A böjt találkozás, szembesülés. Szabad tere annak, hogy úgy ismerjük meg magunkat, akik és ahogyan vagyunk, ráadásul mindezt Isten szerető és irgalmas terében.
2017 nyarán felröppent a hír, megtaláltak egy máig ismeretlen, Jézus korából származó szent iratot. Egy meg nem nevezett izraeli ásatáson került elő a részben töredékes, de jól olvasható szöveg.
A karácsony feszültségét sem bírják sokan: az nem lehet, hogy a mindenható Isten emberré lesz és egy koszos istállóban magatehetetlen csecsemőként megszületik… Az nem lehet, hogy Jézus valóban azért jött, hogy meghaljon értünk.
Sokszor hallja, azért nem tudnak jönni a karácsonyi Istentiszteletre, mert sokfogásos vacsorát, ünnepi ebédet kell készíteni. De együtt vannak-e Jézus Krisztussal?
Karácsonyi énekekkel örvendeztette meg a mit sem sejtő utazóközönséget a Központi Református Kórus a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B Terminálján az idei adventben.
Olyan békés, igazán emelkedett pillanat, mégis, hirtelen megmozdul bennem valami fájdalom is. Valami belső űr tátong a lelkem mélyén, amit napközben a rohanásban ügyesen elnyomok.
Vajon mit jelent ma reformátusnak lenni? Hogyan alkotnánk meg saját 95 pontunkat? A kérdésre egy kutatás résztvevőiként mi magunk adhatjuk meg a választ: lelkészek, presbiterek, egyházi oktatási intézmények diákjai, egyháztagok. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő felmérés a református identitást és életmódot vizsgálja. Minderről a kérdőíveket összeállító és kielemző Nagy Károly Zsolt református teológust, kulturális antropológust kérdeztük.