„Félelem fog el, ha Isten csöndbe burkolózik, de nem azért, mert hallgat, hanem mert elhatározza, hogy néma marad, és ez egészen más."
Visky András
Összefogás Magyargyerőmonostor örökségéért
Kalotaszeg egyik legrégebbi templomának örökségét őrzik a kövek, a helyi hagyomány és egy történelmi regény is. Segítsük meg gyülekezetét, hogy a nemrég ledőlt műemlék várfala újjáépülhessen!
Beomlott a Kalotaszegi Református Egyházmegyéhez tartozó magyargyerőmonostori református templom várfala – a 2017-es viharban elgyengült és megrepedt falszakasz akkor adta meg magát végleg, amikor ki kellett vágni mellőle az alá nőtt fenyőfákat. A helyi református gyülekezet még az idén újjáépíttetné a műemléket, ezért gyűjtést hirdetett meg, a felajánlók adományait Magyarországról is hálásan fogadják. A várfal, a templom és a gyülekezet történetéről Hover Zsolt, a Magyargyerőmonostori Református Egyházközség lelkipásztora mesélt, aki immár tizennegyedik éve szolgál a kalotaszegi településen.
A múlt öröksége
A magyargyerőmonostori templom Kalotaszeg egyik legrégebbi temploma, Romániában országos jelentőségű műemlék templomnak számít. A legrégebbi része még 1196-ban épült, hosszú ideig ciszterci, majd bencés monostorként működött, 1330-ban önálló plébánia lett. A reformáció idején a többi kalotaszegi gyülekezethez hasonlóan a magyargyerőmonostori is felvette a református vallást, azóta tartozik ehhez a felekezethez. Fennállása alatt sokféle sorscsapást kellett túlélnie: 1241-ben, az első tatárjárás alkalmával feldúlták, majd szentélye leégett a 15. században, ezért 1442-ben a leégett részt újjáépítették, ezúttal gótikus stílusban. A főhajó helyreállítása után két tornyot építettek hozzá, de a második torony feltehetően egy földrengés következtében 1647-ben leomlott.
„A várfal nem egyidős a templommal, de az is műemlék. Régebben is körülvette egy várfal a templomot, egy sokkal erősebb, ezt azonban a Rákóczi-féle szabadságharc után a labancok felrobbantották az 1700-as évek elején. Akkor az egyik mecénás, Kabos Ferenc saját költségén építtetett új várfalat, van is egy emléktábla erről a falon. Mivel régi várfalról van szó, már egy ideje több helyen is támpillérekkel kellett kitámasztani” – mesélte Hover Zsolt, aki a gyülekezetvezetés mellett történelmi regények írásával is foglalkozik: A kalotaszegi Madárleány című könyvét egy magyargyerőmonostori dombormű és a hozzá kapcsolódó gyülekezeti szájhagyomány ihlette. Szeretné ugyanis a kalotaszegi néphagyományokat ebben a formában is megörökíteni és mások számára elérhetővé tenni.
Kárfelmérés
„2017-ben igen nagy vihar pusztított a környéken. Mivel 30-40 méter magas fenyőfák vették körül a templomot, a vihar megmozgatta őket a gyökerekig, amelyek a várfal alá is benyúltak. Akkor még nem történt komolyabb kár a falban, de tudtuk, hogy a fenyőfákat el kell távolítani mellőle. Mivel elég nehéz volt megközelíteni őket és költséges is mindez, ezért időbe telt, amíg meg tudtuk szervezni a munkálatokat. A gyülekezet és az önkormányzat is segített, de így is csak idén, év elején sikerült a fenyőfák többségét eltávolítani. Ahogy a fal a nyomás alól felszabadult, beomlott ott, ahol már repedt volt. Ez a fakivágás után pár nappal történt, tehát Istennek hála személyi sérülés nem történt. Három ajtó van a várfalon, a beomlás egy két ajtó közötti részt érint” – ismertette a károkat a lelkipásztor.
A felmérés alapján valószínűleg nemcsak ott kell visszabontani a várfalat, ahol most beomlott, hanem mintegy húsz méter hosszúságú szakaszban, azután újra kell építeni autentikus formában. „Műemléket nem lehet akárhogyan felújítani, ez is drágít a munkálatokon. Ráadásul nagyon kevesen maradtak Erdélyben, akik ilyen jellegű munkálattal foglalkoznak. Székelyvarságon van egy csapat, akik a templom zsindelyezését is elvégezték pár évvel ezelőtt, velük szeretnénk felújítani a várfalat is, amelyet szintén zsindely fed. Az újjáépítésen túl az egész falat rendbe szeretnénk tenni: komoly alapozást és új vakolatot kapna az egész, és valószínűleg a zsindelyt is le kell cserélni a várfal teljes hosszában. Talán vízelvezető árokra is szükség lenne a templom körül.”
Az újjáépülés reményében
Valamennyi tőkealappal az egyházközség is rendelkezik, de nem akarják az újjáépítés miatt teljesen kimeríteni a kasszát, ezért vágtak bele az adománygyűjtésbe. Rászorulnak mindenki támogatására, hogy e történelmi emlék továbbra is fennmaradhasson. „A gyülekezet is tisztában van a templom értékével. Nagyon lelkesen adakoznak és gyűjtik az adományokat, mindkettőben élen járnak. A lehetőségeikhez képest mindenben számíthatunk rájuk. Csak hát apadófélben lévő gyülekezet vagyunk, amely százkilencven lelket számol, ebből gyakorlatilag 80-100 személy él életvitelszerűen a településen. A többiek elszármazott családok, akik bár nincsenek állandóan Magyargyerőmonostoron, mégis fontos számukra a gyülekezet, rendszeresen jönnek a közösségbe, fizetik az egyházjárulékot is.”
Már Magyarországról is érkeztek átutalások az egyházközség bankszámlájára, és amint összegyűlik a szükséges összeg, neki is kezdenek a munkálatoknak. Remélik, hogy idén nyárra már végeznek is vele: ebben a koronavírus-járvány nem jelent komoly hátráltatást, hiszen egyszerre legfeljebb csak 8-10 ember venne részt az építkezésben. „Életben van néhány korlátozás, de most úgy tűnik, nem lesz szükség további szigorításokra. Reméljük, hogy a járványhelyzet nem fog romlani” – fogalmazta meg mindannyiuk kívánságát Hover Zsolt, aki mindeközben újabb történelmi regényén, az Erdélyi szabadságharcon is dolgozik. Ez utóbbi, ha minden jól megy, idén jelenik meg a budapesti Romanika Kiadónál; így nemcsak a kőben, de papíron is továbbélhet az erdélyi múlt öröksége.
Kérünk mindenkit, akinek módjában áll, támogassa pénzadománnyal a várfal helyreállítási munkálatait az alábbi bankszámlára utalva:
Parohia Reformata Manastireni
IBAN: RO05 RZBR 0000 0600 0390 5232
SWIFT: RZBRROBU
Banca Raiffeisen Huedin
Minden segítséget szeretettel köszön a Magyargyerőmonostori Református Egyházközség!
Képek: Magyargyerőmonostori Református Egyházközség, Hover Zsolt