Stratégiai együttműködésbe fogott a Református Tananyagfejlesztő Csoport és az alkotópedagógia hazai úttörője, a Maker’s Red Box tananyagokat fejlesztő Makerspace Kft. 2020 őszétől a tanév során 6 református köznevelési intézményben jön létre digitális eszközökkel felszerelt közösségi alkotóműhely, az intézmények pedagógusai pedig ezek működtetéséhez szükséges továbbképzéshez, valamint pedagógiai és technikai támogatáshoz jutnak. Középtávú cél közös alkotópedagógiai tananyagok fejlesztése és a módszertan széleskörű meghonosítása a református intézményhálózatban. Portálunk utánajárt, hogy mindez mit is jelent a gyakorlatban.

Alkotópedagógia és motiváció
A Maker’s Red Box egy pedagógiai program és egy tananyagcsalád, amelynek célja, hogy a munka világát és az oktatás világát közelebb hozza egymáshoz – foglalta össze küldetésüket Major Gábor, a Makerspace Kft. ügyvezető igazgatója. „A mostani pedagógia az ipari forradalom idején alakult ki az alapvető munkaerő kinevelésére, és a termeléshez szükséges képességekre koncentrált. Globalizált világunkban azonban annyira felgyorsult a digitalizáció, hogy a klasszikus oktatási formák nem készítenek már fel a jövő munkahelyeire. Sokkal nagyobb lett a szerepe az együttműködésnek, az önkifejezésnek, a kritikai gondolkodásnak, a csoportmunkáknak, az önállóságnak, az adaptivitásnak, és ezek sokszor pont ellentétesek azzal, amit eddig tanítottunk. Mindent automatizálni és digitalizálni fognak, amit csak lehet, ezért az embernek olyan tevékenységet kell találni, ahol a kreatív hozzáadott érték magas. A Maker’s Red Box tanagyaga ezt a célt próbálja segíteni.”

Alkotópedagógiai módszerük lényege, hogy a tárgyak előállítása során olyan valós életbeli problémákat szimulálnak, amelyek foglalkoztatják a diákokat és segítik őket az őket körülvevő világ megismerésében. A tárgyakat a diákoknak kell megtervezni, prototipizálni, előállítani és digitális eszközökkel életre kelteni. Mindezt csoportban végzik, hogy a motivációjuk fennmaradjon. „A motiváció az egyik legnagyobb probléma az oktatásban, ezért olyan kerettörténetbe ágyaztuk be a foglalkozásokat, mint például a Mars meghódítása, egy jövőbeli elképzelt város felépítése vagy egy szuperhősös történet. Ez, valamint az integrált szerepjáték adja meg az alapmotivációt ahhoz, hogy a diák részt akarjon venni a történetben. A technológia iránt kevésbé érdeklődő vagy ügyetlenebb diák is találhat magának olyan szerepet, ami az egész ügyet továbbviszi. Az alkotásokban pedig megjeleníthetik saját vágyaikat, félelmeiket, gondolataikat.”



A Református Tananyagfejlesztő Csoporttal közös munkájuk célja, hogy a református iskolák is megismerkedjenek az alkotópedagógia előnyeivel. „Közösen választottuk ki azt a hat református intézményt, ahol megvolt a kellő nyitottság, műszaki infrastruktúra és elszántság ahhoz, hogy megtanulják ezt a módszertant, levezessék a foglakozásokat, majd elinduljanak a saját tananyagfejlesztés irányába. Ehhez az intenzív pedagógusképzés mellett jár mentorálás is, hogy a képzés után se engedjük el a kezüket. A csomaghoz tartozik konkrét tananyag is, amivel később tanítani tudnak. Ahhoz, hogy a környezetükben lévő református intézményeknek át is tudják adni mindezt a tudást, az kell, hogy a tanárok megszeressék ezt a módszert. Ehhez a komfortot nekünk kell megteremteni, a továbbadás az ő dolguk lesz.”

Az iskolák abban is szabadságot kaptak, hogy a pedagógiai programjukba melyik anyagot illesszék be a három készen kapott közül. „Ahol a mérnöki érdeklődés nagyobb, ott a Zöld mérnökök volt a befutó. Ahol az irodalom, a történetmesélés volt domináns, ott szuperhősös történetet választottak. A célunk az volt, hogy azt a tudást, amit az elmúlt években ezen a területen összeszedtünk, úgy tudjuk dobozba zárni, hogy egy átlagos tanár kellő motivációval ugyanolyan sikeres és érdekes foglalkozásokat tudjon tartani, mint amilyeneket mi tartunk.” Az újdonságokat tanórán kívüli foglalkozásokon fogják kipróbálni a pedagógusok, mert ennek a legkisebb a kockázata, de középtávú cél az, hogy ezek a módszerek beszivárogjanak a tanmenetbe is.

