"Amikor valaki hozzám fordul, hogy panaszt tegyen valaki másról, meghallgatom. Majd a következőt mondom: "Beszélned kell az illetővel, akiről épp most panaszkodtál. Adok hét napot. Hét nap múlva én magam is felkeresem ezzel, hogy meggyőződjek arról, hogy beszéltél vele."
Bill Johnson
Arany János városában
Nagykőrös kipróbált bástyája a református hitnek, kultúrának és oktatásnak. Prosperáló intézményrendszere „tenger”, amely hatalmas lehetőség az emberhalászatra.
A Dunamelléki Református Egyházkerület és a Délpesti Református Egyházmegye büszkesége évszázadok óta fontos gyűjtőhelye a magyar reformátusságnak. Cegléd és Kecskemét között, a Pesti-síkság és az Alföld találkozásánál fekszik, kiemelkedő közép-és felsőoktatási, kulturális központ. Református gyülekezetének története szervesen összeforrt a városéval, azzal együtt növekedett, változott és újult meg. A protestáns hit igen korán, már az 1520-as években megjelent Nagykőrösön, a református gyülekezetet 1545-ben alapították. A város többször átépített gótikus temploma, kerületi szinten is magasnak számító templomtornya idővel az új hit és az azt befogadó település szimbólumává vált.
Igazi kálvinista gyakorlatként a városi tanács és a presbitérium sokáig ugyanazon testületet jelentette. A tanács gondoskodott a helyben szolgáló lelkipásztorok jövedelmezéséről, a hatalmas köztemetőről, amelyet az elmúlt másfél évszázadban folyamatosan használtak. A műemléksírok ápolása és a temetőfenntartás ma is fontos feladata a reformátusoknak. Nagy hagyománya alakult ki az alapítványozásnak, a helyi jómódú parasztpolgárok így segítették a helyi iskolát és tanulóit.
A református gimnázium a város több intézményéhez hasonlóan Arany János nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen a költőfejedelem közel tíz évig tanított a gimnáziumban, e szűk dekád úgy él az emlékezetben, mint az iskola fénykorának időszaka, amely a református poéta munkásságában is a csúcsot jelentette. A színvonalas oktatás, a református hit és kultúrközkincs átadása már a 19. században is szívügye volt a nagykőrösieknek, ez a későbbi történelmi viharok ellenére sem veszített jelentőségéből. Az iskola huszadik századi történetének legjelentősebb igazgatója Bánóczy Endre volt, akinek embersége, kiváló szaktudása és református elkötelezettsége a Duna-Tisza köze egyik legjobb középiskolájává tette a gimnáziumot.
A rendszerváltás jelentős mérföldkő a nagykörősi közép- és felsőoktatás történetében. A református gyülekezet presbitériuma 1993-ben alapította újra az Arany János Református Gimnáziumot, az egyházközség napra pontosan negyvenöt év után kapta vissza az államosításkor elvett egykori iskoláját. A gimnázium a négy évfolyamos oktatással párhuzamosan bevezette a hat évfolyamos képzést, amely a tehetséggondozás eredményes eszköze lett.
Az 1990-ben újraindult tanítóképző 1993-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának (KRE TFK) része lett. A kar hittanoktató- és kántorképző, pedagógusképző, gyakorlati és továbbképzési intézetei református felsőoktatásunk fontos szellemi műhelyei. A nappali képzés mellett levelező hitoktató-, diakónus-, majd tanítóképzés és szociálismunkás-képzés is indult, amelyre több településről, egyházközségből érkeznek a hallgatók. A főiskolának köszönhetően az elmúlt harminc évben sok gyülekezet, oktatási intézmény gazdagodhatott tanítókkal, óvodapedagógusokkal, csecsemő- és kisgyermeknevelőkkel, hittanoktatókkal. A karon tanuló kántorok felsőfokú szakképzettséget szerezhetnek, diplomás kántorokként segíthetik és fejleszthetik a gyülekezeti éneklést.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) 2021-ben akkreditált kiváló tehetségpontnak minősítette a Tanítóképző Főiskolai Kart. A Nagykőrösön végzettek nagyobb arányban foglalkoztatottak felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, az elmélyült szakmai alapokra építve továbbtanulási hajlandóságuk is magasabb. A Károli és külön a TFK is több kategóriában előkelő helyezéseket ért el a HVG tavalyi felsőoktatási rangsorában: a tanító alapképzési szak a harmadik, a csecsemőgondozó alapképzési szak a negyedik lett az ugyanezen képzéseket végző intézmények körében. A kar a pedagógusképzés területén az oktatói kiválóságot tekintve a nyolcadik helyezést érte el, ugyanebben a kategóriában a Károli Gáspár Református Egyetem dobogós lett.
