történelem

Konferenciák a jövőről, jelenről és múltról

Református társadalmi reflexiók a cigánymissziótól az oktatásinformatikán át az egyháztörténetig.

Ravasz László öröksége

Párbeszéd a száz évvel ezelőtt beiktatott püspök történelmi szerepéről, dilemmáinak aktualitásáról és a szellemtörténeti emlékezetben betöltött helyéről.

Száz év tanulságai

A Soli Deo Gloria Szövetség eredetileg nem annak indult, mint amivé vált, református identitásunkat viszont máig meghatározza. Az SDG alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián jártunk.

TörténÉszOsztók

Vitatott történelmi eseményekről és személyekről indított podcastsorozatot a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO Kutatóműhelye. De miért forró témák ezek és miért aktuálisak még ma is? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.

Krízisek, ébredések, újrakezdések

A magyar reformátusság huszadik századi nagy fordulópontjai és azok következményei máig ható tanulságokkal szolgálhatnak egyházunk számára.

A nap, amelyet mindenki a magáénak érez

1848–49 példát adott arra nézve, hogyan gondolkozzunk nemzeti egységben, közös társadalmi célokban. Pelyach István történésszel beszélgettünk.

Kálvinizmusunk kérdései

Mi az, amiben aktuális számunkra Kálvin, és hányadán állunk most a reformátor alakjával? Áttekintés a hitviták időszakától a koronavírus-járványig.

Kié a történetünk?

Gondolatok az identitásunkra és kultúránkra is ható gyülekezet- és intézménytörténet-írásról, személyes kötődéseinken innen és túl.

Történelemformáló múltunk

Kósa László történész-etnográfus gondolatai a magyar reformátusság sajátosságairól, társadalmi szerepéről és nemzetközi elszigeteltségéről.

„Lehetett volna rosszabb?”

Ma 75 éve ért véget a történelem eddigi legnagyobb világégése Európában. A második világháborúban a legjobb, hogy nem lett folytatása. Csűrös András Jakab történész, református lelkipásztor jegyzete.

A tudós lelkész

Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-lelkésze volt.

István, a harmincöt éves

Szörényi Leventével és Bródy Jánossal beszélgettünk az István, a királyhoz vezető útról, a darab örök érvényű üzenetéről, utóéletéről, valamint a terveikről.