Bár református egyházunk gyülekezeteit nagyobb arányban férfiak vezetik lelkészi és presbiteri szinten egyaránt, a legutóbbi népszámlálás során országos összevetésben tíz százalékkal több nő vallotta magát reformátusnak – és ehhez hasonló adatokat találunk a Dunamelléki Református Egyházkerület egyházmegyéiben is. A gyülekezetek valóságában nagyobb lehet a különbség, ha pedig a lelkiélet mélységeiről van szó, még tovább nyílik az olló. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy ez minden református közösségben így van. Az általános lelkipásztori vélekedés azonban az, hogy a mélyebb, érzékenyebb témák iránt a nők fogékonyabbak a férfiaknál, utóbbiak inkább a gyakorlatiasabb feladatokba vonhatók be könnyebben.

Csaknem húsz éve, hogy David Murrow könyvet írt arról, hogy hová tűntek a férfiak a gyülekezetekből – a kötet azóta számtalan kiadást és átdolgozást élt meg. Szakács Gergely Attila, a pápai gyülekezet lelkipásztora a Parókia Közös(s)Ég magazinjába írt ajánlójában kiemelte, hogy bár a szerző az amerikai közösségekben szerzett tapasztalatait összegezte, a tendencia magyar református gyülekezeteinkre is jellemző. A megállapítás ma éppoly aktuális, mint akkor, és talán nem választható el attól a jelenségtől sem, amit a társadalomtudományok a férfiasság válságának vagy a férfiszerepek felpuhulásának neveznek.

A keresztyén férfi is a világban él és ugyanazok az impulzusok érik, mint bárki mást, ha viszont nincsenek kapaszkodói ahhoz, hogy betöltött szerepeit, élethelyzeteit és kapcsolódásait hogyan tudja az Ige mérlegére tenni, vajmi kevés esély van arra, hogy egészséges maszkulinitást alakítson ki magában. Ezen az úton nagy segítséget jelenthetnek a külön férfiaknak szóló alkalmak – mint ahogyan a hitbeli építkezés feladata is a közösségekre bízatott –, melyek a különböző kegyességi gyakorlatoknak megfelelően ugyan eltérnek egymástól gyülekezetenként, egy azonban mégis közös bennük: a krisztusi férfi megtalálására való törekvés.

Az őrszentmiklósi református gyülekezetben az utóbbi időben egy-egy keresztyén könyv adta az alapot a férfikörök témáihoz – tudtuk meg Kovács Tamás lelkipásztortól. Jelenleg Rick Warren: Céltudatos élet című kötetét veszik végig fejezetenként, de olvasták már együtt a Stephen Kendrick és Randy Alcorn által jegyzett Eltökélt szívű férfiakat is. Minden hónap utolsó hétfőjén jönnek össze az aktuális olvasmány alapján beszélgetni például az apaságról, a családban betöltött szerepekről, az istenkapcsolatról és a munkahelyi gondokról. „Ez olyannyira jól működik nálunk, hogy még nyáron is megtartjuk az alkalmainkat. Mindig az Igére helyezzük a hangsúlyt – valószínűleg hamar besülne az egész, ha más lenne a fókuszban, ha csak sztorizgatnánk, vagy bejönne az ital, mint a régi dalárdáknál” – mondta a lelkész, hozzátéve, hogy a gitáros dicsőítések is gyakran a férfikörök részét képezik.

A gyülekezet gondnoka, Lehoczky István szerint jó tudni, hogy egy férfi nincs egyedül a küzdelmeivel, és a körben bátran megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat is. „Hitben erősítjük egymást, amit az őszinte légkör tesz lehetővé” – mondta. „De ezek az alkalmak azt is elősegítik, hogy olyanok kapcsolódjanak a gyülekezethez, akik egy istentiszteletre nem jönnének el. Itt könnyebben lehet beszélgetni, kérdezni, amire vasárnaponként nem igazán van lehetőség. Volt, akit egy évig győzködtem arról, hogy tartson velem, majd hálát adott, hogy nem adtam fel a próbálkozást.” A gondnok hozzátette, hogy az Igében való elmélyülés a cél, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének felszabadítva például egy közös focimeccsnézésre a gyülekezetben. „Ez is közösségépítés. Nem kell mindig a megszokotthoz ragaszkodni” – vélekedett.

A dömsöd–dabi gyülekezet férfijai jelenleg szintén a Céltudatos élet mentén beszélgetnek az őket érintő és foglalkoztató kérdésekről. „Nagy ajándék, amikor a férfiak nem az alkohol mellett, nem a kocsmában vagy nem a stadionban, hanem Isten Igéje körül gyűlnek össze” – mondja Balogh László Levente lelkipásztor. „Kéthetente keddenként találkozunk egy-másfél órára, amely úgy is életképes, hogy sokan későn érnek haza a munkából.” A lelkész szerint sok férfi van bajban jelenleg, a férfikörök pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy olyan krízisekben is egymás támaszai legyenek, mint például a gyermeknevelés problémái.

