„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Megérkezők temploma
Új templomukért és gyülekezeti központjukért adhattak hálát a kerepesi reformátusok, akik hosszú vándorlás után leltek közös otthonra Szilasligeten.
Püspöki felszentelő imával és a nemzeti színű szalag ünnepélyes átvágásával avatták fel a Kerepesi Református Missziói Egyházközség újonnan épült templomát és gyülekezeti központját 2023. április 30-án, vasárnap. A szalagot Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök, Nyilas Zoltán északpesti esperes, Koncz Zoltán kerepesi lelkipásztor és Vécsey László országgyűlési képviselő vágták át, majd a szadai kórus énekét követően Balog Zoltán püspök igehirdetésével folytatódott az ünnepség.
A vándorló Isten népe
Az egyházvezető a Krónikák első könyve 23. fejezetének a Bibliaolvasó Kalauz által aznapra rendelt igeszakasza alapján prédikált, a megérkezés gondolatát kiemelve. „Dávid nemcsak azt értette meg, hogy nem vele kezdődik az élet és nem vele végződik, hanem azt is, hogy ez a megérkezés nem biztos, hogy örök” – fogalmazott. Mint kifejtette: amikor egy jelentős vállalkozásának teljesítésekor megérkezik az ember, nyugalmat érez, és ezt a kerepesi reformátusok is tudják, akik szintén megérkezők, hiszen kevesen akadnak közöttük, akik Kerepesen születtek volna. A megérkezés áldásait éppen ezért nem is kell megkérdőjelezni, mégis emlékeznünk kell arra, hogy útonjárók vagyunk.
„Ha mozdulunk, annak van oka. Dávid életének az volt a titka, hogy nem az okát kereste annak, miért kell bujdosnia, hanem a célját kereste. Ott kezdődik a keresztyén élet, ha nemcsak azt nézzük, milyen okból történt velünk valami, hanem megkérdezzük azt is, hogy mi a célja. Életünkben nem történnek véletlenek, és ha megértjük a célt, a rossz is javunkra válhat. Ha saját fájdalmunk, félelmünk, sikerünk foglalkoztat minket, akkor csak magunkkal foglalkozunk, de ha Istenre figyelünk, akkor megértjük a célt.”
Balog Zoltán arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy a templom akkor tölti be a hivatását, ha ott valami nagyon fontosat tudunk elmondani – nem magunkról vagy egymásról, hanem arról, hogy mit tett velünk az Isten. A templom ezért Krisztus békéjének eszköze, amelyből akkor lesz áldás mások számára, ha továbbadjuk mindazt, amit megértettünk abból, hogy mi célja van életünknek.
Minden név mögött ott van egy történet – emlékeztetett a püspök. „Úgy megérkezni valahová, hogy a lelkünk is odaérjen, az mindenki számára hosszú út. Nekünk együtt kell mennünk, hogy ez a sok-sok személyes út összetalálkozzon Jézus Krisztusban. Lélekben vándorló nép vagyunk, akkor is, ha a letelepedés biztonságának érzete van bennük. A vándorló Isten népe vagyunk. Nyitva kell tartanunk az életünket Jézus Krisztusra és az ő üzenetére, mert mi akkor tudjuk Őt közel magunkhoz, ha újra és újra elindulunk felé.”
Megérkezés a pusztai vándorlásból
Az igehirdetést követően Nyilas Zoltán északpesti esperes mondott fohászt, majd megnyitotta a nyilvános presbiteri gyűlést.
Az egybegyűlteket Koncz Zoltán kerepesi lelkipásztor köszöntötte. Beszédében ő is a pusztai vándorlásból való megérkezés hasonlatával élt. Reméli, hogy új otthonukban a gyülekezet lelki házzá épülhet, ahol Isten gyermekeivé, Jézus Krisztus tanítványaivá, az Úr jó szolgáivá válhatnak. Kiemelte: elsősorban a Szentháromság Istennek kell köszönetet mondani azért, hogy rájuk tekintett és megáldotta őket. Ezután háláját fejezte ki a magyar kormány, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az egyházmegye támogatásáért. Egyenként köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kerepesi reformátusok álmának megvalósulásához, és akik nélkül ma nem lenne templomuk.
