Ötödik alkalommal ült össze a Baranyai Programtanács. Szigetvár, Siklós, Balatonszárszó és Mohács után Drávafokon találkoztak az egyházkerületi, egyházmegyei tisztségviselők és a térségben szolgáló lelkészek, hogy megbeszéljék az egyelőre ideiglenes vezetőtestülettel működő egyházmegye gazdasági, szerkezeti, hivatásbeli és missziós helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. A Tanács célja, hogy biblikus szempontok szerint, az egyházmegyében szolgálók bevonásával olyan programtervet dolgozzon ki és valósítson meg, amely pontosan felméri és rendezi az egyházi, jogi, társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási problémákat, s biztosítja az egyházi szolgálatot a jövőben is azoknak, akik ezt várják.

Evangéliumi öröm a reménytelenségben
Jézus azt mondja tanítványainak, legyen bennük só, olyan anyag, amely megízesít, megtart és megolvaszt – fogalmazott nyitó áhítatában Unger Károly drávafoki lelkipásztor a Márk 9, 50. alapján. Az evangéliumban szereplő só nemcsak Isten Igéjét, hanem Krisztus lelkületét, jelenlétét is jelenti, közösségeinkbe is ezt a krisztusi lelkületet kell vinnünk. 

„A Megváltó arra kér, hogy a tőle kapott sóval ízesítsük meg családjainkat, gyülekezeteinket, egyházmegyénket, magyar népünket. A só önmagában kevés, hatását elsősorban más anyagokkal vegyülve tudja kifejteni, az evangéliumi só a kilátástalannak tűnő jelenben is reménységet ad. Egyházmegyénkben sokszor hiányzott ez a bibliai só, az evangéliumi öröm, a mi felelősségünk, hogy ezt újból és újból elvigyük közösségeinkbe. Ez az evangéliumi öröm reménység, amely megtart, amely kőkemény szíveket képes megolvasztani, a járhatatlan utat járhatóvá tenni.”

Újrakezdés
Balog Zoltán püspök köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette az előző, augusztusi tanácsülés óta történt fejleményeket. Mint fogalmazott, a baranyai tendenciák országosan is megfigyelhetők, az elnéptelenedő falvak és gyülekezetek helyzetének megoldása a teljes magyar reformátusság számára feladat.  
„Éppen ezért nem azt keressük, ki miért és hogyan felelős a jelenlegi nehézségekért, hanem az itt élő szolgálók megsegítésére dolgozunk ki előremutató terveket, amelyek a többi egyházkerület és megye előtt is mintául szolgálhatnak.”
Az egyházvezető szerint a Zsinat októberi jogalkotó vitanapja komoly előrelépést jelentett a baranyai helyzet megoldásában. Az elfogyás, a kilátástalanság, a nem rendezett kérdésekre a helyes válasz az újrakezdés, amelynek egyik feltétele egy új gyülekezeti forma, egyházjogi kategória létrehozása.

„Ha az elnéptelenedő gyülekezeteket szórvánnyá nyilvánítjuk, azzal még nagyobb terhet rakunk lelkészeinkre. A másik lehetőség, hogy az egyes gyülekezeteket úgy gyűjtjük össze, hogy egyenrangú alkotó tagként alakítsanak település feletti egyházközségeket, amelyekhez biztosítjuk a szükséges emberi erőforrásokat: lelkigondozót, lelkipásztort, hitoktatót, adott esetben diakónust.”
Ezt foglalja magába a gondozó egyházközség, amelynek pontos meghatározása még folyamatban van. A javasolt definíció szerint ez több településen élő, egyháztagokra kiterjedő illetékességgel rendelkező egyházközséget jelent, feladatait lelkészi állás fenntartásával és a lelkészt segítő munkatársak - különösen is hitoktató, diakónus - alkalmazásával önállóan teljesíti. Fenntartása az Országos Református Közalap vagy egyházkerület, egyházmegye támogatásával történik. A gondozó egyházközség önálló jogi személy, amelynek saját anyakönyvezése és pénzgazdálkodása van. Saját presbitériummal rendelkezik, amelybe a tagokat a gondozó egyházközséget alkotó települések református közösségei választják. Lelkészét a püspök nevezi ki. Létrehozását az érintett egyházközség közgyűlése vagy az egyházmegye elnöksége kezdeményezi, a javaslatról az egyházmegyei közgyűlés határoz. Elnevezését az adott központi település vagy térség adja (pl. Szigetvár-környéki Gondozó Egyházközség). 
A tervek szerint az egyházkerület kisbuszt biztosít a gyülekezeti tagok utaztatására, személygépkocsit, amely a hitoktató mozgását segíti. Az egyházközségeket egyedül a lakhatási rezsiköltségek terhelik, a jövedelmeket szintén az egyházkerület biztosítja. A kerületi vezetés a körzetek megfelelő kialakításában és rendezésében vár segítséget és együttműködést az egyházmegyében szolgáló lelkipásztoroktól. Baranya egyszerre van erőforrás hiányban és többletben, utóbbi a különféle intézmények emberi, hitbeli, tudásbeli és foglalkoztatásbeli lehetőségét jelenti. 