Vannak olyan közösségek, ahol a hittételek megismerése a férfikörök témája. Ilyen a budaörsi gyülekezet, ahol a nehezebb témákról elhangzottak is termékeny talajra hullanak. „Nemrég az evolúcióról beszélgettünk, de előkerült már nálunk a krisztológia és a szótérológia is – alapvetően dogmatikai kérdéseket dolgozunk fel úgy, hogy azokat a mindennapi életünkben is hasznosítani tudjuk” – mesélte Czakó Zoltán lelkipásztor. „A városunkban több gyülekezet működik, ezért fontosnak tartom, hogy megismerjük, mit és miért gondolunk bizonyos témákról a saját felekezetünkön belül.” A budaörsi református férfikörben korábban olyan bibliai férfiak életét vették górcső alá, mint Dávid vagy Dániel, és a lelkész hasonlót tervez egy tavaszi férficsendesnapra a gyülekezetben. „A gyülekezetünkbe járók közül sokan kétkezi, hagyományosan férfiasnak számító munkákból élnek, ezért ahelyett, hogy a férfiasság mibenlétét kutatnánk, inkább a dogmatikára helyezzük a hangsúlyt.”

Szabó Péter, a budaörsi gyülekezet egyik tagja örül, hogy a férfikörök tanító jellegűek, hiszen nem árt tisztában lenni a keresztyénségünkhöz kapcsolódó alapfogalmakkal. „Legyen szó dogmatikai kérdésekről vagy az élet mindennapi kérdéseiről, a férfiköröknek közösségformáló ereje van, hiszen nem csak egy véleménybuborékon belül osztjuk meg a gondolatainkat, hanem a gyülekezet teljes keresztmetszetében. Sokfélék vagyunk, és sokat tanulunk egymástól, miközben az imaéletünk is gazdagszik.” Szabó Péter szerint a férfikörök egyik létjogosultsága abban áll, hogy sokan nyitottabbá válnak a nők távollétében vagy bátrabban beszélnek egy adott témáról.

A vác-felsővárosi református gyülekezetben olyan videók vagy filmrészletek vezetik fel a férfiköröket, melyek a Szentíráshoz, a keresztyén tanításhoz vagy keresztyén tradícióhoz kapcsolódnak, a résztvevők később ennek alapján járnak körül egy-egy témát. „A gyülekezet közösségében van egy igény arra, hogy a különböző csoportok képviselői – nők, férfiak, fiatalok, gyerekek – a saját érdeklődésüknek vagy szemléletmódjuknak megfelelő betekintést nyerjenek a Biblia világába” – fogalmazott Borsi Attila János lelkipásztor. „Ezek az alkalmak túlmutatnak a hagyományos kereteken, hiszen nem klasszikus bibliaóráról van szó, mégis hasonlóak hozzá, hiszen specifikusan egy adott nézőpontra koncentrálunk” – tette hozzá.

Márczy Gábor, a gyülekezet egyik tagja úgy gondolja, hogy a Biblia ad támpontokat ahhoz, hogy egy-egy kérdésről hogyan kell beszélgetni, vagy egy nehézségen hogyan lehet átlépni. „Lelkileg is épülünk, hiszen olyan témákkal is megismerkedünk, melyeken magunktól nem gondolkodnánk. De fontos az értékmegőrző szerepe is ezeknek az alkalmaknak, hiszen egyre csökkennek a találkozási pontok, ahol a hasonló világlátású emberek összejöhetnek.” Szerinte szekularizált és az alapértékeket támadó világunkban sokszor az is kihívás, hogy hitünket fölvállaljuk, egyáltalán kérdés, hogy hogyan éljünk református keresztyénként, a férfikörök pedig megerősítik tagjaikat abban, hogy az embernek Krisztus követőjeként is van helye a világban.

Kapcsolódó cikkünk:
Más emberként térnek vissza – ezt állítják, akik részt vesznek a vég nélküli napként is fémjelzett XCC-n. A kívülállók számára titkos kalandtúráról annyit biztosan tudni, hogy ami ott történik, jellemformáló erővel bír a férfiak számára. Áldozatmentalitásról, megszégyenítés nélküli lelepleződésről és felelősségvállalásról beszélgettünk az XCC hazai vezetőjével, Hamar Dániellel.


A férfivá válás útja
Parókia – A férfivá válás útja (parokia.hu)

Fotók: Freepik