Templomuk külső megújulásáért adott hálát 2021. december 19-én az Érdligeti Református Egyházközség. Az eseményen egyúttal az érdligeti Duna utca és Poprád utca sarkán felállított üldözött és mártír keresztyének emlékfalának ünnepélyes felavatására is sor került. Az istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök, valamint Nyilas Zoltán északpesti esperes szolgált. Az emlékfalnál ünnepi beszédet mondott Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár. A rendezvény végül az üldözött keresztyénekért mondott imádsággal és szeretetvendégséggel ért véget.



Emlékeztetés
Balog Zoltán püspök Péter második levele 1. fejezetének 12. versétől kezdődő szakasza alapján hirdette az Igét, amely az apostoli prófécia bizonyosságára emlékeztet bennünket. „Az emlékeztetésre szükség van, mert az ember könnyen felejt, és nemcsak idős korban. Abból nem lesz tragédia, ha ezt-azt elveszítünk, de később megtaláljuk, de az apostol itt olyasmiről beszél, aminek valódi tétje van” – mondta a püspök. Hozzátette: az üldözött és mártír keresztyének emlékfalának is van emlékeztető szerepe: azokra a keresztyénekre hívja fel a figyelmet, akik még Jézus nyelvén mondják a Miatyánkot. Bár keserűséggel tölthet el minket a fogyásuk, de hála is van abban, hogy még mindig vannak közülük.

„A felolvasott igeszakaszban az elfelejtés Jézus Krisztusnak az elfelejtésére utal. Mi azért vagyunk itt a templomban, mert nem akarjuk Őt elfelejteni.” Péter apostol olyasmire emlékeztet itt, ami már ismert volt, ám ez önmagában még nem elég. A hithez az igaz ismeret mellett szívbéli bizalom és hitvallás is kell. Ezért emlékeztet és ébresztget az apostol. „Azokat ébresztgeti, akik belealudtak keresztyénségükbe, akik számára a hitgyakorlás üres rutinná vált. Vajon miért vált azzá? Mai világunkban – főleg a fiatalabb generációk számára – nagy a kísértés, hogy valami izgalmasabbat, újabbat találjunk a korábbi helyett. De számunkra fontos a folytonosság, fontos, hogy visszatekintsünk.”



Az apostol arra is emlékeztet, hogy nem „kitalált meséket” követve beszél Krisztusról, hanem szemtanúként. „A kitalált mesék talán érdekesebbek az igazságnál, de gyökértelenek. Amikor baj van, amikor megpróbáltatnak, nem tudnak megtartani minket. Nem segítenek a kegyes frázisok, a nem élő hitből fakadó gyakorlatok. Lehet, hogy pont akkor van a legnagyobb baj, amikor úgy érezzük, hogy minden rendben van. Nekünk azonban a kitalált mesékkel szemben ragaszkodnunk kell a bizonyosságunkhoz. Addig lesz igaz keresztyénség a világban, amíg ragaszkodunk a tiszta Igéhez, amely valóban erős gyökerekkel bír. Az Ige ma is milliók és milliók életét tartja meg napról napra” – mondta Balog Zoltán.

„Ez az emlékeztetés bizonyságtétel. A személyes és a közös történetünk is része ennek a bizonyságtételnek.” A püspök felidézte: pár évvel ezelőtt a Közel-Keleten járva döbbenten tapasztalták, hogy az üldözött keresztyének addig nem léptek be a magyar kormány támogatásával újjáépített házaikba, amíg előtte családtagjaik és őseik sírjait helyre nem állították. „Az érdligeti templom is emlékeztetés, hiszen az újjáépítés fontos szempontja volt, hogy kívülről is lássa mindenki, hogy ez egy templom. Az ünnepek is ilyen módon emlékeztetnek bennünket. Ez az emlékeztető bizonyságtétel a legtöbb, ami adható.”



Hálaadás
Literáty Zoltán érdligeti lelkész „Egy templom színeváltozásai” címmel tartott prezentációt az épület történetéről. A templom az ötvenes években épült. A hetvenes években egészült ki a parókiával, amelyet a kilencvenes években ráépítéssel kibővítettek, a templombelső is ekkor újult meg. 2016-ban gyülekezeti terem is épült. Mivel korábban tuják és sövény takarta el az épületet az utca felől, ezeket 2018-ban kivágták. Ezt követte a most befejezett felújítás. Idén július 12-én kezdődtek meg a munkálatok és december 18-án fejeződtek be. A több mint 40 millió forintos felújítás 30 millió forintos állami és 5 millió forintos egyházmegyei támogatással valósult meg, emellett az önkormányzat is segítette a megújulást.

„Mink lenne, amit ne Istentől kaptunk volna? Mindez ajándék, Isten ajándéka, ezért minden hálaadás neki szól. De hálásak vagyunk mindenkinek, aki segített” – fogalmazott Literáty Zoltán. Az épületre visszakerült az irgalmasság jelképét ábrázoló alkotás, ezúttal fémből elkészítve, emellett éjszaka világító csillag-szimbólummal is gazdagodott a homlokzat. Az ölelő angyalt idéző főkapu Horváth Gyula terveit és Szűcs Kálmán kivitelezését dicséri. „Nemcsak a szépség vezérelt bennünket. A templom előtere fontos helyszíne az istentisztelet utáni 15-20 perces közösségi életnek. Ez a tér eddig igen szűkös volt, de most már elférünk ott. Terveink szerint hamarosan padokkal is bővül ez a rész.”



