Könyvek a misszió szolgálatában

Szolgálatvezetőket és keresztyén könyvkiadók képviselőit kérdeztük a gyülekezeti iratterjesztés jelenlegi helyzetéről és perspektíváiról.

A gyülekezeti iratterjesztés történetéről írt cikkünk ide kattintva olvasható el.

A könyvek, magazinok és más nyomtatott kiadványok sírját naponta megássák, népszerűségük azonban a piac gyors változásai (áremelkedés, online értékesítés térnyerése) ellenére töretlen. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság decemberi adatközlése szerint a felnőtt magyar lakosság 42 százaléka (ez a szám 1989-ben még 60% felett volt) olvas könyvet valamilyen gyakorisággal, akik átlagosan 12 könyvet „fogyasztanak el” egy évben. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének publikus adatai arra is rávilágítanak, hogy 2002 óta nem volt ilyen magas az eladott könyvek száma (17 776 cím majdnem 44 millió példányban kelt el), a könyvforgalom becsült értéke pedig meghaladta az 59,4 milliárd forintot.

Keresztyén szerzők művei ritkán tudnak betörni a mainstreambe, talán ennek is köszönhető, hogy a könyvesboltokban mindössze egy-két polcnyi helyet töltenek meg ezek a kötetek, több más vallás irodalmával együtt. Aki a gyülekezetében nem jutott hozzá a hitmélyítő könyvekhez, annak 15-20 évvel ezelőtt bizony be kellett térnie a kevés magyarországi keresztyén könyvesbolt egyikébe, a webshopok megjelenése azonban jelentősen megkönnyítette az olvasni vágyók helyzetét. Mindazonáltal elsődleges hitbéli szocializációs terünk továbbra is a gyülekezet, így elengedhetetlen, hogy itt is találkozzunk olyan kiadványokkal, melyek mélyebben megértetik velünk a Biblia üzenetét. gondolkodásra késztetnek, és melyekből válaszokat kaphatunk az igehirdetések során felmerült, kérdéseinkre. Ahol pedig lehetséges, szolgálati ágként is meg kell jelennie az iratterjesztésnek.

A legtöbb gyülekezetben „mini-könyvesbolt” jelleggel működik ez a szolgálat, az asztalra vagy polcra kihelyezett könyveket az iratterjesztőnek, a lelkésznek kifizetve, vagy az árának becsületkasszába való elhelyezése után lehet elvinni. Sokkal ritkább a közösségi könyvtár, ahol a könyvek kiolvasás után vissza, vagy máshoz kerülnek.

Elhívás és vezetés
Szabó Tünde nyolc éve vezeti a szigetszentmiklós-újvárosi gyülekezet iratterjesztését. Gazdagítónak tartja, hogy a Biblia mellett keresztyén könyveket is olvashatunk, amelyek segítik a mindennapi életünket: a világban keresztyén módon élni, reagálni, helyzeteket megélni, általuk változni, segíteni. Szolgálata a megtéréséhez kapcsolódik és természetesen az olvasás iránti érdeklődése miatt vágott bele. Felnőttként került a gyülekezetbe, előtte már többen is végezték az iratterjesztést. Leginkább egyszemélyben szolgáltak benne – házastársak segítségével. „A könyvek templomunk előterében találhatóak egy vitrines szekrényben, és az előtte álló asztalon. Úgy vannak kirakva, hogy mindig, mindegyik látszódjon. Mindenki számára elérhető vasárnap az istentisztelet előtt és után, és a hétközi alkalmainkra érkezőknek is. Hálás vagyok, hogy úgy is működik az iratterjesztés, hogy amikor nem vagyok ott, a testvérek akkor is megnézik, és ha szükségük van egy könyvre, akkor azt elviszik, feljegyzik és otthagyják az árát.

Egy ideje elindult nálunk egy olyan lehetőség, hogy használt, de jó állapotú keresztyén könyveinket behozhatjuk a templomba, azok az iratterjesztés melletti asztalra kerülnek. Ezek eredeti áruk töredékéért vásárolhatóak meg, melynek összegével a gyülekezet missziós házának fenntartását lehet támogatni. Szabó Tünde szerint, ha a gyülekezeti könyvtár nem is létezik, ezek a kötetek gyakran forognak, cserélnek gazdát, hiszen sokan beteszik az árát, majd kiolvasás után visszahozzák azt. „A könyvek mellett igyekszek igés ajándéktárgyakat is beszerezni – akár kérésre is.” Néhány évvel ezelőttig Szabó Tünde maga pakolt fel Budapesten könyvekből, és vitte haza őket Szigetszentmiklósra.

