Február 19-e az Ápolók napja. Ebből az alkalomból a Bethesda Gyermekkórház egy egész hetet szentel az ápolóik szerepének bemutatására a betegellátásban. De nem csak a tájékoztatás a céljuk, kemény munkájuk elismeréséül 230 munkatársukat egyedi ajándékokkal is meglepik.
Egészségügy, oktatás, vendéglátás – csak néhány terület, amely különösen megérezte a járvány okozta válsághelyzetet. Egy kórházigazgatót, egy üdülővezetőt és egy lelkész-hittanoktatót kérdeztünk arról, milyen tanulságokkal és reményekkel érkeztek az idei évbe.
Mit élnek át a koraszülöttek szülei és hogyan lehet segíteni nekik? Hányféle módja van a lelkigondozásuknak és szétválaszthatóak-e ezek egymástól? Válaszok szakorvosi, gyógypedagógiai, szupermentori, lelkipásztori és koraszülő édesanyai szemszögből.
Közösségi alkotóműhelyek létesülnek hat református iskolában, hogy a diákok megtapasztalhassák az alkotva tanulás élményét, a tanárok pedig saját, református alkotópedagógiai tananyagokat fejleszthessenek.
Képviselni az igazságot szeretetben: élethosszig tartó küzdelem az alázat és a szentség útján Krisztus követői számára. A tét különösen nagy, az egyháznak pedig meg kell tanulnia kiállni az emberért, az igazságért.
Első ütemben a kollégium, második ütemben a dunamelléki egyházkerületi székház újul meg. Az új, tűzbiztonsági szempontból is korszerű épületben mélygarázs és tetőterasz is helyet kap.
„Ha a bátrak nem tudnak eljönni a táborba, akkor a tábort visszük el a bátrakhoz.” Interjúnk Cseh Lindával, a Bátor Tábor Alapítvány kommunikációs vezetőjével.
„Sok román ajkútól hallottam, hogy a nyelvi különbség ellenére inkább vállalható a magyar közösségek kitartása, hite, kultúrája, mintsem a hivatalos közgondolkodás. Ezért is fontos, hogy tényleg felismerjük a testvért a másikban.”
Életük első videóüzenetében köszöntötték távol lévő gyermekeiket és unokáikat a református Schweitzer idősotthon lakói. A kapcsolattartás kreatív eszközei, a művészeti alkotások és az imádság adnak megnyugvást és szép perceket a szépkorúaknak a karanténban.
„Meg kell találnunk azt a formát, amellyel újra tudunk egymáshoz közeledni.” Beszterczey Andrással, az MRE Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgettünk a négy fal közé szoruló szeretetszolgálat lehetőségeiről.
Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-lelkésze volt.
Ezúttal kicsiben jelenik meg, amit a negyvenévvel ezelőtti játékfilm nagyban tárt elénk. Hasonló küzdelmeket ábrázol, de a főszereplő mintha már nem akarna sem együttműködni, sem hadakozni a hatalommal. Helyette azt teszi, amit hivatásából fakadóan tennie kell.
Más emberként térnek vissza – ezt állítják, akik részt vesznek a vég nélküli napként is fémjelzett XCC-n. A kívülállók számára titkos kalandtúráról annyit biztosan tudni, hogy ami ott történik, jellemformáló erővel bír a férfiak számára. Áldozatmentalitásról, megszégyenítés nélküli lelepleződésről és felelősségvállalásról beszélgettünk az XCC hazai vezetőjével, Hamar Dániellel.
Valóban démoni behatásnak teheti ki magát, aki jógázik? Jóga-e minden, amit annak neveznek? Szalai András valláskutató, az Apológia Kutatóközpont vezetője kérésünkre összegezte, mit érdemes tudni a jóga vallási hátteréről.
A komplex gyógypedagógiai fejlesztés nemcsak a gyerekekről szól, hanem a családokról is. Ez olyan kihívásokkal teli szolgálat, amelyhez komoly elhivatottság kell, és amelyhez bízni kell abban, hogy minden gyereknél lehetséges a fejlődés.
Jelentések szólnak arról, hogy napjainkban a legüldözöttebb vallási csoport a világon a keresztényeké. 245 millió ember szenvedi el az intoleranciától a népirtásig terjedő támadásokat, melyek egész egzisztenciájukat sújtják. Médiareprezentációjuk azonban nem ad valós képet helyzetükről. Vajon ez már a vallási intolerancia jele itt, Európában?