„A képzés után nagyon lelkes volt mindenki, hiszen a tanárok is érzik, hogy az Y- és Z-generációhoz másként kell nyúlni, mint a korábbiakhoz. Más témák érdeklik őket, az információhoz való hozzáférés számukra természetes. Rugalmasabbnak kell lennünk, mert az a klasszikus információátadás, ami a mi időnkben történt, a mai gyerekeket nem tudja lekötni. A tanárok többsége általában szintén örül neki, ha olyan tananyagokhoz jut, amely az apátiából kimozdítja a diákokat és amelynek hatására megcsillan a gyerekek szeme. Ezt felismerték a képzésen résztvevők, és alig várják, hogy kipróbálhassák. A műhelyek hamarosan felállnak és akkor neki is kezdhetnek.”



Református ötletek
„Nagyon megtetszett nekünk a Makerspace pedagógiai megközelítése, ezért elmentünk hozzájuk, megnéztük, hogy néz ki a műhelyük, milyen tananyagokat fejlesztenek, milyen újszerű megközelítéseket alkalmaznak. Beszélgettünk arról, hogy be tudnánk-e ezeket építeni a református intézmények életébe. Így kezdődött. Jelenlegi együttműködésünk során a Makerspace végzi a kapcsolódó pedagógusképzéseket, adja a tananyagokat, segít a műhelyek berendezésében, mi pedig a projektkoordinációért és az elsődleges kapcsolattartásért felelünk” – magyarázta Víg István, a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkatársa. „Az iskolák kiválasztásánál odafigyeltünk arra, hogy minél több régiót bevonjunk. Vannak közöttük olyan intézmények, amelyek már korábban is részesültek ilyen képzésben. A tizenöt pedagógust pedig a hat intézmény választotta ki.”

A kézhez kapott programok kipróbálásával a pedagógusok jártasságot szereznek ebben a módszerben, ez alapján tesznek majd javaslatokat hasonló jellegű, református anyagok fejlesztésére. „Ezek kisebb anyagok lesznek, mint a Makerspace 16 alkalmas, egész féléves anyagai. Mi inkább az egy hét alatt vagy a nyári szünetben megvalósítható anyagokban gondolkozunk.” A tanároknak már a képzés végén le kell adniuk egy-egy óratervet, függetlenül a későbbi fejlesztésektől, és ezekben már megjelennek a református tartalmakra vonatkozó ötletek.

Nem mind a tizenöt tanári ötletből valósul meg tizenöt kicsi projekt, hanem kiválasztanak kettőt-hármat, és ezeket fogják majd közösen részletesebben kidolgozni. A továbbfejlesztett öltetekhez mindent részletesen el kell tervezni, pedagógiai programot alkotni és remélhetőleg a nyáron egy táborban lehet majd tesztelni is. A megvalósítást ingyenes szoftverekkel képzelik el, mert meg akarják mutatni, hogy a szabad felhasználású programok is nagyon sok mindenre adnak lehetőséget. „Abban reménykedünk, hogy a pandémia ellenére a hat különböző intézmény egyszerre nem lesz bezárva, ezért a járvány nem akasztja meg érdemben a projekt lefolyását. De legrosszabb esetben a nyári szünetben egy tábor keretein belül oldjuk majd meg a korábban elmaradt alkalmakat.”



Pedagógusi lelkesedés
Morvainé Kovács Ibolya a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban tanít informatikát és technikát, előtte 15 évig kézművességet és néprajzot oktatott egy alapfokú művészeti iskolában. Pár éve a digitális pedagógia, a robotika és a programozás szerelmese lett, mindhármat alkalmazta a művészetoktatásban, szakkörökben, nyári táborokban. „Több éve figyelem a Makerspace mozgalom tevékenységét, és rendkívül innovatívnak találom. Egységbe foglalja mindazt, amit magam is alkalmazok tanítási óráimon, szakköreimben. A digitális történetmesélés és az új eszközök alkalmazása nagyon motiváló a gyerekeknek, sok sikerélményem fűződik egy-egy ilyen foglalkozáshoz. Nagyon szépen és modernül illeszkedik eddigi, kreatív alkotópedagógiai tevékenységeimhez” – mondta.

