Békési Sándor számára a rajzfilmkészítés szakma, a teológia pedig hivatás: noha utóbbit később kezdte, számára ma már elválaszthatatlan a kettő egymástól. Alkotói karrierjét Jankovics Marcell mellett kezdte a János vitéz című, első magyar nyelvű egész estés rajzfilmben fázisrajzolóként, később bekapcsolódott a Vakáción a Mézga család és a Kérem a következőt! című klasszikusok munkálataiba is. A görög mitológiáról szóló Vázák meséi készítése idején Görögországba tett látogatást, onnan visszatérve elsősorban mégsem a mitológia, hanem az Areioszpagoszon is a hitről szónokló Pál apostol nyomán a teológia, és az ez irányú tanulmányok foglalkoztatták.

„Két évet elvégeztem levelezőn, viszont családalapítás és építkezés miatt abba kellett hagynom. De nem bántam, mert később rájöttem, hogy ez a gyorstalpaló nem nekem való és harmincöt évesen beadtam a jelentkezésemet nappali tagozatra” – idézte fel Békési Sándor azt az időszakot, amikor – úgy tűnt, véglegesen – maga mögött hagyja a rajzfilmes szakmát. Lelkészi oklevelét 1996-ban kapta meg, két év Kálvin téri szolgálat után pedig visszatért az egyetem falai közé tanársegédnek. A Rendszeres Teológiai Tanszéken előbb adjunktus, docens, majd tanszékvezető docens lett, 2005 és 2011 között a Hittudományi Kar dékánja volt.

Eredeti szakmájának szeretete végigkísérte teológiai pályáját: 2006-ban az ő kezdeményezésére alakult meg a Hittudományi Karon belül a Szenci Molnár Albert Egyházművészeti Intézet, szakterületei közé tartozott a teológiai esztétika, az antropológia, az etika, a dogmatika és a keresztyén kultúrtörténet. „Foglalkoztatott, hogy a szentek élete hogyan illeszkedik bele a teológiai etikába, ezirányú kutatásaim pedig egy kézikönyvben is megjelentek Memoria Sanctorum címmel. Amikor Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője megkeresett, hogy készítsek rajzfilmsorozatot a magyar szentek életéről, örömmel vállaltam, mert úgy éreztem, hogy a szószéket és a katedrát áthelyezhetem a rajzfilm világába.”

Kapcsolódó cikkünk
Mézga család, Doktor Bubó, János vitéz – ki ne emlékezne a magyar animációsfilm-gyártás kultikus darabjaira? És ki gondolná, hogy mindehhez köze van egy református lelkésznek, a budapesti teológia professzorának? Márpedig Békési Sándor a közkedvelt sorozatok és az első egész estés rajzfilm megalkotásában is részt vett, ma viszont dogmatikát és esztétikát oktat leendő lelkészeknek. Hogy milyen út vezetett idáig, arról rajzai mellett mesélt portálunknak – és egyre most is szakított időt.
A hős útja – Parókia.hu

Békési Sándor azzal a kikötéssel vágott bele a Magyar Szentek Vallomása című projektbe, hogy saját teológiai látása tükröződhet rajta. „Azt szerettem volna, hogy hangozzanak el veretes alapigék, megmutatva, hogy mindehhez hogyan kapcsolódik a szent élete” – mondta érdeklődésünkre. A kilencperces epizódok mindegyikében egy-egy imádságot mond el a főszereplő, felidézve élete kulcspillanatait. „Főleg filmes szempontból érdekelt, hogy a szentek hogyan dolgozzák fel a gonosztól eredő kísértéseiket és az Istentől való próbatételeiket. Ez az a két dolog, amely megrázza az embert és amelytől elválaszthatatlan a szenvedés – a munka során pedig ennek jelentőségét ismertem fel. Protestánsként joggal vagyunk az aszkézis ellen: nem szükséges magunknak fájdalmat okoznunk, hiszen az élet úgyis hoz csapásokat magával. A szenvedés lényege a Krisztus-követésben mutatkozik meg.”