Kerepes a budapesti agglomeráció gyűrűjében, a főváros és Gödöllő között található, ahová a Kárpát-medence minden tájáról érkeznek családok. A Kerepeshez tartozó Szilasliget, ahol a reformátusok többsége él, valaha nyaralóövezet volt, ez jelentősen meghatározza a település mai arculatát. Az elmúlt évtizedekben a környék települései folyamatosan növekedtek, ez a helyi református közösségek megerősödését is segítette. Így indulhattak el az önállósodás és a templomépítés irányába Csömör, Nagytarcsa és Kerepes gyülekezetei, amelyek hosszú éveken keresztül Kistarcsa szórványai voltak.
A Kerepesi Református Missziói Egyházközség hivatalosan 2011-ben, Riskó János és Riskó Márta lelkipásztorok szolgálata alatt jött létre, majd 2012 októberétől Koncz Zoltán vette át a gyülekezet szervezését és vezetését. Az elmúlt évtizedben a Szilasligeti Közösségi Ház, a kerepesi Szabó Magda Művelődési Ház és családi házak adtak otthont az istentiszteleteknek és a gyülekezeti programoknak. A kerepesi gyülekezet 2021-ben már 40-50 templomba járó és 70-100 egyházfenntartó reformátussal számolt.
2018-ban érkezett el a lehetőség a gyülekezeti központ építésére, amikor a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 260 millió forintot biztosított erre a célra, az összeget a kerepesi reformátusok és magánszemélyek 10 millió forinttal egészítették ki. A tervek 2020 végére készültek el, a megvalósítás és a gyülekezetszervezés elé a járványhelyzet komoly akadályokat gördített, az alapkőletételre 2021 májusáig kellett várni. A megálmodott épület a fákkal, bokrokkal tarkított szilasligeti nagyréten épült fel – írtuk az alapkőletételről szóló beszámolónkban, amely ide kattintva olvasható el.
A Kerepesi Református Missziói Egyházközség hivatalosan 2011-ben, Riskó János és Riskó Márta lelkipásztorok szolgálata alatt jött létre, majd 2012 októberétől Koncz Zoltán vette át a gyülekezet szervezését és vezetését. Az elmúlt évtizedben a Szilasligeti Közösségi Ház, a kerepesi Szabó Magda Művelődési Ház és családi házak adtak otthont az istentiszteleteknek és a gyülekezeti programoknak. A kerepesi gyülekezet 2021-ben már 40-50 templomba járó és 70-100 egyházfenntartó reformátussal számolt.
2018-ban érkezett el a lehetőség a gyülekezeti központ építésére, amikor a magyar kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 260 millió forintot biztosított erre a célra, az összeget a kerepesi reformátusok és magánszemélyek 10 millió forinttal egészítették ki. A tervek 2020 végére készültek el, a megvalósítás és a gyülekezetszervezés elé a járványhelyzet komoly akadályokat gördített, az alapkőletételre 2021 májusáig kellett várni. A megálmodott épület a fákkal, bokrokkal tarkított szilasligeti nagyréten épült fel – írtuk az alapkőletételről szóló beszámolónkban, amely ide kattintva olvasható el.
Az Úr épített házat
A nyilvános presbiteri ülés ezután további köszöntőkkel folytatódott. Vécsey László országgyűlési képviselő a templomépítési szándék megfogalmazásától a vasárnapi ünnepélyes pillanatig végigkísérhette az építkezés fázisait. Beszédében kiemelte: az Úr építette ezt a házat, amellyel nemcsak Kerepes lett gazdagabb, hanem a megye és az egész ország is.
Gyuricza László kerepesi polgármester az egész város nevében köszönte meg mindazt, amiben a templomépítés által részesültek. Megfogalmazása szerint áldott az a polgármester, akinek az idejében alapkőletételre és megnyitóra is sor kerül. Ezeket az áldott pillanatokat egyik elhunyt gyülekezeti társuk, Boros György emlékének ajánlotta.
A kerepesi kórus énekét követően Balog Zoltán püspök kért áldást a gyülekezetre, az ünneplés ezután szeretetvendégséggel zárult. A kerepesi megérkezettek Krisztus felé vezető közös útja azonban tovább folytatódik.
Barna Bálint
Képek: Vargosz
