„Isten Szentlelke nemcsak egy asztal mellé ülteti a zsidókból és pogányokból lett keresztényeket, hanem egy fedél alatt ülteti őket egy asztal mellé."
Gyökössy Endre
Kettős hálaadás Kiskunhalason
Kiskunhalason több évtizedes álom valósulhatott meg az idén 173 éves műemlék orgona felújításával. Az ünnepi istentiszteleten egyúttal a műemlék épületek felújításáért is hálát adtak.
Ünnepélyes keretek között adtak hálát 2021. szeptember 12-én, vasárnap a Kiskunhalasi Református Egyházközség templomában az idén 173 éves műemlék orgona és az egyházközséghez tartozó műemlék épületek felújításáért. Igét hirdetett Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke. Az ünnepi istentiszteleten közreműködött Hajdók Judit orgonaművész, az orgona restaurálásának szakmai vezetője, valamint az egyházközség kórusa is.
Több évtizedes álom
A meghívott vendégeket és a jelenlévőket Szabó Ferenc főgondnok és Bödecs Pál László lelkipásztor is köszöntötték. Bödecs Pál egyúttal a felújítások részleteit is ismertette. A műemlék épületek felújítása több mint 30 millió forintos beruházás volt, de további munkálatok is várhatóak még ez ügyben. A műemlék orgona restaurálása több évtizedes álom volt. A 13,5 milliós beruházáshoz 8 millió forint pályázati pénzből, 2 millió pedig az önkormányzat támogatásából érkezett.
A lelkipásztor külön köszönetet mondott a kiemelt támogatóknak: az EMET - Egyházi Támogatásoknak, a Bethlen Gábor Alapkezelőnek, a Nemzeti Kulturális Alapnak és Kiskunhalas Város Önkormányzatának. A Kiskunhalasi Református Egyházközség az istentisztelet végén halasi csipkével ajándékozta meg Balog Zoltánt, majd virágcsokorral köszöntötte Hajdók Juditot. Az ünnepség ezután szeretetvendégséggel folytatódott, ahol Bán Béla, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese mondott ünnepi pohárköszöntőt.
Helyet hagyni az Úrnak
Balog Zoltán püspök a Krónikák második könyvének ötödik fejezete alapján hirdette az igét, amely részletesen elmeséli, hogy Salamon király idején, a Jeruzsálemi templom felszentelése után hogyan vitték be a szövetség ládáját a szentek szentjébe, a kerubok szárnyai alá. Miközben szóltak a harsonák, az Úr dicsősége felhőként töltötte be a szentélyt, ezért a jelenlévő papok nem tudták elvégezni a szertartást. Ez a nagyjából háromezer évvel ezelőtt zajlott ünnepség építészetileg, művészetileg és a vallásgyakorlás szempontjából is csúcsteljesítménynek számított – fogalmazott a püspök.
Énekesek, cintányérosok, lantok, citerák, harsonák kísérték annak idején a zsidó szertartást. „A zene szerepe akkor is, most is kiemelt jelentőségű, nem véletlen, hogy Johann Sebastian Bachot az ötödik evangélistának is hívták.” Isten ott, legbelül jelent meg, a kerubok szárnya alatt. Ekkor kínos dolog történt: a papok nem tudták elvégezni a szertartást. „A rendes istentisztelet rendkívülivé lett, ebből is látszik, hogy az Úristen szereti a meglepetést. Mintha a papok feleslegessé váltak volna akkor, amikor megjelent az Úr dicsősége. Egyedül a harsonák maradnak, hiszen az egyházzenészekre ilyenkor is szükség van.”
Az igeszakasz ironikusan azt is jelzi számunkra, hogy a szertartás és Isten jelenléte nem mindig esnek egybe. „Az egyházi rutin és a találkozás megrendülése mintha zavarnák egymást. De mi van középen?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán. „A kerubok szárnya között van üres hely, ezt kell szabadon hagyni a rendkívüli találkozásra. Persze, szükség van lelkipásztorokra, zenére, még kultikus tárgyakra is, hogy felkészítsenek minket a megszólítottságra. De amikor megjelenik Ő, akkor már semmi más nem számít.”
Hasonló felhő takarta el a tanítványok szeme elől Jézust a megdicsőülés hegyén, ahol a tanítványok egy idő után már csak Jézust látták, Mózes és Illés eltűnt a szemük elől. A püspök szerint ez is a Solus Christus elvére hívja fel figyelmünket. „Történt valami, ami több a megszokottnál. Leginkább a születéshez lehet hasonlítani, de hasonlóan rendkívüli az újjászületés is.” Ez a típusú találkozás Illés próféta bibliai története alapján olyan, mint egy rezdülés, halk susogás, szelíd hang, más fordítás szerint „sovány hallgatás”.
A fő kérdés számukra az, hogy szabadon van hagyva a hely, ahol megtörténhet ez a rendkívüli találkozás. „Jézus betölt és feltölt minket, ha felismerjük jelenlétét életünkben. Ha ezt átéljük, ne engedjük el, hanem maradjunk meg a felhőben, tartsuk meg a találkozást, hogy a találkozás is megtartson minket! Akkor is, ha Jeruzsálemben ma már nincsen templom, csak Siratófal.” A találkozáshoz azonban azt is fontos felismernünk, hogy testünk a Szentlélek temploma, ahol mindig helyet kell hagynunk az Úr dicsőségének.
Százhetvenhárom év, ezerötven síp
„Az egyházközség méltán lehet büszke orgonájára” – fogalmazott Hajdók Judit orgonaművész, az orgona restaurálásának szakmai vezetője, aki röviden ismertette a műemlék hangszer 173 éves történetét. Ennek során kiderült, hogy a kiskunhalasi orgona a budapesti Kálvin téri orgonájának a másolata. Jacob Deutschmann bécsi orgonamester ugyanis a Kálvin téri református templom számára épített orgonát, amelyet a pesti árvíz idején le kellett bontani. A hangszert Bárány Lajos építtette újjá 1943-ban.
Az ezerötven síppal rendelkező kiskunhalasi orgona elkészültének anyagi fedezetét Tomó Imre kiskunhalasi asztalos hagyatéka biztosította 1844-ben. A kiskunhalasiak Bárány Lajostól rendelték meg a hangszert, aki új tervek helyett lemásolta a Kálvin téri templomét. A halasi orgona 1848-ban lett kész. 1905-ben történt rajta az első jelentősebb beavatkozás, ekkor kibővítették és új fúvót kapott. Az első világháború során áldozatául esett annak, hogy a nemesfémeket bekérették hadi célokra. A hiányzó alkatrészeit 1924-ben pótolták. A későbbiek során működését holland motorral motorizálták.
Hajdók Judit a hálaadó istentiszteleten nemcsak a felújítási-restaurálási munkálatok képeit vetítette le, de ízelítőt adott abból is, milyen sokféleképpen képes megszólalni az orgona. Előadta Dietrich Buxtehude d-moll Passacaglia, Johan Pachelbel Aria Sebaldina, Johann Sebastian Bach d-moll Prelúdium, Liszt Ferenc Pásztorok a jászolnál, Théodore Dubois In Paradisum és François Couperin Anem (Dialogue) című művét. A kórus gyönyörű éneke mellett így egy igazán egyedi koncert is emelte az alkalom ünnepi fényét.
Képek: Füle Tamás