Ma már leginkább webshopokból rendel, de ha a fővárosban jár, igyekszik betérni például Ráday utcai a Bibliás Könyvesboltba. „Úgy érzem, Isten erre a szolgálatra hívott el és vezet is benne. Visszahúzódó vagyok, a „könyvasztal” mögött egyedül állva azonban egyáltalán nem érzem kényelmetlenül magam. Örömmel tölt el az például, amikor a keresztelőre érkező, de a közösségbe nem járó családtagok innen választanak ajándékot.”

Apró örömök
A budapest-nagyvárad téri gyülekezet iratterjesztését Farkasné Tóth Erzsébet koordinálja, a templomba járóknak a vasárnapi istentisztelet előtt és után, illetve nagyobb események alkalmával van lehetőségük a könyvek – illetve a gyermekeknek szóló, készségfejlesztők, színezők, játékok és ajándéktárgyak – között válogatni. „Többen végezzük ezt a szolgálatot: van, aki beszerzésben segít kerékpárral vagy autóval, van, aki árul és a leltározásba kapcsolódik be, más a könyvek rendezésében és elpakolásában segédkezik, illetve más tartja a kapcsolatot a kiadókkal és intézi a rendeléseket. Mindannyian Isten iránt érzett hálából, ingyen végzik a szolgálatot, nem sajnálva a benzin-, vagy telefonszámla-költségeket sem.”

Farkasné Tóth Erzsébet kicsit aggódik a szolgálat jövője miatt, de odaadása töretlen. „Iratterjesztőként nehéz versenybe szállni az online boltokkal, ahonnan könnyen és akciósan lehet könyveket beszerezni. Ennek ellensúlyozására alakítottunk ki egy törzsvásárlói rendszert, melynek keretében a rendszeres vásárlók 10%-os engedményt kapnak tőlünk. Sajnos felnőtt egy könyv nélküli generáció, sokan nem látnak jó példákat a könyvolvasási szokásokat illetően és a koronavírus is az online tartalomfogyasztást erősítette. Ennek ellenére sok-sok apró örömet élünk meg a szolgálatunkban, melyek megmutatják, hogy Isten munkálkodik. Egy hatéves kisfiú például minden második héten vesz magának egy olcsóbb gyerekkönyvet. Örülök, ha visszajelzés érkezik arról, hogy az ajándékba választott könyv tetszik a megajándékozottnak, vagy amikor egy könyvajánló alapján többen is bejönnek egy adott kötetet megnézni, megvenni” – teszi hozzá.

Sokak szívügye
A Budahegyvidéki Református Egyházközségben 2017-ben, évekig tartó szünet után indult újra az iratterjesztés, melyhez a gyülekezet támogatást nyert a Kálvin Kiadó pályázatán. „Havi gyakorisággal tartunk szeretetvendégséggel összekötött alkalmakat a gyülekezeti termünkben, ahol meg lehet nézni a könyveinket, velem együtt ketten-hárman végezzük ezt a szolgálatot” – mondja Milován Orsolya. Fontosnak tartja, hogy az iratterjesztés ne csak egy legyen a szolgálati ágak közül, hanem a közösségben felmerülő igényekre is válaszoljon.

„Így tudtunk például nagybetűs Bibliát szerezni egy gyengénlátó, idős testvérünknek, segítettünk a gyülekezetnek átállni az új Református Énekeskönyvre, illetve gyerekkönyv-csomaggal támogattuk erdélyi testvérgyülekezetünket. Előfordult az is, hogy az egyik gyülekezeti tag évek óta sem kereskedelmi, sem antikvár forgalomban nem kapható kiadványt keresett. Miután felvettük a kapcsolatot a kiadóval, elküldtek számunkra egy példányt testvéri felajánlásként. Jó látni, hogy az iratterjesztés sokak szívügye, amely ismeretlen embereket is összeköt” – tette hozzá Milován Orsolya.

Gyülekezet és könyvesbolt
A könyvkiadás és a gyülekezeti iratterjesztés között nem csak átmenetet képez, de országosan is egyedinek számít Kiskunfélegyháza: a közös református-evangélikus fenntartásban működő Egyesült Protestáns Egyház 1990-ben hozta létre a Parakletos Könyvesházat, mely élen jár a hitoktatási segédanyagok, a gyermek- és ifjúsági szépirodalom, illetve a fiataloknak szóló, bibliai alapú játékok kiadásában. Annak ellenére, hogy a könyvesbolt mindössze két kilométerre van a templomtól és minden hétköznap nyitva tart, a gyülekezeti tagok nagy része a templomi könyvasztalról válogat. „Ide általában 30-40 kiadványt teszünk ki a Könyvesház 3000 termékével szemben. Így sokak számára könnyebben átlátható, és az emberek egymással is megosztják tapasztalataikat a könyvekről” – tudjuk meg Damásdi Dénesné Judit kiadóvezetőtől.

