Isten népe az egyiptomiak szeme láttára vonult ki a szolgaság házából, ez csak az Atya „oltalmazó kezének védelme” alatt valósulhatott meg. A kerepesi reformátusok is a gondviselő Istennek köszönhetik, hogy korunk viszontagságai ellenére templomot építhetnek – fogalmazott Nyilas Zoltán északpesti esperes, aki a 4Mózes 33,3 és a 61. zsoltár alapján mondta el igehirdetését.

„A mai nap több mint jelképes: a templomajtók ismét megnyíltak, és most új lelki hajlék alapkövét tehetjük le. Isten oltalma szilárd pont, sziklára épült, bevehetetlen vár, ez a kép az egyházra is érvényes, amely minden történelmi korban az atyai oltalmazó kéz védelme alatt áll. Kerepes, bár a főváros szélén túl helyezkedik el, nem magára hagyott külterület, ahova ez a mennyei kéz már nem ér el. Isten gyakran azért veszi el a mi kapaszkodóinkat, hogy megértsük, egyedül csak benne bízhatunk, ő a mi reménységünk. Kívánjuk, hogy a kerepesi reformátusok minden korban megtapasztalják ezt az oltalmat, és hogy lelki otthonuk Isten oltalmának és befogadó szeretetének háza legyen, ahol a templomba lépőt valóban szeretik és elfogadják.”

A gyülekezetet Vécsey László országgyűlési képviselő és Gyuricza László polgármester is köszöntötte, majd Nyilas Zoltán, Koncz Zoltán lelkipásztor és P. Tóth Zoltán egyházmegyei gondnok letette a templom alapkövét. A hálaadó istentisztelet a megjelent lelkipásztorok áldásmondásával ért véget.

A településről, a református gyülekezetről és a templomépítésről Koncz Zoltánt kérdeztük.
Kerepes a budapesti agglomeráció gyűrűjében, a főváros és Gödöllő között található, ahová – ahogy ez a budapesti agglomerációban általában megfigyelhető – a Kárpát-medence minden tájáról érkeznek családok, akik a közösségi kapcsolódás lehetőségeit keresik. A Kerepeshez tartozó Szilasliget, ahol a reformátusok többsége él, valaha nyaralóövezet volt, ez jelentősen meghatározza a település mai arculatát.

Az elmúlt húsz évben a környék települései folyamatosan növekedtek, ez a helyi református közösségek megerősödését is segítette. Így indulhattak el az önállósodás és a templomépítés irányába Csömör, Nagytarcsa és Kerepes gyülekezetei, amelyek hosszú éveken keresztül Kistarcsa szórványai voltak.

A Kerepesi Református Missziói Egyházközség hivatalosan 2011-ben, Riskó János és Riskó Márta lelkipásztorok szolgálata alatt jött létre, majd 2012 októberétől Koncz Zoltán vette át a gyülekezet szervezését és vezetését, a lelkész ma is Fótról látja el ezt a feladatot. Az elmúlt szűk évtizedben a Szilasligeti Közösségi Ház, a kerepesi Szabó Magda Művelődési Ház és családi házak adtak otthont az istentiszteleteknek és a gyülekezeti programoknak.

A kerepesi gyülekezet most 40-50 templomba járó és 70-100 egyházfenntartó reformátussal számol, vannak, akik vasárnaponként a kistarcsai református templomba járnak istentiszteletre. Nem véletlenül, hiszen a jelenlegi körülmények nem biztosítják a lelki otthon megteremtésének feltételeit.
„Bár folyamatosan keressük a helyiek megszólításának lehetőségeit, sokan nem tudják, hogy Kerepesen református gyülekezet él. A keresztelőket, esküvőket a kistarcsai templomban, a felkészítő alkalmakat, bibliaórákat, presbiteri gyűléseket családi házakban tartjuk, ez nagyon jó lehetőség a családok látogatására és megszólítására, de mindannyian saját lelki otthonra vágyunk. Gyermek-istentiszteleteinket 4-5 négyzetméteres konyhahelyiségben tartottuk, sok család emiatt nem tudott csatlakozni gyülekezetünkhöz.”

2018-ban érkezett el a lehetőség a gyülekezeti központ építésére, a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület összesen 260 millió forintot biztosított erre a célra, az összeget a kerepesi reformátusok és magánszemélyek 10 millió forinttal egészítették ki. A tervek 2020 végére készültek el, a megvalósítás és a gyülekezetszervezés elé a járványhelyzet komoly akadályokat gördített, az alapkőletételre 2021 májusáig kellett várni.

A megálmodott épület a fákkal, bokrokkal tarkított szilasligeti nagyréten épül fel. A szomszédos volt gáztelep túloldalán is vásároltak telket, amely idővel parkolóvá és játszótérré alakul át. A tervek szerint 2022 januárjára a két előtér, a 110 főt befogadó templomtér, baba-mama szoba, mosdóhelyiségek és a lelkészi hivatal készül el, a kulturális rendezvényeknek is helyet adó alagsor és a templomkarzat szerkezetkész lesz. A templombelső (székek, úrasztala, szószék), a kerítés, kapu és templomtorony befejezéséhez még meg kell teremteni a szükséges anyagi forrásokat.

„Hisszük, hogy Isten ezt az akadályt is elhárítja előlünk. Azt mondjuk, alapkőletétel, mi azonban egészen mást értünk alapkőn. Az egyház alapja Jézus Krisztus, mi őrá szeretnénk építeni gyülekezetünk jövőjét. A járványhelyzet a mi közösségünket is megtépázta, különösen nehéz helyzetbe kerültünk, amikor a közösségi házakat bezárták. Gyülekezeti központunk nemcsak közösségünk, hanem a város történetében is új fejezetet nyithat, olyan lelki otthont építünk, amelyet minden hozzánk érkező a sajátjának érezhet majd.”

Képek: Somogyi Csaba