Baranyai védbástya
Kádár Péter, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója előadásában a kollégium tagintézményeként működő, drávafoki Csikesz Sándor Általános Iskola történetét, jelenkori helyzetét mutatta be. Az intézmény 2007-es átvétele óta az iskolába járók száma megduplázódott, látva ezt, az egyházmegye tornaterem építő, iskolabővítő projektet indított el 2017-ben, a tehetséggondozó általános iskola így 130 fős intézménnyé bővülhet.

„Iskolánk védbástya, hiszen diákjaink több mint fele a térség falvaiból érkezik, az összeomló oktatási struktúra romjaiból menedéket építhettünk a térségben élő családok számára. A Pécsi Református Kollégium az alsós oktatást egészen a gimnáziumi és szakképzési szintig segíti és biztosítja a megyében, így az óvodától a fiatal felnőtt korig tartó nevelést nyújtunk a leszakadással veszélyeztetett gyermekek számára.”

Kihívások és ébredések
Az általános iskoláról Varga Mariann tagintézményvezető és Ovári Éva tagintézményvezető-helyettes is beszélt, majd a tanácsülésen részt vevő, a térségben szolgáló baranyai lelkipásztorok ismertették gyülekezetük és szolgálatuk helyzetét. A csányoszrói egyházközséghez tíz település tartozik, a nehézségek és a fogyás ellenére komoly igény mutatkozik a szolgálatra, ahogy a templomokhoz való ragaszkodás is érezhető. Vejti-Zaláta helyzete komoly kérdéseket vet fel a megmaradás és jövőépítés szempontjából, a kitartó gyülekezeti tagok hűségesek és áldozatokat hoznak a szolgálatért, a szóban forgó „gondozói kisbusz” eszköz lehetne a közösségépítésben. 

Vajszlón a hosszú, küzdelmes évek után ébredés tapasztalható, évek óta több a keresztelés, mint a temetés. Az egyházközséghez nyolc település tartozik, ezek közül négy helyen van református templom. A lelkészcsaládok közül sokan, mikor a gyermekük eléri az iskolás kort, elköltöznek, azok számára, akik helyben maradnak, nagy segítséget jelentene az ingázás anyagi támogatása. Drávafok tipikus példája a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági visszaesésnek, az elmúlt harminc évben a fogyás minden szempontból érezhető, új fenntartási szisztémát kell kialakítani. 
Szloboda József ismertette a térségben zajló strukturális és szervezeti változásokat. A megbízott esperes találkozott az itt szolgáló lelkipásztorokkal. 