Szabó Gábor 2008 óta vezeti a nagykőrösi református gyülekezetet. Mint mondta, az elmúlt tizenhárom év a fejlődést, megújulást mutatja, és a feladatokkal járó kihívásokat is. Az egyházközség jelenleg mintegy háromezer főt tart nyilván, akik közül ezren egyházfenntartók. A koronavírus-járvány előtt vasárnaponként a kocséri és nyársapáti szórványt is beleszámítva négy-öt istentiszteletet tartottak, amelyeken átlagosan 250-300 fő vett részt.
A gyülekezet óvodát, általános iskolát és gimnáziumot tart fenn, összesen 1200 diákkal. Nemrég írták alá azt a megállapodást, amely kimondja, hogy a gyülekezet általános iskolája – amelybe állandó a túljelentkezés – központi kiemelt gyakorló iskolája lett a Tanítóképző Főiskolai Karnak. Az általános iskolások és a gimnazisták hétkezdő áhítaton vesznek részt a templomban, ilyenkor mintegy ezer diák figyel Isten igéjére. Az általános iskolai hittanoktatás és a gimnázium első évében tartott hittanórák keretében zajlik a konfirmációra való felkészítés, a gyülekezet 70-80 konfirmandussal számol évente.
A lelkészházaspár munkáját két segédlelkész is segíti. A gyülekezet sokrétű szolgálatot végez a helyi idősotthonokban, kórházban, hétközi alkalmak sokaságában. Szabó Gábor hálás a sok lehetőségért, ajándékért és szolgálati területért.
„Nagy István, a TFK egykori dékánja, akinek személyesen is nagyon sokat köszönhetek, Nagykőröst »tengerként« emlegette, ahol hatalmas lehetőség nyílik az emberhalászatra. Az iskolákra, a helyi kórházban tartott istentiszteletekre, a gyülekezeti ifjúsági csoportra, a baba-mama körre és az idősgondozásra is ilyen lehetőségként tekintek. Nem önmagában az intézményrendszerben hiszek, hanem abban a lehetőségben, hogy szolgálatunk, küldetésünk hiteles, keresztyén emberek által érhet célba. Súlya van annak, hogy a városközpont a reformátusok otthona, megjelenésünk, kommunikációnk és szolgálatunk komoly felelősséggel jár.”
Nagykőrös múltja és jelene, jelentősége által méltó házigazdája a 2021 pünkösdhétfőjére tervezett püspöki beiktató istentiszteletnek. Az ünnepség és a történelmi kontinuitás fontos szimbóluma a nagykörősiek vizsolyi Bibliája és az Öreg Graduál, amelyet I. Rákóczi György erdélyi fejedelem adományozott a gyülekezetnek.
„Ez a két történelmi jelentőségű könyv azt is kifejezi, hogy mi, magyar reformátusok, az Ige népe vagyunk. Hálásak vagyunk, hogy Nagykőrösnek nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is lehet, megtiszteltetés, hogy ezért a jövőért szolgálhatunk mindannyian.”
Képek: Füle Tamás, Arany János Református Gimnázium, Technikum és Kollégium