A Dunamelléki Református Egyházkerület és a Délpesti Református Egyházmegye büszkesége évszázadok óta fontos gyűjtőhelye a magyar reformátusságnak. Cegléd és Kecskemét között, a Pesti-síkság és az Alföld találkozásánál fekszik, kiemelkedő közép-és felsőoktatási, kulturális központ. Református gyülekezetének története szervesen összeforrt a városéval, azzal együtt növekedett, változott és újult meg. A protestáns hit igen korán, már az 1520-as években megjelent Nagykőrösön, a református gyülekezetet 1545-ben alapították. A város többször átépített gótikus temploma, kerületi szinten is magasnak számító templomtornya idővel az új hit és az azt befogadó település szimbólumává vált.

Igazi kálvinista gyakorlatként a városi tanács és a presbitérium sokáig ugyanazon testületet jelentette. A tanács gondoskodott a helyben szolgáló lelkipásztorok jövedelmezéséről, a hatalmas köztemetőről, amelyet az elmúlt másfél évszázadban folyamatosan használtak. A műemléksírok ápolása és a temetőfenntartás ma is fontos feladata a reformátusoknak. Nagy hagyománya alakult ki az alapítványozásnak, a helyi jómódú parasztpolgárok így segítették a helyi iskolát és tanulóit.

A református gimnázium a város több intézményéhez hasonlóan Arany János nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen a költőfejedelem közel tíz évig tanított a gimnáziumban, e szűk dekád úgy él az emlékezetben, mint az iskola fénykorának időszaka, amely a református poéta munkásságában is a csúcsot jelentette. A színvonalas oktatás, a református hit és kultúrközkincs átadása már a 19. században is szívügye volt a nagykőrösieknek, ez a későbbi történelmi viharok ellenére sem veszített jelentőségéből. Az iskola huszadik századi történetének legjelentősebb igazgatója Bánóczy Endre volt, akinek embersége, kiváló szaktudása és református elkötelezettsége a Duna-Tisza köze egyik legjobb középiskolájává tette a gimnáziumot. 

A rendszerváltás jelentős mérföldkő a nagykörősi közép- és felsőoktatás történetében. A református gyülekezet presbitériuma 1993-ben alapította újra az Arany János Református Gimnáziumot, az egyházközség napra pontosan negyvenöt év után kapta vissza az államosításkor elvett egykori iskoláját. A gimnázium a négy évfolyamos oktatással párhuzamosan bevezette a hat évfolyamos képzést, amely a tehetséggondozás eredményes eszköze lett.

Az 1990-ben újraindult tanítóképző 1993-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának (KRE TFK) része lett. A kar hittanoktató- és kántorképző, pedagógusképző, gyakorlati és továbbképzési intézetei református felsőoktatásunk fontos szellemi műhelyei. A nappali képzés mellett levelező hitoktató-, diakónus-, majd tanítóképzés és szociálismunkás-képzés is indult, amelyre több településről, egyházközségből érkeznek a hallgatók. A főiskolának köszönhetően az elmúlt harminc évben sok gyülekezet, oktatási intézmény gazdagodhatott tanítókkal, óvodapedagógusokkal, csecsemő- és kisgyermeknevelőkkel, hittanoktatókkal. A karon tanuló kántorok felsőfokú szakképzettséget szerezhetnek, diplomás kántorokként segíthetik és fejleszthetik a gyülekezeti éneklést.

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) 2021-ben akkreditált kiváló tehetségpontnak minősítette a Tanítóképző Főiskolai Kart. A Nagykőrösön végzettek nagyobb arányban foglalkoztatottak felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, az elmélyült szakmai alapokra építve továbbtanulási hajlandóságuk is magasabb. A Károli és külön a TFK is több kategóriában előkelő helyezéseket ért el a HVG tavalyi felsőoktatási rangsorában: a tanító alapképzési szak a harmadik, a csecsemőgondozó alapképzési szak a negyedik lett az ugyanezen képzéseket végző intézmények körében. A kar a pedagógusképzés területén az oktatói kiválóságot tekintve a nyolcadik helyezést érte el, ugyanebben a kategóriában a Károli Gáspár Református Egyetem dobogós lett.

Szabó Gábor 2008 óta vezeti a nagykőrösi református gyülekezetet. Mint mondta, az elmúlt tizenhárom év a fejlődést, megújulást mutatja, és a feladatokkal járó kihívásokat is. Az egyházközség jelenleg mintegy háromezer főt tart nyilván, akik közül ezren egyházfenntartók. A koronavírus-járvány előtt vasárnaponként a kocséri és nyársapáti szórványt is beleszámítva négy-öt istentiszteletet tartottak, amelyeken átlagosan 250-300 fő vett részt.

A gyülekezet óvodát, általános iskolát és gimnáziumot tart fenn, összesen 1200 diákkal. Nemrég írták alá azt a megállapodást, amely kimondja, hogy a gyülekezet általános iskolája – amelybe állandó a túljelentkezés – központi kiemelt gyakorló iskolája lett a Tanítóképző Főiskolai Karnak. Az általános iskolások és a gimnazisták hétkezdő áhítaton vesznek részt a templomban, ilyenkor mintegy ezer diák figyel Isten igéjére. Az általános iskolai hittanoktatás és a gimnázium első évében tartott hittanórák keretében zajlik a konfirmációra való felkészítés, a gyülekezet 70-80 konfirmandussal számol évente.

A lelkészházaspár munkáját két segédlelkész is segíti. A gyülekezet sokrétű szolgálatot végez a helyi idősotthonokban, kórházban, hétközi alkalmak sokaságában. Szabó Gábor hálás a sok lehetőségért, ajándékért és szolgálati területért.
„Nagy István, a TFK egykori dékánja, akinek személyesen is nagyon sokat köszönhetek, Nagykőröst »tengerként« emlegette, ahol hatalmas lehetőség nyílik az emberhalászatra. Az iskolákra, a helyi kórházban tartott istentiszteletekre, a gyülekezeti ifjúsági csoportra, a baba-mama körre és az idősgondozásra is ilyen lehetőségként tekintek. Nem önmagában az intézményrendszerben hiszek, hanem abban a lehetőségben, hogy szolgálatunk, küldetésünk hiteles, keresztyén emberek által érhet célba. Súlya van annak, hogy a városközpont a reformátusok otthona, megjelenésünk, kommunikációnk és szolgálatunk komoly felelősséggel jár.”

Nagykőrös múltja és jelene, jelentősége által méltó házigazdája a 2021 pünkösdhétfőjére tervezett püspöki beiktató istentiszteletnek. Az ünnepség és a történelmi kontinuitás fontos szimbóluma a nagykörősiek vizsolyi Bibliája és az Öreg Graduál, amelyet I. Rákóczi György erdélyi fejedelem adományozott a gyülekezetnek.

„Ez a két történelmi jelentőségű könyv azt is kifejezi, hogy mi, magyar reformátusok, az Ige népe vagyunk. Hálásak vagyunk, hogy Nagykőrösnek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is lehet, megtiszteltetés, hogy ezért a jövőért szolgálhatunk mindannyian.”
 

Képek: Füle Tamás,  Arany János Református Gimnázium, Technikum és Kollégium