A Parókia portál szerkesztőségvezetője, Füle Tamás képeiből rendezi idei első időszaki kiállítását a budapesti Bibliamúzeum. A február 2-án nyíló tárlat közel-keleti, kelet-afrikai és a Mediterráneumban készült képekből válogat, melyek az európai kereszténység hitvalló szerepére is rávilágítanak.
A Valahol egy lány kezdetű dal a kedvenc Illés-száma, aludt már erősítő előtt a zenekar koncertjén, és ő volt az, aki elrontotta Bródy János biciklijét. Illés Dávid esperessel, református lelkésszel édesapjáról, Illés Lajosról, az Illés-zenekar alapítójáról és családi kapcsolataikról beszélgettünk.
A Ráday Könyvtár legifjabb munkatársaival a könyvtárosi szakma nehézségeiről és szépségeiről, a kollégákkal megélt közös élményekről, az olvasás megszerettetésének lehetőségeiről és a könyvajándékozás fortélyairól beszélgettünk.
Az üldözött keresztyénekért érzett szolidaritásnak nemcsak emlékfal formájában kell megjelennie, hanem a szívünkben is fel kell épülnie. Literáty Zoltánnal az idei „vörös szerda” apropóján beszélgettünk.
„Nagyon szoros apa-lánya kapcsolat volt a miénk” – emlékszik vissza Glasz Endréné Fónyad Ágnes édesapjára, dr. Fónyad Dezső egykori monori református lelkipásztorra, a református diákmozgalom meghatározó alakjára, számos ember megmentőjére.
A dunamelléki lelkészképzés helyszínét és a hozzá tartozó diákotthont is magába foglaló Ráday Háznak nemcsak a falai újultak meg, de a közösségi élet is új lendületet vehet benne: az együttlakásnak és a teológiai évek ideális eltöltésének is új irányt szabtak.
Inspirálta a családi minta, a teológián tanultak, a mentorai, de rá kellett találnia saját hangjára is. Ablonczy Tamás budahegyvidéki beosztott lelkipásztorral eddigi pályájáról, szerepfelfogásáról, dilemmáiról beszélgettünk.
Figyelni a természetet, rácsodálkozni a művészeti alkotásokra és folyamatos párbeszédben lenni Istennel… Inkább belső utazás, mintsem teljesítménytúra, amikor több száz kilométert kerékpározik egyedül Damásdi Dénesné Judit.
Adott két férfi. Az egyikük visszafogott, tartózkodó és puritán, egyszem, féltett gyermek. A másik felszabadult, életélvező, jó humorú, bohém művészfigura, nagycsaládban nő fel. Mindketten ismert költők, műfordítók. Apa és fia. Áprily Lajos és Jékely Zoltán.
Világhírű komolyzenészek közreműködésével rendeznek jótékonysági koncertet június 9., csütörtökön a Zeneakadémia nagytermében. A koncerten háborús időkben írt művek csendülnek fel, a bevételt teljes egészében a háború sújtotta Ukrajnában lévő gyermekek megsegítésére szánják.
Szenvedés és kegyelem – ez a két szó határozta meg az életét, állítja a világhírű publicista, Philip Yancey, akinek nemrégiben jelent meg önéletrajzi írása Ahová a fény vetült címmel. A szerzővel a történetek erejéről és az emberrel egyre közelebbről kommunikáló Istenről beszélgettünk.
Az alkotásnál és a befogadásnál is a lélek a legfontosabb tényező – vallja dr. Molnárné Ötvös Tünde, akivel a magyar református egyházművészetről beszélgettünk.
Akikhez Isten éppen küld minket, alanyai és nem tárgyai az adott folyamatnak – vallja Siba Balázs, a budapesti teológusképzés Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének nemrég kinevezett vezetője.
Vajon hogyan sodródott az egyház a pártállam szorításába? Elkerülhető lett volna a kiegyezés a hatalommal? Milyen következménye lett a lelkekért folyó ideológiai harcnak? A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján Földváryné Kiss Réka történész válaszolt kérdéseinkre.
Istennel kötött fogadást élete szerelmére, és mindhárman nyertek vele. Magyar László szőlősgazda és Magyarné Balogh Erzsébet református lelkipásztor éppen negyven éve fogadtak életre szóló hűséget egymásnak. Ma is vallják: életük akkor terem gyümölcsöt, ha Krisztusban marad – akár a szőlővessző a tőkén.
Kilencvenkilenc vaspapucsot is elszaggattak, mire kiállták az eddigi próbatételeket, de kitartásuknak megvan a jutalma: a szeretet kiapadhatatlan forrásából meríthetnek. Kő Boldizsár és Gulyás Anna már ezüstlakodalmukat is megtartották. A művész házaspár otthonában mesélt a közösen megtett útról.
Minél sokrétűbb az egyházi szolgálat, annál sokszínűbb a könyvkiadás is. Galsi Árpáddal, a Kálvin Kiadó igazgatójával a járványidőszak könyvkiadásra gyakorolt hatásairól beszélgettünk.