Lessing ronda árka: történetiség és teológia

Lábjegyzetek

[1] Sükös P. A keskeny úton. Kiadó és évszám nélkül, 213.

[2] Sükös P. A keskeny úton, 12.

[3] Sükös P. A keskeny úton, 67. Itt nincs módom részletes kritikába bocsátkozni, azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a regény irodalmilag különösen a jellemábrázolás és a cselekmény, teológiailag pedig elsősorban a szótériológia terén meglehetősen felszínes és sematikus.

[4] Ebben a cikkben „teológiai”-n és „teológiá”-n értem a kegyességi körökben „lelki”-nek nevezett tartalmat, a Biblia egzisztenciális mondanivalóját, mivel az előbbi átfogóbb és pontosabb. A teológia az, amire a gyülekezetnek van szüksége; a történelem az, ami a történészt, nyelvészt, régészt érdekli.

[5] Itt nincs lehetőségem az olyan okok taglalására, mint a teológiai-kegyességi hiteltelenség, a keresztény képmutatás vagy a társadalmi elnyomás, amivel apja gyárában is találkozott.

[6] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion. Berlin: Dietz Verlag, 1976, 186. A Kirchen-Zeitung korabeli konzervatív egyházi folyóirat volt.

[7] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 192.

[8] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 198.

[9] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 194.

[10] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 195-97.

[11] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 186-87, 195.

[12] Hogy a Das Leben Jesu siker- vagy botránykönyv-e, nézőpont kérdése. Az ortodoxok számára természetesen az utóbbi, a kereszténységet a korszellemmel összhangba hozni szándékozók számára az előbbi. Strausshoz és a konzervatív-liberális teológiai vitához ld. Morgan R.-Barton, J. Biblical Interpretation (The Oxford Bible Series). Oxford: Oxford University Press, 1988, 44-93.

[13] Vélhetően, mert Spurgeon teológiája-világnézete Engels számára konzervatív, individualista és leegyszerűsített volt, valamint mert Spurgeonnél társadalmi-politikai kérdések nem szerepeltek kiemelt helyen, vagy ha igen, alá voltak rendelve az individuális üdvösségnek.

[14] Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 194.

 

[15] Lessing, G.E. „Über den Beweis des Geistes und der Kraft”, Evangelische Schriftauslegung: Ein Quellen- und Arbeitsbuch für Studium und Gemeinde (szerk. J. Cochlovius és P. Zimmerling). Wuppertal: R. Brockhaus, 1987, 96-99, 98.

[16] Lessing, G.E. „Über den Beweis des Geistes und der Kraft”, 98. A német „der garstige breite Graben” éppúgy, mint az angol „ugly ditch” teológiai kulcsfogalommá lett.

[17] Ehhez megjegyzendő, hogy kegyességi nyelvezetünk és teológiánk időnként anakronisztikus. Az áldozati teológia (Jézus vére, váltsághalála) kizárólagos hangsúlyozása egy olyan kultúrában, amely nem ismeri az áldozati rítust, tapasztalatom szerint ma is gyakran hasonló hatást ér el pietista neveltetésben részesült emberek esetében, mint annak idején Engelsnél: inkább kérdéseket vet fel, mint megold, és lázadáshoz vezet.

[18] Archer, G.L. Az ószövetségi bevezetés vizsgálata. Budapest: KIA, 2001, 273k.

[19] Marshall, I.H. Acts (TNTC, 5). Leicester-Grand Rapids, MI: IVP-Eerdmans, 1980; Conzelmann, H. Die Apostelgeschichte (HNT, 7). Tübingen: J.C.B. Mohr, 1963.

[20] Ackroyd, P.R. The First Book of Samuel (TCBC). Cambridge: Cambridge University Press, 1971; The Second Book of Samuel (TCBC). Cambridge: Cambridge University Press, 1977; Smith, H.P. A Critical and Exegetical Commentary on the Books of Samuel (ICC). Edinburgh: T. & T. Clark, 1899.

[21] Ld. Barr, J. The Concept of Biblical Theology: An Old Testament Perspective. London: SCM Press, 1999, 240-52.

[22] Aminek legékesebb jele, hogy ideákkal, eszmékkel találkozunk, de nem látjuk az 1. századi Palesztina eseményeit, személyeit, magát a kort.

[23] Tom Wright (nem egyedüliként), akitől alább az igehirdetést idézem, történetileg hiteles Jézus-képet vázolt fel, amely ugyanakkor teológiailag nem sekélyes; ld. írásait.

[24] Newbigin, L. Az evangélium a pluralista társadalomban. Budapest: Harmat Kiadó, 1989, 29-56.

[25] Nem véletlen, hogy Bultmann igehirdetéseit nem kevés pietista hallgatta odaadóan.

[26] Arról nem is beszélve, hogy míg a 19-20. századi liberalizmus szociáletikájáról elmondható, hogy bizonyos mértékben szakítani tudott a kartéziánus individualizmusával, a pietizmus még mindig nem tudott szabadulni a százszor elátkozott felvilágosodás individualizmusától.

[27] E kettő alkotja Fee és Stuart első két írásmagyarázati szempontját; ld. Fee, G.D. és Stuart, D. Kétélű kard: A Biblia olvasása és értelmezése. Budapest, Harmat, 1996, 17k. 

[28] Engels-szel egyetérthetünk, hogy a történeti pietizmus minden bizonnyal haladó mozgalom volt (ld. Karl Marx, Friedrich Engels: Über Religion, 189). A hazai pietista köröknek tisztázniuk kellene magukban: a pietizmus vagy az ortodoxia örököseinek, reformmozgalomnak vagy a hagyomány merev őrzőinek tekintik-e magukat.

[29] Az igehirdetés és a még közvetlenebb isteni kijelentés, a prófécia közti különbséghez ld. Green, M. I Believe in the Holy Spirit. London: Hodder and Stoughton, 1975, 168-72.

[30] Ld. pl. Wright, N.T. The Resurrcetion of the Son of God (Christian Origins and the Question of God, 3). London: SPCK, 2003, 219-25, 241-67. Írásaiban Wright számtalan alkalommal utal a feltámadás, a Messiás halála, a fogság, a teremtés, a pusztai vándorlás meghatározó történeteire.

[31] Ehhez ld. cikkemet, „A valóság ábrázolása: Az Ige műfaja és az igehirdetés műfaja”,Theologiai Szemle 46 (2003) 194-200.

[32] Ehhez ld. Frei, H. The Eclipse of Biblical Narrative: A Study in Eighteenth and Nineteenth Century Hermeneutics. New Haven, CT: Yale University Press, 1980.

[33] Ld. Perdue, L.G. The Collapse of History: Reconstructing Old Testament Theology(OBT). Minneapolis, MN: Fortress Press, 1994.

[34] Elhangzott 2008. szentestéjén a durhami székesegyházban;http://www.ntwrightpage.com/sermons/ChristmasMidnight08.htm, megtekintve 2010. ápr. 13-án (csekély módosításokkal).