„Pár éve bevezettük, hogy az istentiszteleti hirdetések között az újonnan megjelent, vagy az egyházi év adott időszakához kapcsolódó könyveket ajánlom 3-5 percben – azóta ugrásszerűen nőtt a forgalom a könyvasztalunknál, sokakkal meg tudtuk így szerettetni az olvasást. Az asztal mellett van egy könyves dobozunk is, ahová az olvasott, de más számára még újdonságot jelentő könyveket tehetik a gyülekezeti tagok. Ezeket bárki elviheti, ingyen, így hasznosulnak újra a kötetek” – vélekedik.

A Parakletos Könyvesház megalakulása óta kiemelten kezelte a gyülekezetekben zajló iratterjesztést. A 90-es évek végén elindították a Csomagtól Csomagig Gyülekezeti Könyvasztal Missziót, melynek részeként évente 100-150 gyülekezet számára állítottak össze bizományos egységcsomagot. Ebből az eladott könyveket kellett kifizetni, a többit pedig visszaküldeni. „Nemrég, közel húsz év után ezt be kellett fejeznünk, mert nem maradt rá kapacitásunk és a csökkenő példányszámok miatt a kiadóktól is egyre kevesebb könyvet kaptunk bizományba. Ráadásul az elszabaduló infláció a könyvpiacot is elérte, a kiadók pedig a legváratlanabb pillanatokban emeltek az árakon. Mi ezt azzal próbáljuk ellensúlyozni, hogy a konyves.hu webshopunkban a saját könyveinkre 20%-os, más kiadók könyveire 5-15%-os kedvezményt adunk” – vélekedett. A bejáratott rendszert nehezítheti az a májusban elfogadott törvény, mely 10%-ban maximalizálja a megjelenéstől számított egy éven belül az új könyvekre adható kedvezmény mértékét.

Damásdi Dénesné Judit szerint egy gyülekezetben akkor működik jól az iratterjesztés, ha azt nem a lelkész végzi, hanem egy elkötelezett, a könyveket szerető és ismerő személy veszi kezébe és tekinti a szívügyének. „Jó, ha van valaki a könyvasztal mellett és árusít, ajánl, beszélget az emberekkel. Persze az emelkedő árak miatt sokan nem tudnak maguknak vásárolni: Hallottunk olyat, hogy valaki megvett egy drágább könyvet a gyülekezetnek és kézről kézre adják. Ez az igazi könyvtár!” A kiadóvezető fontosnak tartja a vásárokat, ahol olyan gyülekezetek is könyvekhez juthatnak, ahol nincsen iratterjesztés. „Ilyenkor nem kell foglalkozni a beszerzéssel, nincsenek bennragadt könyvek és nem áll benne a pénz. Így a gyülekezeti iratterjesztés tágabb értelemben azt is jelentheti, hogy hogy a gyülekezet tagjai számára a hitélethez szükséges keresztény könyvek rendszeresen, tervezhetően és megbízható forrásból legyenek elérhetőek.”

Segítség a felmerülő kérdésekhez
Fodor Csaba a zuglói gyülekezet iratterjesztőjéből lett a Magyarországi Református Egyház Kálvin Kiadójának terjesztési vezetője, és szintén úgy vélekedik, hogy ez a szolgálat akkor működik a leghatékonyabban, ha nem a lelkész, hanem egy olvasni szerető gyülekezeti tag, végzi, a lelkipásztor és a presbitérium odafigyelő támogatásával. „A lelkipásztor kazuális szolgálatai – keresztelő, konfirmáció, esküvő, temetés –, a kiscsoportos alkalmak a család- és beteglátogatások is mind iratmissziós szituációk, amikor egy könyvet lehet az emberek kezébe adni, de meglátásom szerint meg kell különböztetnünk az iratterjesztéstől, amikor egy polcról vagy asztalról pénzért lehet könyveket vásárolni.”