Hitéleti és nem hitéleti céllal
A kerület vezetése elkészíti az egyházmegyében fellelhető épületek, ingatlanok felmérését, ez a feladat október végére lesz meg, de a helyi lelkészek ismerik igazán az egyházi, társadalmi, szociális, gazdasági és nemzetiségi adottságokat – erről már Veres Sándor egyházkerületi főgondnok beszélt.
„November közepéig minden parókiát és hozzá tartozó ingatlant, valamint a megyében található 112 templom helyzetét felmérjük és feldolgozzuk. Az épületeket a gyülekezeti hitélet alapján soroljuk be, azon a településen, ahol csak egy gyülekezeti tagunk van és a település létszáma folyamatosan csökken, nagy valószínűséggel nem tudunk megmaradni. Ahol van két református és tizenöt megszólítható, bevonható gyülekezeti tag, valamint a település eléri a 300 főt, ott még van feladatunk, az ott élőket segítenünk kell. Jelen kell lennünk nem egyházi rendezvényeken, a falunapokon a helyieknek látniuk kell, hogy élünk és szolgálunk a településért. Ahol biztosan tudjuk, hogy épületeink megmaradnak, ott sok-sok épületet kell felújítanunk, a megtartásra ítélt épületekhez tudunk támogatást biztosítani. A nem hitéleti célú ingatlanok hasznosítását külön át kell gondolnunk, épületeinket például bérbe adjuk vagy szálláshelyekként használjuk majd.”

Baranya megyében a legnehezebb kérdés, hogy szükség lesz-e bontásra. Ahogy Veres Sándor fogalmazott, egy adott református épület elbontása hitünk jelképének eltűnését jelenti, a kerületnek azonban fenntarthatósági szempontokat is figyelembe kell vennie.

Ezek után a tanács résztvevői megtekintették a Csikesz Sándor Általános Iskola épülő tornatermét. Az iskola újabb építésű, B és C épületét teljesen felújítják, a beruházás legnagyobb projektje a tornacsarnok, amely maradéktalanul biztosítja majd az iskolai testnevelést. A B és C épületek felújítása december közepéig elkészül, a tornacsarnok 2022 márciusában kerülhet átadásra. 

Igazságosabb működéssel a jövőért
Az egyháznak, ahogy egész Baranyában, úgy a sellyei térségben is foglalkoznia kell a cigányság kérdésével. A Felzárkozó települések program Magyarország legszegényebb településeit hivatott felkarolni, az érintett 300-ból 40 település - köztük 5 baranyai - a Magyar Református Szeretetszolgálat által kap támogatást – ismertette Balog Zoltán a tanácsülés végén. A következő év februárjában közös katolikus-református konferenciára kerülhet sor, ahol a két felekezet közösen nézheti át a cigányság megszólításával és felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat. 

A püspök kitért a hittanoktatásban rejlő  hatalmas missziós lehetőségre, az állami és egyházi jövedelem-kiegészítő támogatásokra, a lelkészek kötelező hittanoktatásának lehetséges óraszám-csökkentésére. 
„Célunk, hogy minden lelkész, gondnok és presbiter érezze, egyházunk működését igazságosabbá szeretnénk tenni, ehhez szükséges, hogy a különféle szolgálatok tartalmát egyértelművé tegyük. A lelkipásztor, hitoktató mellé diakónusokra is szükség van, ez a hármas működés hatékony lehet a legnehezebb térségekben is.”
„Népmozgalmi, történelmi és civilizációs folyamatokra nem mindig tudunk hatást gyakorolni, a régi önfenntartó világ Baranyában is eltűnt. Azt is látjuk, a fiatal családok közül sokan költöznek vagy költöznének falura, ez is lehetőség lehet előttünk.”

A Baranyai Programtanács következő üléseire Pécsváradon és Zengővárkonyban kerül sor, Pécs és Hird ügyét külön tárgyalják, majd Budapesten tartanak összegző ülést. Ekkor részleteiben is összegzik az eddigi munkát, a konkrét feladatokat. A Tanács célja, hogy az ideiglenes állapotot ez év végéig elrendezze és lezárja, ez a megye jövője szempontjából kulcsfontosságú.
„Azért imádkozom, hogy az 1990-es években érezhető lendület, amikor Baranyába érkezett egy teljes lelkészgeneráció, visszatérjen. Egészen biztos vagyok abban, hogy ennek az egyházmegyének is van jövője, kérdés, hogy mi megérjük-e az áldások idejét. Ha nem is valósulnak meg mindenben terveink, akkor is mondhatjuk, megtettük, amit emberként meg tudtunk tenni – a többit Istenre kell bíznunk.”