"Az isteni jóság különbözik a miénktől, de nem alapvetően más: nem úgy különbözik tőle, mint a fehér a feketétől, hanem mint a tökéletes kör a gyerek első kísérletétől, hogy kereket rajzoljon."
C.S.Lewis
„Közösséghez tartozni fontosabb, mint kiemelkedni"
A templom a református közösségek meghívólevele – fogalmazott Balog Zoltán püspök a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomi épületegyüttesének külső felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten.
Hálaadó istentisztelet tartott 2022. március tizenharmadikán, vasárnap a Budapest-Fasori Református Egyházközség templomi épületegyüttesének külső felújításáért. Pataki András Dávid lelkipásztor apostoli köszöntése és Somogyi Péter lelkipásztor, dunamelléki lelkészi főjegyző fohásza után igét hirdetett Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, közreműködött Pálúr János orgonaművész.
Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követte, amelyen Somogyi Péter, majd Nyikos László építésügyi gondnok hálaadó beszámolóját hallhattuk a felújításokról.
A magyar kormány nevében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott köszöntőt. Az esemény az épület megtekintése után szeretetvendégséggel zárult.
Szakaszos megújulás
A fasori református templom és parókia talán Árkay Aladár építész legkiemelkedőbb alkotása. Tömegformálásában, részletképzéseiben és anyaghasználatában is jelentős műemléki és kulturális értéket képvisel, rendkívül magas építészeti minőségében hordozza a 20. század elején megformált nemzeti szecessziós stílusjegyeket, és ma is Budapest egyik legnagyobb református gyülekezetének élő otthona. A több, mint száz éves templom és parókiaépület belső felújítására utoljára 1981-ben, külső rendbetételére a nyolcvanas évek végén, majd 1991-92-ben került sor, így nemrég ismét szükségessé vált az átfogó felújítás. Ezt hosszas előkészítő munka előzte meg: épületdiagnosztika, üveg-, kő- és festő- valamint sgraffito-restaurátori előkészítés, alpinista felmérés, palavizsgálat, statikai felmérés.
A felújítás első szakaszában került sor a három nagy, Róth Miksa-üvegablak restaurálására, a kolumbárium bővítésére és a terasz állagvédelmi munkálataira. 2019-ben és 2020-ban az elektromos felújítási munkálatok is megtörténtek. Új pala került fel az épületre, megújult a harangtorony csúcsdísze, valamint sor került a teljes homlokzatfelújításra és a festőrestaurátori, szilikátrestaurátori (Zsolnay épületdíszek), illetve kőrestaurátori munkákra. Megújult a parókia második emeletén lévő lelkészlakás, és kialakításra került egy új tetőtéri lakás. A felújítás márciusban folytatódhat vízszigetelési, csatornázási és kertrendezési munkálatokkal, nyáron pedig sor kerülhet a templom, a hivatal, a földszinti lakás és az első emeleti lakás felújítására, átalakítására. A teljes felújítás vége 2023 nyarán várható.
„Elfogadod-e, hogy kicsi vagy?”
A hálaadó ünnepi istentiszteleten lekcióként Máté evangéliuma 20. fejezetének 20-28. versét olvasták fel, textusként pedig Máté evangéliuma 18. fejezetének 1-4. versét. Az előbbi arról szól, hogyan kérték Jézustól Zebedeus fiai édesanyjukkal együtt azt, hogy ha eljön Isten országa, Jézus mellett ülhessenek jobb és bal keze felől. Jézus itt arra figyelmezteti őket, hogy aki naggyá akar lenni közöttük, az legyen a szolga. A textus szövege is hasonló történetet idéz elénk: a tanítványok ebben azt kérdezik Jézustól, hogy ki a nagyobb a mennyek országában. A válasz meglepi őket: ha meg nem térnek és olyanok nem lesznek, mint a kisgyermek, akkor nem mehetnek be a mennyek országába. Aki viszont megalázza magát és olyan lesz, mint a kisgyermek, az lesz a nagyobb a mennyek országában.
„Jézus tanítványainak valahogy nem sikerült elengedni azt, hogy ki lesz a legnagyobb a mennyben” – fogalmazott prédikációjában Balog Zoltán püspök.
„Mennyit ér az életem? Hol vagyok én a rangsorban? Ez valahol nekünk is fontos téma, amit nehéz elengednünk. Ezért van bennünk megértés azok iránt, akik fel merték tenni ezt a kérdést.” Mindez nemcsak az egyén szintjén jelentkezhet, hanem gyülekezet, egyház, ország, világ szintjén is, hiszen mindig máshoz, másokhoz mérjük magunkat. „Amit mégis érdemes eltanulnunk a tanítványoktól az az, hogy ők legalább jót kérdeztek meg minderről: Jézust. Csak hát Jézus addigra már harmadszorra szól haláláról és feltámadásáról, így a tanítványi kérdés mintha teljesen más világban létezne.”