Szerinte reformátusságunk alappillére a napi bibliaolvasás, és ha így teszünk, akkor naponta fogalmazódhatnak meg bennünk imádságok, kérdések vagy éppen ellenkezések, melyekhez megválaszolásához és feloldásához remek segítséget adhatnak a könyvek. „A hazai gyülekezetek háromnegyede vásárol tőlünk, a Bibliaolvasó Kalauz például ötvenezres példányban jelenik meg minden évben. Elemi érdekünk, hogy a gyülekezeti iratterjesztés ne csak fennmaradjon, hanem meg is erősödjön, ezért nemrég pályázatot hirdettünk az élő Ige évéhez kapcsolódóan, melyben kiemelt, 35%-os könyvvásárlási lehetőséget biztosítunk kifejezetten református gyülekezetek, intézmények és iskolák számára, egyszeri könyvcsomag-támogatásként. Webáruházunkban pedig létrehoztunk egy külön termékkategóriát Az élő Ige évéhez kapcsolódóan” (A július 31-ig tartó pályázatról ide kattintva olvasható bővebb információ.)

„A keresztyén könyvesboltok fogyatkoznak, működtetésükhöz komoly missziói elkötelezettség kell. A fiatalabbak jellemzően képernyőn olvasnak és sokszor a szemünkre vetik, hogy minket az idős asszonyok tartanak el. Érdekes, ők valahogy sohase fogynak el és mindig tudják, kinek-kinek éppen milyen könyvet válasszanak.” – vélekedik Fodor Csaba. Hozzáteszi, hogy bár az online boltok jelentősen megkönnyítik a könyvek közötti válogatást és vásárlást, nem ugyanolyan az interneten böngészni, mint az iratterjesztésben kézbe venni egy könyvet. „Jó lenne, ha több kölcsönzős gyülekezeti könyvtár létezne. Elvileg minden gyülekezetben van parókiális könytár, az más kérdés, hogy ez a tagok számára is elérhető, vagy csak egy polcot jelent a lelkész irodájában. Baranyában nemrég új lendületet kapott a szórványgondozás – a központi helyeken ki lehetne alakítani kisebb könyvtárakat is. Egy polcon néhány kölcsönözhető könyv, amelyet, ha kiolvastad, vissza kell vinni: ez egy újabb kapocs a közösséghez.”

Minőségi szűrő
A keresztyén könyvkiadók közül nem csak felekezeteken átívelően, hanem a gyülekezethez nem tartozók között is a Harmat Kiadó a legnépszerűbb, melynek fő profilja a párkapcsolat, a házasság, a család és az emberi kapcsolatok. Nem meglepő, hogy kiadványaik 30%-a nem kimondottan keresztyén terjesztőkön keresztül jut el az emberekhez. Antal Gábor, a kiadó kereskedelmi vezetője szerint napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy az emberek kényük-kedvük szerint válogatnak a vallásos könyvek között, ha nincs gyülekezeti iratterjesztés, mint minőségi szűrő. „Az iratterjesztésnek valós igényekre kell válaszolnia. Aki ezt a szolgálatot végzi, annak jól kell ismernie a saját gyülekezetét és a keresztyén könyvkiadók választékát, tudnia kell, hogy mely szerzők és kiadók könyveit árusíthatja bátran, és melyeket jobb előtte megvizsgálni.”

„Fontos hangsúlyozni, hogy az iratterjesztés nem üzlet, hanem szolgálat, ahol az iratterjesztő az igényeket kielégítve beszerzi és hétről-hétre árusítja a könyveket. A választékot tekintve egy jó iratterjesztésben a Bibliákon és énekeskönyveken túl olyan válogatott kiadványoknak kell megjelennie, amiből a hívek épülhetnek, közelebb kerülhetnek Istenhez és jobban megismerhetik saját magukat, illetve az emberek hétköznapi problémáira is segítséget nyújthat, akár házassági, gyereknevelési vagy épp önismereti kérdésekben. Ugyanígy jó, ha keresztény regények és egyéb szépirodalmi művek is helyet kaphatnak ott, továbbá a gyerek és ifjúsági irodalom sem elhanyagolható” – vélekedik Antal Gábor.

Talán elcsépelt, de pont ezért igaz: a Biblia életünk zsinórmértéke. Az Ige pedig akkor válhat valóban élővé, ha megértjük és magunkévá tesszük, a keresztyén könyvek pedig pontosan ebben segítenek. Váljanak gyülekezeteink is ezek otthonává, hogy az igehirdetés az otthonainkban, egymás között, vagy a gondolatainkban is folytatódjon!

Fotók: Antal Gábor, Dezső Attila, Farkasné Tóth Erzsébet, Kapás Csilla, Milován Orsolya, Orosz Sándor, Szabó Tünde

*

A Ráday utcai Bibliás Könyvesboltban református lelkipásztorok és gyülekezeti iratterjesztők 15%-os kedvezménnyel vásárolhatnak. Bővebb információ a könyvesboltról ezen a linken olvasható.