A verseny célja, hogy egyházi és más fenntartású iskolák diákjai számára közvetítse a honvédelem, az önzetlen hazaszeretet, a bajtársiasság ideáit, nemes versengés közepette.
„Minden év decemberében fellángol köztünk a vita, mit is jó ajándékozni szeretteinknek? Olyat, amit az illető szeretne, vagy amit mi gondolunk jónak? Legyen objektíve értékes, vagy az eszmei érték számít? Legyen saját készítésű, vagy ez csak nekünk jó, akik élvezik „legyártani?" A legvégletesebb ötletek közt csapongunk: a gesztusértékű, már-már végletekig szellemiesített „adjunk egy jó igét" típusú megoldásoktól a „menjünk be a játékboltba és vegyünk meg mindenkinek, amit akar"-ig. Szinte mindannyiunk számára ismerős a karácsonyhoz kapcsolódó dilemma. A Szabó család kidolgozott egy kritériumrendszert.
A nehézség az, hogy advent a legfeszítettebb időszak a legtöbb ember számára az egész évben. Kinek van ideje megállni, elcsendesedni, szemlélődni? Kinek van ideje élni és gyönyörködni? Nagy kihívás ez.
Marhavagon, száraz kenyér, harmadolt cigaretta, bolhák, tetvek, mocsok, szélfútta barakkok, szadista őrök, dupla szögesdrót, kényszermunka. Sok minden eszünkbe jut karácsony kapcsán, na de ezek? Pedig Jézus születésének ünnepe különböző történelmi korszakokban és nagyon speciális élethelyzetekben is elérkezik.
Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről, és megírta ezeket, és tudjuk, hogy igaz az ő bizonyságtétele. De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnák egytől egyig, úgy vélem: maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket. (János evangéliuma 21,24-25.)
A karácsony Jézus születésének ünnepe, de vajon miért is olyan jelentős ez az esemény? Milyen világba jött el Jézus? Mit jelent az, hogy egyszerre volt Isten és ember? Milyen rejtett üzenete van a napkeleti bölcsek látogatásának? Jézus vajon tudta, miért jött? - Kérdéseinket Szűcs Ferenc teológiai professzor válaszolta meg.
Kézügyesség nélkül is belefoghatunk betlehem építésébe – állítja Pálos Anna. A képzőművész szerint számos érzés benn reked az emberekben, mert nem mernek felszabadultan rajzolni, táncolni, énekelni, vagy alkotni valamit, ami túllép a szavak adta kifejezés lehetőségein. A Hegyvidéki Önkormányzat ötödik éve hirdeti meg betlehemépítő versenyét, ahol közösségek, családok, iskolák, óvodák, baráti társaságok készíthetnek betlehemeket, ezzel is emlékeztetve a járókelőket a karácsony valódi üzenetére.
Nevetgélve, viccelődve érkeznek; hangszereiket rutinos mozdulatokkal készítik elő. Több mint tíz évvel ezelőtt hallottam őket egy hasonló estén. Azóta tucatnyi lemezük jelent meg, fesztiválszervezők lettek, számos díjat zsebeltek be. Mondják, az együttes "hatszemélyes házasság”. Interjú a Misztrál együttessel.
Egymillió forint értékben juttatott pénzadományt, továbbá fejlesztő és egyéb játékokat a Magyar Református Szeretetszolgálatnak a JátékNet.hu gyerekjáték webáruház. A játékokat a Bethesda gyermekkórház kis betegei már birtokba is vehették.
Megjelent a Kelenföldi Református Énekkar új CD-je. A lemezen a keresztyén ünnepeik énekeiből - karácsonytól a reformációig - hangzanak el Istent dicsérő kórusművek, hirdetve a nagy örömhírt: "Örvendj világ, eljött az Úr!"
Sokat lehetne mesélni egy-egy adott vagy kapott ajándékról - mindenkinek megvannak a saját történetei. A mostani napokban újra az ajándékozás igénye határoz meg bennünket. Van, aki már nyáron gondosan megvette, ami szükséges, mások utolsó pillanatban kapnak észbe. Ha nem tartozunk sem egyik, sem másik kategóriába, nap mint nap az ajándékok beszerzésén törjük a fejünket. Így van az ajándéknak három élete s két útja.
Ünnepeljünk nyugodtan vagy várakozzunk feszülten? Adventben hagyományosan a karácsonyra „készülünk”, emlékezünk, karácsonykor pedig az Úr Jézus megszületését „ünnepeljük”. Fontos: minderre emlékezünk, és nem várjuk, hiszen mi már Krisztus második visszajövetelét várjuk. Ennek ellenére az Úr visszajövetelének gondolata gyakran háttérbe szorul.
Ma Magyarországon egy átlagos tizenéves naponta három percet tölt a szüleivel beszélgetéssel, miközben három órát valamilyen médium előtt. Idén húsz éves a „Fiatalok az élet küszöbén" kapcsolat- és jellemépítő AIDS- és drogprevenciós program, amely nemcsak párbeszédet folytat a látszólag távolságtartó kamaszokkal, hanem abban is segít, hogy új alapokra helyezzék az életüket. A program vezetőjével, Grész Gáborral beszélgettünk.
A fenti szavak nem valami új stratégiai játék ismérvei, csupán kulcsszavak. Hogyan lehet huszonévesen szolgálni egy gyülekezetben, hittant oktatni a lelkésznél csak néhány évvel fiatalabb diákoknak, jól képviselni az Isten országának ügyét? Számos kérdés foglalkoztatja a közelmúltban felszentelt református lelkipásztorokat, a feleleteket pedig önmaguknak kell megadniuk.
Vajon tudjuk-e, hogy az élet a következő pillanatban folytatódik? Nem. Csak azt tudjuk, hogy eddig folytatódott, s mivel mi a folytatásnak vagyunk állandó tanúi, ezért ez vált természetessé, magától értetődővé, holott nem az. - Adventi elmélkedés.
„Nekem nincs mit mondanom. Nem igazán rajongok a karácsonyért" - minden második fiatal valami hasonló megállapítással hárította el kérdésemet: van-e kedves emléke az adventi készülődésről vagy a karácsonyról. Azért volt miről mesélni: valaki gyermekként elrágcsált egy üveggömböt, mégsem esett baja. És több is történt, rosszabb és jobb.
A cégek és a munkáltatók az egészséges embert választják a fogyatékkal élő munkatárssal szemben, pedig a feladatokat magas színvonalon tudják ellátni a megváltozott munkaképességűek is. A református siketmisszió munkatársa szerint gyakran kevésbé értékes embernek tartják a siketeket, mint a hallókat, és ez számos probléma forrása.