Korai sétára indult, nem először. Annyi hajnalon rótta már a sikátorokat, mikor azt sem bánta volna, ha elveszik az életét. De ma nem tántoríthatta el sem ember, sem ördög, sem angyal. Még virradat előtt elindult, hogy megtegye, amire nem volt elég idő: hogy elbúcsúzzon tőle.
„Csak egy kis csúszópénzzel kezdődött. Csak egy kis beezüstözött haszonnal. Csak egy kis jól fölfogott önérdekkel. Jó üzleti és állásmegtartó érzékkel. Hiszen az őrök pénzt kaptak, s ráadásul a főpapok kimentése által az állásuk is megmaradt."
A keresztyének hitvallása hangsúlyozza a test fontosságát, hiszen azt mondjuk, hogy „hiszek a test feltámadásában". A vágyott mennyország csodálatos hely, de ha így van, akkor miért a halálfélelem az egyik legerősebb emberi érzés? Végh Tamás református lelkipásztorral beszélgettünk.
Nem tudom, mikor alakult jellegzetes szokássá, hogy a reformátusok nem kinyújtott tenyerükbe fogadják az Úrvacsora kenyerét, hanem kinyújtják a kezüket, s átveszik azt. Talán mert megszegett kenyér az, s nem ostya, amit átveszünk; talán mert jobban emlékeztet az eredeti mozdulatra: megtörte… és adta – átadta, ez a Tradíció, nem hagyomány, hanem adomány kézből kézbe…
Tavaly nyáron hatnapos Médiatábort szervezett a Kelet-Európa Misszió Inárcson. A remekül sikerült tábor, ahol a résztvevők ötféle médiaterület fogásaival ismerkedhettek meg, idén nyáron folytatódik. Médiatábor, ami evangéliumi értékeket közvetít.
„Az a jó tanító, aki meg tud maradni tanítványnak is." Hittanoktatói végzettséggel nem rendelkező gyülekezeti tagoknak hirdetett alapfokú képzést a Dunamelléki Református Egyházkerület. A negyvenórás képzésen valláspedagógiai, valláslélektani, módszertani és gyakorlati ismereteket sajátíthattak el a résztvevők. Mindennek nyári táborok, gyermek-istentiszteletek és ünnepi műsorok szervezésében veszik hasznát.
Amit leírunk és ahogy leírjuk - e kettő együtt a karakter - írja Szabó István református püspök a Karakter legújabb számának ajánlójában. Húsvétra megjelent a Parókia Sajtószolgálat színes magazinja, amelyet a Dunamelléki Református Egyházkerület minden gyülekezetébe eljuttattunk. A Karaktert keresse gyülekezetében, kérje lelkipásztorától!
Hogyan értelmezzük a valóságot? Mi az emberi élet értelme? Vajon mi lehet a megoldás a szenvedés problémájára? Ezekre a kérdésekre hívta fel a figyelmet nemrégiben Ellis Potter, a világhírű keresztyén szerző, apologéta, lelkipásztor A Mindenség három elmélete című budapesti előadásában. Mint mondta, az emberiség alapvetően háromféle módon adott választ e kérdésekre. E három világkép mindegyike vizsgálja azt a kérdést, hogyan lehet enyhíteni az emberi szenvedést, ám ahogy Ellis Potter fogalmazott, ő maga ennél sokkal többre kíváncsi. Arra az igazságra, amely minden kérdésünkre magában foglalja a választ.
Azt hiszem, az ilyen történetek kezdődnek úgy, hogy egyszer volt, hol nem volt. Volt egyszer egy piciny gyülekezet, hosszú időn át már csak két idős asszony alkotta a közösséget. Református templom nem volt a faluban, a lelkipásztor a közeli városból járt istentiszteletet tartani egyikőjük házába, míg végül Gizike néni megbetegedett és meghalt. Házát a reformátusokra hagyta, tulajdonképpen Margit nénire. Aztán történt valami.
Mi másról szól a virágvasárnap, mint a gesztusokról, mozdulatokról? Minden jelképes persze, Jézus bevonulása szamárháton, a pálmaágak útra terítése, a tömegélmény, a felfokozott öröm, az ujjongás, az önkéntelenül előtóduló szavak...
A Westminster apátság méltósága, sokszínű Soho, királyi család és Buckingham palota, egy mesterien faragott székelykapu. Londonban jártak a budapesti református teológusok.
Ezúttal nem tanulás vagy hitmélyítés céljából, hanem a közösség kedvéért töltöttek együtt egy egész napot a budapesti református teológia tanárai, diákjai és munkatársai. Bográcsozás, tanár-diák paródia, stand up comedy, teremfocikupa és kisbuszhúzó-bajnokság is szerepelt az idei HTK-nap programjai között.
Mit ér a lelógó cérna? Meg lehet-e varrni az emlékeket? Milyen felelősség terheli a művészt? Minderről a nemrégiben megnyílt Horizont című kiállítás textilképeinek alkotója, Szentiványi-Székely Enikő iparművész mesélt nekünk.
Azaz Isten áldjon benneteket! Nemes vadak, csodálatos zuhatagok, magával ragadó naplemente – ez Afrika szebbik arca. A vadregényes tájakon azonban máig vezetékes víz és villany nélkül élnek számos faluban. Vajon hogy lehet ott hirdetni az igét, ahol százezer emberre jut egy orvos?
Új templomot szenteltek fel a tanyavilágban szombaton. Az újszilvási református templom húsz év alatt készült el mintegy 31 millió forintból. A templombelső Horváth Gyula belsőépítész munkája. Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.
Kik vagyunk? Milyen képet festettünk a vászonra? Megegyezik a valóságos és a vásznon lévő? Mások is ugyanazt látják? Azok vagyunk, akinek mondjuk magunkat?