A taliándörögdi református templomban és környékén koncert, kiállítás, művészetterápiás alkotóműhely, a kamaszok online jelenlétéről és játékszenvedélyéről szóló előadások, utcaszínház és mindennapi áhítatok várják a látogatókat tíz napon át.
Alsós gyermekeket vár múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozásaira a budapesti Bibliamúzeum júliusban és augusztusban, és folytatódnak a városi séták is a fővárosi református negyedben. A testvéreknek kedvezmény is jár.
A reformáció „főszereplői” a vándorprédikátorok, lelkészek, tanítómesterek voltak. A korszak azonban tele volt kivételes asszonyokkal is, akik meghatározó szerepet játszottak a férjeik vallásváltásában vagy a környezetük hitéletében.
A Bajcsi Norbert élettörténetéből készült monodráma főszereplője a döntést hozó ember, aki még a legkilátástalanabb helyzetben is kérhet és várhat segítséget.
A történeti festő azzal a tehetséggel született, hogy a természet formáira, színeire és anyagszerűségére legyen érzékeny. Nem érte meg az első világháború utáni összeomlást, együtt halt a történelmi Magyarországgal.
A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé áthidalná a szakadékokat mindennapjaink vizualitása és a kortárs művészetek, valamint a kortárs művészetek és a kereszténység között. Interjúnk ifjabb Gyergyádesz László művészettörténésszel.
Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál megjelent Párakép fölött című kötete izgalmas válogatás az elmúlt tizenkét év költeményeiből.
Húszéves a Jákim Stúdió, és velük együtt a modern magyarországi evangéliumi színjátszás is. Honnan indultak, hová jutottak és merre tartanak? Erről is beszélgettünk a társulattal a Rikkancsok című előadásuk megtekintése után.
Sinka István életműjében saját sorskérdéseink is visszaköszönnek. Önarcképet tart elénk, mert benne vagyunk minden versében. Szabó Szabolcs előadása a Harkányi Szabadegyetemen.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Gyermekkoromban, a 70-es, 80-as években még sokaknak sok élményük, történetük volt abból az időből.
Pilinszkytől a textilművészeten, gospel zenén, szakrális festészeten át a vezetett botanikai sétáig – válogatás az Ars Sacra fesztivál dunamelléki programjaiból.
A belső szabadság nyílt horizontú vizére nehéz kihajózni. Egész életművek rekednek meg a kikötőkben, amik csak azért tűnnek művészetnek, mert ugyanaz a víz nyaldossa őket a stég biztonságánál, mint ami másokat bevisz a mélyre.
Az iskola és az egyház útja évszázadokig elválaszthatatlan volt egymástól. Buzogány Dezső koldus- és szolgadiákok, szegény tanítók, külföldön tanuló lelkész-jelöltek és erdélyi kollégiumok megpróbáltatásokkal teli történeteiről mesélt.
Volt, hogy a templom tornyába rejtették, máskor abrakos tarisznyában csempészték, végül a földbe ásták el, hogy megmentsék a történelem viharaiban. Ritka könyvkincset, egy hanaui bibliát adományozott a Ráday Gyűjteménynek egy magyar család, amely több mint négy évszázada őrzi a Szenczi Molnár Albert gondozásában megjelent Szentírást.
Istent dicsérni sokkal univerzálisabb, mint azt bármikor is gondolnám, de mi történik akkor, ha ehhez a magyar népi kultúra és az amerikai rockzene hangszereit használják fel?
Képzőművészeti és fotópályázatot pályázatot hirdet a Zsidók Jézusért szervezet. A magyar és külföldi művészek számára meghirdetett pályázat célja, hogy a művészet nyelvén megfogalmazzák a zsidó nép és a zsidó Jézus szenvedéstörténetének mély és még kimondásra váró összefüggéseit.
Évezredes a vita, amely Isten ábrázolhatóságáról szól a nyugati kultúrában. Az ember, aki a maga eszközeivel a láthatatlan világból próbálja kimetszeni Isten képét hatalmas felelősséget vállal és ambivalens helyzetben találja magát. Megalkotható-e, láthatóvá tehető-e a valódi alkotó?