A legnyomorultabb körülmények közé született ember is jó és szép életről álmodik, mintha ezzel tartozna nekünk az Úr, pedig Jézus ehelyett arról beszél, hogy az új élet a mennyben olyan lesz, mint a kisgyermekeké. „Isten mindezzel valójában csak annyit mond nekünk: elfogadod-e, hogy kicsi vagy? Nekünk pedig azért kell ezt elfogadnunk, mert maga Jézus is ott van a kicsinyek között.” A püspök szerint fontosabb kérdés, hogy bemehetünk-e egyáltalán Isten országába. Ha a nagyság kérdése felmerül, akkor még nem – adta meg a választ. „Alapvető irányváltás, hogy Isten országába az út a csökkenésen keresztül vezet, mert ott a kicsik számítanak. Oda kell és oda lehet megérkezni, ahol senki és semmi más nem számít, csak az, hogy Krisztus jelen van. Ez a kegyelem.”
Isten országában úgy foglaljuk el a helyünket, ha magunkra tudjuk venni Jézus sorsát – figyelmeztet minket a Szentírás. „Részesülsz-e Jézus életében? Nem a szenvedés misztifikálásáról van szó, nem is önfeladásról, hanem önátadásról: amikor mindazzal együtt állok Krisztus elé, amit tőle kaptam. A szépnek akkor van jelentősége Isten országában, ha túlmutat önmagán, mert akkor szolgál. Ez a templomépület a fasori közösség meghívólevele. Azért kell tornyokat építeni a templomoknak, hogy mutassák, hol van Ő. Ti, fasori testvérek vagytok azok, akiket meghív ide az élet. Azt kívánom nektek, hogy itt, köztetek is meg lehessen tanulni, hogy a keresztyén út a közösségen át vezet. Közösséghez tartozni ugyanis fontosabb, mint kiemelkedni. Ennek az áldásáért adjunk ma hálát az Úrnak!”
Lelki otthon
Az alkalom ünnepi közgyűléssel folytatódott, amelynek egyetlen tárgya a hálaadás volt. „Imáink meghallgatásra találtak” – mondta Somogyi Péter fasori lelkipásztor, dunamelléki lelkészi főjegyző. „Urunk szerető hatalma külső és belső megújulást tett lehetővé számunkra. Bár tudjuk, hogy ez a templomépület nemcsak küldetésünk helye, de egyben építészeti érték is, nekünk elsősorban lelki otthonunk.” Felidézte, hogy adventkor meginvitálták közösségükbe az épületet felújító kétkezi munkásokat is, hogy ők is megtapasztalhassanak valamennyit a lelki otthonból. Köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a megújuláshoz, külön kiemelve Fürjesné Péntek Katalin munkáját. „Mindez ne nekünk, hanem Istennek hozzon dicsőséget!” – tette hozzá.
Nyikos László építésügyi gondnok beszámolójában kiemelte: a templom különleges épített örökség, de a fasori gyülekezet nemcsak ezért szereti, hanem azért, mert ez lelki otthonuk. „Tapasztaljuk minden áldását, ismerjük hibáit, és ezekkel együtt vagyunk hálásak érte.” Beszédében csupán röviden foglalta össze, hogy a homlokzat megújulása milyen munkálatokkal járt. „Mi, fasoriak csodaként éljük ezt meg, és hálával borulunk Isten elé, aki ezt lehetővé tette.” A külső megújulás személyes benyomásai alapján belső formálódással is jár, mind a gyülekezet, mind az egyének szintjén. „Formáljuk egymást, és közben mi magunk is formálódunk. Hittel vallhatjuk, hogy még a templomnál is nagyobb van itt: Jézus Krisztus. Az ő országa épüljön élő kövekből közöttünk is!”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében felidézte, hogy negyven évvel ezelőtt ebben a templomban keresztelték meg, apja pedig presbiterként szolgált itt. Röviden beszélt a gyülekezet történetéről, és arról, hogy a 19. század végén született meg az igény a templom megépítésére, de ez végül csak a 20. század elején valósulhatott meg. „Négy nemzedék gyakorolhatta már itt a hitét” – fogalmazott. Hozzátette: a most véget ért munka sok évtizedes adósságot törleszt a közösség számára. Kitért arra is, hogy Magyarországnak szüksége van arra, hogy az egyház átvállaljon bizonyos feladatokat az államtól, ezt az Ukrajnából érkezett menekültek megsegítése is megmutatta. „Nem tudjuk, ebben meddig kell kitartanunk, de önzetlen segítségnyújtásra mindig is szükség lesz.”
Az ukrajnai menekültek ügye előkerült az ünnepség zárása során is: Bruckner László intézményügyi gondnok kihirdette, hogy a mostani adományokat azoknak a kárpátaljai gyülekezeteknek ajánlják fel, akik befogadták és ellátják országuk menekültjeit.
Végül Somogyiné Ficsor Krisztina fasori lelkipásztor a gyülekezet nevében szeretetvendégségbe invitált mindenkit, hogy közösségben ünnepeljük meg lelki otthonuk külső megújulását, és hogy együtt adhassunk hálát a belső épülés lehetőségéért.
Barna Bálint
Képek: Füle Tamás
