„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Budakalász új pásztora
Beiktatták budakalászi szolgálati helyére Bereczky Örs lelkipásztort, aki feleségével együtt hív közös szolgálatra mindenkit, akivel egyazon nyájba tartozik.
Lelkészbeiktatást ünnepelt a Budakalászi Református Egyházközség 2021. szeptember tizennyolcadikán. Bereczky Örs – szintén lelkész feleségével együtt – már bő másfél éve a gyülekezetben szolgál, de a koronavírus-járvány miatt csak most kerülhetett sor ünnepélyes beiktatására. Az alkalmon Somogyi Péter, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője hirdette az igét, a lelkipásztort Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese iktatta be. Az istentiszteleten Telemann Gulliver szvitjének három tétele is elhangzott Draskóczy Eszter és Komjáthy Péter hegedűművészek előadásában. Az ünnepséget végül szeretetvendégség zárta a templom kertjében.
Valóra válik
Somogyi Péter a Református Bibliaolvasó Kalauz által kijelölt szakasz, Ezékiel könyvének 12. fejezete alapján hirdette Isten igéjét, amely az ítélet közelségére figyelmeztette Izráel népét. „Nagyon jó hírrel érkeztem ide közétek, a felolvasott igeszakasz örömhírével: »Nem késik tovább egyetlen igém sem, valóra válik az az ige, amelyet mondok – így szól az én Uram, az Úr.«. Valóra válik. Bárcsak ez a két szó bevésődne a szívünkbe!” – fogalmazott a lelkészi főjegyző. „Egész életünk összefoglaló kérdése lehet, hogy mi válik valóra bennünk. Mennyi álom, vágy, elképzelés, reménység jelenik meg az emberben! Sokszor csak korábbi életünkre visszatekintve derül ki, mi vált valóra mindebből. Ha megkérdeznénk a lelkészházaspárt és a gyülekezetet, hogy számukra most mi vált valóra, vajon mit felelnének?”
A mai igeszakasz üzenete, hogy Isten igéje válik valóra – hangzott el a szószékről. „Ez az üzenet ott és akkor, Ezékiel próféta idejében ítéletes üzenet volt, mert arra figyelmeztetett, hogy Isten nem hagyja szó nélkül a bűnt. De mi már hozzátehetjük mindehhez, hogy egyúttal kegyelmet és valami újat is készített számunkra fiában, Jézus Krisztusban, így lett az ítélet ígéretté.” A Galatákhoz írt levélben olvashattuk, hogy Jézus átokká lett értünk, ez is azt üzeni számunkra, hogy a bűn zsoldja kifizettetett. „Isten minden kijelentett szavát beteljesíti, ezt kell szívünkbe vésnünk.”
Az igeszakaszban elhangzott üzenetnek vannak átadói és hallgatói: Isten választott népe és a próféta. Ma hasonlóképpen a lelkész és a gyülekezet töltik be ezeket a szerepeket. „Isten igéje sosem légüres térben szól hozzánk, mert Istennek fontos, hogy jól értsük, amit személyesen nekünk üzen. Hittel valljuk, hogy élő, szerető, beszélő, minket megszólító Istenünk van.” Somogyi Péter kiemelte: személyes vallomással indul és végződik a felolvasott rész, ez is üzenet: „így szól, az én Uram, az Úr”. Hasonlóképpen a lelkipásztoroknak is meg kell szólalniuk személyes hangon, de nem a maguk üzenetét mondva, hanem Istenét. Az üzenetnek célhoz kell érnie, lelkipásztorként ezt kell átélnünk.
„Ő a távoli jövőről prófétál” – idézi Izráel házát az ige. A főjegyző szerint Isten pontosan tudja, népe hogyan értette az igéjét, le is leplezi, hogyan próbálják eltolni maguktól az üzenet időszerűségét. „Vegyük komolyan, hogyan kell hallgatni az igét! Aktuálisan és meghatározóan szól az ige, ne halogassuk a meghallgatását! Nem véletlen, hogy az ismert példázat a bölcs igehallgatót ahhoz az emberhez hasonlítja, aki kősziklára épített.” Zárásképpen Somogyi Péter arra emlékeztette a gyülekezetet, hogy a legnagyszerűbb, ha együtt figyelnek arra, amit az Úr mond, mert ez válik valóra. „Azt kívánom a budakalászi lelkipásztornak, hogy ezzel a személyes bizonyságtétellel álljon ide a gyülekezete elé!”