A sorozatban található bibliai igéket egy kászoni székely magyar kislány, Boldizsár Rita mondta fel. „Olyasvalakit szerettem volna, akinek archaikus dialektusa van. Gyönyörű, ahogyan a kislány megszólal a mennyből, angyali hangként – ezt erősíti, hogy a Károli-fordításból hangzanak el az igék.”
Minden epizódban hangsúlyosan jelenik meg a mennyország, amely hol az elő-, hol a háttérben végigkíséri a főszereplő imáját. „Protestáns vallásosságunkban nem csak a szenteket, de a mennyek országát sem szoktuk emlegetni, ami szerintem baj. A keresztény ember a mennyország polgára, nem? A Heidelbergi Káté 54. kérdésére adott válaszban ott van, hogy ’Isten Fia… egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe az örök életre’. Nem a földi életre vagyunk kiválasztva, ez pedig kimarad a gondolkodásunkból.”

Kapcsolódó cikkünk
Krisztus nem azt akarja tőlünk, hogy sikeres menedzserek, hanem hogy szentek legyünk – vallja Békési Sándor református teológus és rajzfilmkészítő, akivel a magyar középkori szentekről szóló, most készülő rajzfilmsorozatáról beszélgettünk.
Evangelizáció a szent életről – Parókia.hu

A mennyei léttel párhuzamban a szentségre való törekvés ott van a világban is, ezt a sorozatban a kísértések ábrázolásában – például a szexualitás vagy a hatalomhoz való viszony terén – jelenik meg. „Fontos, hogy felelevenítsük, mit is hiszünk a testi és lelki tisztaságról. Protestánsként gyakran úgy véljük, hogy több mindent engedhetünk meg magunknak, ez azonban nem így van, hiszen az Úristen előtt állunk ugyanúgy, mint bárki más. Ha nem tudunk ellenállni a vágyainknak, nem maradunk szentek és tiszták. A megkísértés elér minket, de Krisztus már a benne való gyönyörködésnél elvágja az utat – nem véletlenül hangsúlyos ez a hegyi beszédben is. Ha Krisztus szenvedései jelennek meg előttünk, rögtön eltávolodik tőlünk minden kísértés.”

A sorozat színvilágáról Békési Sándor elmondta, hogy a földön a fekete, a fehér és az arany a domináns, egyedül az isteni kéz által a főszereplőre rajzolt szív és a vér piros. A mennyek országa ezzel szemben vibrálóbb, a sárga, a narancs, az arany és a vörös árnyalatai jelennek meg benne, de ilyen a mennyei eredetűnek tartott Szent Korona is, amely szintén a hatalom Istentől való rendelését illusztrálja.

„A szentek élete azt üzeni nekünk, hogy mi is kiválasztottak vagyunk, a mennyei kéz a mi szívünket is megérintette és ennek tudatában vagyunk. Aki ezt nem tudja, az csak tablókat lát a kereszténységből” – mondta a rendező. „Különlegességek vagyunk, mert Krisztusban élünk és Krisztus tanítása, bölcsessége, életvitele, a világ felé való fordulása így kap jelentőséget. És nem úgy, hogy egy, egyes elemeiben már távoli történetnek a részese vagyunk, hanem a történet bennünk zajlik. A teremtés, a megváltás, a mennyek országa is bennünk van – a jelenben éljük meg.”

Arról a felfogásról, hogy a szentségre való törekvés a teremtés gazdagságától fosztja meg az egyént, Békési Sándor úgy vélekedett, hogy már a bűnesetkor a kísértő is ezzel szedte rá az embert, és azóta is suttog a fülünkbe, hogy szentként nem lehet teljes az életünk. „Az ember szent életre elhívatott, így is lett megteremtve, a szentek példája pedig éppen azért fontos, mert láthatjuk, hogy az Isten országára való összpontosítás nem veszteség, hanem kiteljesedés.”

A teológus úgy látja, hogy a protestáns egyházak évszázadokkal ezelőtt mintha elkanyarodtak volna a helyes útról. „A kísértő szava volt, hogy a modernitás mellett kell dönteni, a felvilágosodás pedig azt üzente, hogy olyanok lehetünk, mint Isten. Elfogadtuk, hogy historizmus alapján olvassuk a Szentírást. Ez lett a szekularizmus eredménye. Reformra lenne szükség. Arra, hogy közösen megbeszéljük, mi az, amit kár lett volna elhagyni.”

Az alkotó örülne, ha már 2026-ban látható lenne teljes, tizenhárom részes sorozat. A további epizódok elkészülése a támogatások ütemétől függ. Annyi bizonyos: az, hogy egy szentek életéről szóló sorozat egyáltalán szabadon elkészülhet, szerinte is különleges lehetőség a mai világban, amivel szeretne élni.

Képek: Dezső Attila