Minden percét élvezte a Makerspace képzésének. „Csoportokban dolgoztunk, kitaláltunk és elkészítettünk a tanult módszerek segítségével egy-egy társasjátékot osztálykirándulás témában. Érdekes volt látni, hogy minden csoport másképp, mégis kreatívan oldotta meg a feladatot. Megtapasztalhattuk mindazon élményeket és problémákat, amelyeket majd a gyerekek is átélnek a mi foglalkozásainkon. Számomra a lézervágás volt teljesen új eszköz, pedagógiai szempontból pedig a kerettörténetek fontossága. Ezek nélkül csak tárgyakat készítünk, de segítségükkel megvalósulnak a projektek valódi céljai: a kreativitás, a problémamegoldó képesség, az együttműködési és az alkotókészségek fejlesztése, a tananyaghoz kötődő ismeretek átadása.”

A műhelyben elsősorban a délutánonként jelenleg is működő és új, digitális alkotó szakkörök fognak helyet kapni. Fontos szerepe lesz rendhagyó órák helyszíneként, amikor egy-egy tananyagrész elsajátítását tennék érdekesebbé, amikor közös projektórákat szeretnének tartani, vagy amikor a robotikáról és az algoritmikus gondolkodás fejlesztéséről lesz szó. Több projektet szeretnének megvalósítani különböző gyerekcsoportokban, és szeretnének más szakos pedagógusokkal közös projektetek kitalálni és megvalósítani. Tervezik, hogy a következő tanévben egy-egy alkalomra megnyitják a műhelyt más iskolák érdeklődő csoportjai számára is. „Az eszközök használata kis gyakorlással bárki számára könnyen elsajátítható, nem kell más, csak nyitottság és motiváció.”



A Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája évek óta részt vesz a Református Tananyagfejlesztő Csoport több projektjében is, így természetes volt, hogy ehhez a programhoz is csatlakoznak. „Nagy lehetőséget láttam ebben, mint minden komplex tanulásszervezési formában. Szakköri szinten már próbálkoztam hasonlóval, ezért éreztem hatalmas pedagógiai lehetőséget a Makerspace programjában. Játszani, alkotni mindenki szeret, és közben iszonyatosan sokat lehet tanulni. Mert nem csupán a végtermék a fontos, hanem maga az alkotás folyamata. Azonnal beleszerettem a koncepcióba, és nagyon lelkesedtem érte, ez azóta nem is változott” – mesélte Gál Zsolt igazgatóhelyettes, az egyik programban részt vevő pedagógus.

„A képzés nagyon intenzív volt, utólag éreztem azt, hogy elfáradtam, de ez volt életemben az első olyan képzés, amikor nem az volt bennem, hogy most már befejezhetnénk, hanem az, hogy milyen kevés az időnk, pedig még többet kellene gyakorolnunk. Élvezetes, magával ragadó folyamaton vagyunk túl. A 3D modellezés és a 3D nyomtatás, a lézervágás és a micro:bit programozás is újdonság volt számomra, és biztosan mindegyiket szeretném használni. Alig várjuk, hogy a gyerekeknek is megmutathassuk ezeket a dolgokat! Megtanultam forrasztani, ez újdonságként hatott, mert korábban még nem próbáltam. Menet közben is rendelkezésünkre áll a Makerspace, például webináriumok formájában, de ha bármi segítség kell, nyugodtan kereshetjük őket, és a kezdetben szükség is lesz ilyesmire.”

Lesz műhelymester, aki a gyerekeknek többször is elmagyarázza az eszközök használatát, és a diákok a felnőttekkel közösen fogják használni őket. A programban részt vevő három nagyharsányi pedagógus most közös kis alkotóműhelyben dolgozik majd, de az eszközkészletet idővel szeretnék majd kibővíteni, és ha úgy adódik, akkor a többi tagintézmény kollégáit is bevonnák, hogy újabb műhelyeket is felállítsanak. Gál Zsolt elmesélte, hogy anno a szakkörén a diákokkal egy történelmi témájú társasjátékot találtak ki, ennek az elkészítését is szeretnék majd megvalósítani az új eszközökkel, hogy ne csak papíron létezzen. „Tudom, hogy a régebbi csapat nagyon lelkes, mert írtam nekik ez ügyben, és jelezték, hogy szívesen bejönnének egy ilyen alkalomra. Már az ötletnek is megörültek!”

Képek: Makerspace