Közös szolgálat
„Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya” – idézte a beiktatáskor János evangéliuma 12. fejezetének 26. versét Nyilas Zoltán esperes. Elmesélte, hogy a budakalászi presbitérium még 2019-ben hívta meg Bereczky Örsöt, akinek 2019. december nyolcadikán volt a bemutatkozó istentisztelete, majd a december tizenötödikei választási közgyűlésen meg is választották. 2020. februárjában állították ki szolgálati engedélyét, de a koronavírus-járvány meghiúsította a beiktatását. Nyilas Zoltán azzal az intéssel adta át az egyházközség kulcsát és pecsétjét, hogy Bereczky Örs szeretettel gondoskodjon gyülekezetéről.
A lelkipásztorok áldásmondása után Széll Attila budakalászi gondnok köszöntötte a vendégeket. Ezután a városi többi felekezete nevében Kelemen László római katolikus esperes-plébános, a Cegléd-Felszegi Református Egyházközség nevében Szabó Árpád lelkipásztor, a család nevében Bereczky Ildikó nyugalmazott lelkipásztor, a barátok és a lelkészi kar nevében Kovács Attila palágykomoróci református lelkész, a város nevében Göbl Richárd Budakalász polgármestere mondott köszöntőt.
„Különös módon kapcsolódik össze család és szolgálat, ennek többször is tanúja voltam” – fogalmazott Bereczky Ildikó, kiemelve, hogy ha jogilag nem is, lelki értelemben véve két lelkészt iktattak be aznap: Bereczky Örs mellett a feleségét is. „Olyan lelkészházaspár érkezett ide, akik előbb néztek egy irányba, mint egymásra.” Felidézte, hogy a lelkészházaspár ott kezdte a közös szolgálatot, ahol a legnehezebb lehetett, Baranyában, és csak azért lehettek áldássá, mert ők maguk is áldottak. „Ők sem tökéletesek, de akár komoly küzdelmek árán is szeretnék továbbadni ezt az áldást. Nem teljesítményt kell tőlük elvárni, hanem azt a lelkületet, amely ehhez a szolgálathoz kell.”
A gyülekezet nevében Széll Attila gondnok köszöntötte a lelkészházaspárt, kihangsúlyozva, hogy különleges másfél éven vannak túl, amely alatt sok ajándékot kapott tőlük. „Egyszer azzal a felkiáltással érkeztetek hozzánk, hogy de jó hazajönni. Ennek az otthonra találásnak az átérzését kívánom minden testvérünknek. Talán ezt érezzük majd akkor is, ha mindannyiunk főpásztora elhív. Hiszem azt, hogy senki nincs itt véletlenül, Isten szólni akar mindannyiunkhoz, itt és most, ezért meg kell hallanunk.” A gondnok arra kérte a lelkészházaspárt, hogy szeressék és pásztorolják a gyülekezetet, majd pásztorbottal és lelkészi kabáttal ajándékozta meg Bereczky Örsöt.
„A nyáj részei vagyunk”
„Én a bizonyságtételről szeretnék bizonyságot tenni” – kezdett beszédébe Bereczky Örs. „Az ilyen vallomások mindig valamennyit megmutatnak belőlünk. Lelkészként egyensúlyozásban telik az életünk, hogy vallomásainkkal annyit adjunk, amennyi nem túl sok és nem túl kevés, hanem pont elegendő. Ez azonban akkor működik, ha a közösség maga is vallomásszerűen felel, ha válaszol szóval és közös cselekedettel is.”
A lelkipásztor ezután a közösség megerősítésének fontosságát emelte ki. „A lelkészi szavaknak feladata, hogy lebontsák a falakat, de ehhez ti is kelletek. Azt látjuk, hogy szükségünk van az egységre. Sokan jönnek újak, sokan költöznek Budakalászra és keresnek fel minket, de ahhoz, hogy befogadhassuk őket, erős közösséggé kell válnunk. Sok generáció van itt együtt, a templomépítők és a később érkezettek is. A gyülekezetnek sebei is vannak, amelyeket be kell gyógyítani. Fontos feladatunk tehát a közösségépítés.”
A misszióról sem szeretnének lemondani, hiszen számunkra az egyház nem ér véget a templom falainál. „Úgy kerültünk ide, hogy előtte sok helyen voltunk már, és semmit sem akarunk elfelejteni ebből” – utalt korábbi szolgálati helyeikre. „A Karitászban már együttműködünk a katolikusokkal, de más felekezetek felé is nyitunk, senkit nem zárunk ki. Regionálisan is együttműködésre törekszünk, hiszen sok szállal kapcsolódunk ide is, oda is. Csak nagyobb távlatban tudunk dolgozni. Mi is a nyáj részei vagyunk, nemcsak pásztorok, hiszen mindannyiunk felett közös pásztor áll, akit együtt kell szolgálnunk.”
Képek: Füle Tamás