Az istentisztelet ezután a köszöntésekkel folytatódott, amely során Veres Sándor egyházkerületi főgondnok, Nyilas Zoltán esperes, P. Tóth Zoltán egyházmegyei főgondnok, Aradszki András országgyűlési képviselő és Csőzik László polgármester mondtak beszédet.

„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa” – idézte a Máté evangéliumában található, és az emlékfalra is kikerült igeszakaszt Veres Sándor. A dunamelléki főgondnok kifejtette: Jézus Krisztus itt arra tanít bennünket, hogy az igazságra törekvés az üldözöttségben is örömhöz vezethet, és ez az, amely reménységet adhat a bizonytalanság, a háborúk, a diszkrimináció világában.



Nyilas Zoltán szerint az elmúlt másfél-két évünket két szó határozta meg: a hálaadásé és a könyörgésé. „Ma ez a kettő összekapcsolódik: a könyörgés az üldözöttekért és a hálaadás a templom felújításáért” – fogalmazott az esperes. Beszédének vezérfonala az új kapu kinyílása volt.
„A kapu elválaszt és összeköt tereket. Vannak időszakok, amelyek nyitást hoznak, és vannak, amelyek bezárást. Istenkapcsolatunkra is ez jellemző. A tékozló fiú szabadon elmehetett, nyitva volt számára a kapu, de még megdöbbentőbb része a történetnek, hogy visszaérkezésekor is nyitva volt. Legyen ez a templomkapu is mindig nyitva azok számára, akik Isten felé törekednének!”



Novák Borbála, az érdligeti gyülekezet főgondnoka mindenkinek köszönetet mondott, aki hozzájárult a felújításhoz, vagy támogatta. Literáty Zoltán munkáját a gyülekezet új palásttal hálálta meg, de megajándékozták a lelkipásztor feleségét, Literáty Zsuzsanna lelkipásztort is.



Könyörgés
Az istentisztelet után az ünneplő közösség mécsesekkel a kezében vonult át a Duna utca és a Poprád utca sarkán felállított üldözött és mártírt keresztyének emlékfalához, ahol ünnepélyes keretek között leplezték le az alkotást.



„Embertől emberig, lélektől lélekig, tégláról tégláig épül egy keresztyén közösség, a szó átvitt és konkrét értelmében is. Minden egyes tagjának önmagában is egyedülálló értéke van, az együttes egész pedig egy biztos igazodási pont. Jó valahova tartozni, jó valahol otthon lenni” – fogalmazott beszédében Azbej Tristan államtitkár. „A világ számos pontján azonban nem magától értetődő a keresztyén közösségi élet megélése. Napjainkban is mintegy 340 millió embert üldöznek keresztyén hite miatt szerte a világban. Számukra a közösség nem pusztán egy többlet, hanem megtartó erő a mindennapi élet fenyegetései közepette.”
Az államtitkár szerint az üldözöttek minden nehézségük ellenére sok tekintetben példaként szolgálhatnak számunkra, mert a legnagyobb viszontagságok között sem veszítik el a hitet és a reményt. „Tanulhatunk tőlük kitartást, hogy a legnagyobb viharban sem szabad és lehet feladni. Összetartást, hogy együtt könnyebb és elviselhetőbb. És az újrakezdés képességét, hogy a teljes pusztulást is követheti teljes megújulás.” Hozzátette: múltunk arra sarkall, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, és ennek forrásából merítsünk. A magyar kormány a keresztyénségre nemzetmegtartó erőként gondol, ezért több mint 3000 templomot újított fel, és 120 templomot épített hazánkban és a határon túli magyarság számára.
A templomok felújításai a közösség hitbéli megerősödését célozzák. „Tettek nélkül az együttérzés, a remény és a hit is csak üres fogadkozás. A cselekvés szabadságának ez a kultúrája minket, magyarokat ma arra kötelez, hogy reményt adjunk üldözött keresztyén testvéreinknek, és segítsük őket.” Azbej Tristan szerint az üldözött keresztyének számára reményt ad, hogy számontartják őket, hogy gondolnak rájuk, és tudja a világ, hogy mi történik velük. „Az újonnan leleplezett emlékfal előtt megállva ez jusson eszünkbe! Az értük elmondott imádságok reményt adnak ezeknek az üldözött keresztyén testvéreinknek, a helytállásuk pedig erősítsen minket a hitvallásunkban!”

Az egybegyűltek ezúttal közösen könyörögtek az Úrhoz azokért, akik üldöztetést szenvednek el keresztyén hitük felvállalásáért. Az imádságot Literáty Zsuzsanna lelkipásztor vezette.

Barna Bálint
Képek: Füle Tamás