálatokat. A hangszer helyreállításával Meggyesi Ádám orgonaépítő (Meggyesi Orgonaépítő Kft. és Orgonaszó Kft.), a restaurálási munkálatokkal Erdei Barna restaurátorművész lett megbízva. Munkájukat Horváth László, Mészáros Károly és Süveges István orgonaépítők segítették. A projektben szakértőként közreműködött Hajdók Judit orgonatörténész, orgonaszakértő, aki a makádi orgona történetét is dokumentálta. A tavaly elkészült hangszert 2024. december elején adták át használatra a református gyülekezetnek.

Ajtó a szeretetre
A március harmincadikai hálaadó istentiszteleten Takaró András délpesti esperes apostoli köszöntését és imádságát követően Balog Zoltán dunamelléki püspök Lukács evangéliuma 19. fejezetének vége és a 20. fejezet első 8 verse alapján hirdetett igét. A felolvasott igeszakaszban miután Jézus kiűzi a kufárokat a templomból, tanítani kezd, az írástudók pedig megkérdezik tőle, hogy milyen hatalommal cselekszi mindezt. Jézus visszakérdez, hogy szerintük Keresztelő János hatalma honnan eredt, de mivel nem tudtak rá válaszolni, Jézus sem mondta meg nekik, honnan ered a hatalma.

„Három éve ünnepeltük az egyházközség 400. jubileumát, és már akkor is meghatódva olvastam a gyülekezet történetét” – fogalmazott Balog Zoltán. „A reformáció ősi fészke ez, a Szigetség egyik fontos települése. Ez a szigetlét eszünkbe juttatja egyházkerületünk azon törekvését, hogy legyünk szigetekből kontinenssé. Azért vannak itt az egyházmegye lelkipásztorai és az egyházkerület képviselői, mert nekünk fontos a szomszéd gyülekezet minden nehézsége és öröme. Így tartoznak egybe szigeteink.” A püspök kiemelte: a közösség története a templom körüli gondoskodás története.

A templom szerinte két dolgot is üzen nekünk. Az egyik, hogy életünknek van egy ősi, alapvető rendje. Ha nem őrizzük, szétesik az életünk. „Ahhoz, hogy az ősi, alapvető rendet őrizni és időnként megújítani tudjuk, szükség van egy helyre, ahol újra és újra megbizonyosodhatunk róla, hogy ez nem egy emberek által alakított rend, hanem Isten teremtésének rendje. Ennek továbbadása és megújítása minden nemzedék feladata.” Ebbe a rendbe sorolta az igehirdető a hetedik nap megszentelését, az évszakok, a házasság és a család rendjét, és a perifériára szorultakról való gondoskodást.

Hozzátette: a templom ugyanakkor ellentmondás, ellenállítás is. Azt akarja üzenni nekünk, hogy másként kéne, hogy legyen az életünk, különösen akkor, ha elhagyjuk ezt az ősi rendet. „Az a tapasztalatunk, hogy idebent másként van minden, mint odakint. Így volt ez már kétezer évvel ezelőtt is Jeruzsálemben, amikor Jézus azzal szembesült, hogy ami korábban kint volt, az beszivárgott a templomba. Ezért kérdezi, hogy hogyan adhat a rablóvilág törvényt a templomban.” Ez a püspök szerint nem rendkívüli, hiszen ma is könnyű engedni ennek a csábításnak, de a templomi lét lényege mindennek az elengedése.



„Az ünnep lényege az elengedés: amikor az ember elengedheti mindennapi életének terheit, hogy azzal legyen együtt, aki a legjobban szereti – Istennel. A szeretet hatalma az, amelyre ráérezhetünk Isten közelében. A szeretet hatalma, és nem a hatalom szeretete. Ez a kettő szemben áll Isten Igéjében. A valóban keresztyéni gyülekezeti világ, amely nem valamiféle propagandaként van meghirdetve, szemben áll a rablóvilággal. Ezért kellenek a világos határok a kint és a bent között; de kell, hogy legyen kapu a kerítésen, ajtó a templomon, hogy be lehessen térni oda. Négy erős fal és egy nyitott ajtó – ez a templom.”

Ezt kettősséget kívül nem lehet megérteni, ahhoz be kell jönni – tette hozzá Balog Zoltán. „Mi mást gondolunk bűnről, bűnhődésről, megtévedt emberekről, mint akik odakint vannak. Mi azt mondjuk: gyere be Jézus szeretetébe, mert szeretetének a hatalma képes az életünkben a rosszat jóra fordítani. De ha bejövünk ide, akkor az is a feladatunk, hogy odakint mindez sugározzon rólunk kifelé. Ez a mi küldetésünk.” Az igehirdető kiemelte: azért van nyitva Isten szeretetének ajtaja, hogy újra és újra beléphessünk rajta, és ha mindabból, amit idebent kaptunk, adunk másoknak is, akkor nálunk is több lesz belőle.



Ünnep énekkel, zenével
Az ünnepségen előbb a Dezső Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Makádi Telephelyének részint hittanos, részint zeneiskolás gyerekekből álló kórusa szolgált énekkel, majd őket követően a Makádi Református Gyülekezet kórusa.



Az istentisztelet után az esemény ünnepi közgyűléssel folytatódott, amelyet Takaró András délpesti esperes nyitott meg. Az esperes külön köszönetet mondott a makádiaknak, hogy nem adták fel az orgona ügyét. A gyülekezet nevében Matis Sándorné főgondnok köszöntötte a megjelenteket.



Az orgonafelújításban szakértőként közreműködő Hajdók Judit orgonatörténész és orgonaszakértő a hangszer történetének ismertetése helyett inkább bemutatta, mire is képes az orgona. Munkásságáért Halassy Ferenc János lelkipásztor mondott köszönetet az egész gyülekezet nevében.



A püspöki áldást követően az ünneplők átvonultak a művelődési házba, ahol a közös étkezés mellett megtekinthették az orgona felújításáról szóló húszperces dokumentumfilmet:

Barna Bálint
Képek: Bach Máté