Nagyszékely apró zsákfalu Tolna megye vadregényes lankái között. Ha valaki a 61-es főútról lekanyarodik a faluba vezető, meredek lejtőkkel tarkított kacskaringós útra, az erdő vadjaival osztozik a vidéken. A faluban két református templom is van, különleges elrendezésben: a középkori gótikus templomba belemetszve, azzal 71 fokos szöget bezárva áll az 1801-ben épült nagytemplom.

A reformáció idején a protestánsokhoz kerülő gótikus templom hamar kicsinek bizonyult, a később épített akkora, hogy a falu mind a 430 lakója beleférne, ezzel Tolna megye legnagyobb református templomának számít. Vajon kik és miért építették ezt a falu arányaihoz képest hatalmas épületegyüttest? A választ Csapkovics Bertalan lelkipásztortól kaptuk meg, aki a falu és a gyülekezet történetét, jelenét és a felújítás részleteit mesélte el.

A református németek és a falu virágkora
Az 1720-as évektől kezdve folyamatosan települtek be a hesseni, baden-württembergi német ajkú reformátusok, akik jelentős szerepet játszottak Nagyszékely felvirágoztatásában. Mivel egyre nagyobb számban érkeztek, a mintegy 110 főt befogadó gótikus templom egyre kisebbnek bizonyult a német és magyar református közösségnek. A 18. század végén a simontornyai katolikus földesúrtól kértek engedélyt a templomépítésre, aki nem akarta, hogy a település valamely másik pontján református templom épüljön. Így a hívek, tiszteletben tartva a földesúr döntését és azt, hogy bizonyára érzékeny lenne a gótikus templom lerombolására, az új épületet saját erőből, a régi mellé építették fel.

„A német és magyar ajkú reformátusok mindig is békében éltek egymással, a gótikus templom idővel a magyar, a késő barokk templom a német közösség lelki otthona lett. Az új épület 1801 adventjére készült el. Az utána következő évtizedekben a település folyamatosan fejlődött, gimnáziumot alapítottak, ami Tolna megye első református gimnáziuma volt. Az intézmény később Gyönkre került át. Az 1860-as években Nagyszékely virágkorát élte. A 18. század elején még  500 fős falu ekkorra már 2600 lelket számlált, és a környék meghatározó gazdasági, kulturális központja lett saját malommal, vágóhíddal, táncteremmel, olvasókörrel.”

Tragédiák, békétlenség, ébredés
A virágkor után a település romlásnak indult, sokan kivándoroltak Amerikába, de akik később visszatelepültek, az Újvilágban szerzett tőkéből nagyobb, szebb portákat építettek. A nagy gazdasági világválság és a világháborúk súlyos veszteségeket okoztak, de ezek itt eltörpültek ahhoz a szörnyűséghez képest, amely 1946-1947 között történt Nagyszékelyen, Magyarország több pontjához hasonlóan.

A németek kitelepítése, málenkij robotra küldése olyan tragédia, amely még ma is érezteti lélektani, kulturális és gazdasági hatását. A házakat, állatokat, a megélhetéshez szükséges eszközöket elkobozták, a megüresedett portákra Békés megyei kubikusok és felvidéki reformátusok költöztek, utóbbiak hasonló tragédiát szenvedtek el a kitelepítések során. Azokat a németeket, akiknek sikerült visszatelepülni, egészen más falu várta, mint amelyben felnőttek, és amely szüleik, nagyszüleik otthona volt. A kitelepítés okozta seb tettlegességig fajuló feszültségeket okozott az egykor oly békés Nagyszékelyen.

„Az 1970-es évektől kezdve folyamatos volt az elköltözés, a falusi lét bizonytalanná vált, a közgondolkodás átalakult. A rendszerváltás után húsz évvel pozitív változás indult el, egyre többen látják meg Nagyszékelyben a gyönyörű tájon fekvő, a régmúlt értékeit őrző, csendes, rendezett falut, amelynek népessége nagyon sok településsel ellentétben nem fogy. Korfája sem átlagos, a 430 főből mintegy 100 fő 18 év alatti, a gyermekek közül sokan a helyi óvodába és az alsó tagozatos általános iskolába járnak.”

Missziós lehetőségek a kisközösség előtt
Csapkovics Bertalan 2015 óta vezeti a kicsiny, de annál nagyobb társadalmi megbecsültségnek örvendő gyülekezetet. A falu nehéz múltja és jelene nem gátolja meg abban, hogy aktívan és kreatívan szolgáljon.
„Nem sokkal ideköltözésünk után adventi délutánt szerveztünk, a meghívókat személyesen adtam át a helyieknek. Egy másik adventi délutánon a faluban élő hívő afroamerikai házaspár osztotta meg az Afrikában átélteket. Németországból misszionáriusnak készülő diákok érkeztek közénk, Békés megyéből bizonyságtevő fiatalok jöttek el szolgálni, őket a kultúrház udvarán hallhatták a falubeliek. Fórumbeszélgetéseket szerveztünk, ahol hitről, etikáról, közéleti kérdésekről esett szó. Keressük a misszió lehetőségeit, a nyári gyermektábor is ilyen lehetőség előttünk. Közösségünket komolyan támogatják Nagyszékelyen, ez a felújításkor is megmutatkozott, amikor 30-40 fő segített a cserepek felrakásában.”

Az egykor több száz fős gyülekezet ma negyvenhárom főt számlál, a vasárnapi, magyar nyelvű istentiszteleteken 15-25 fő vesz részt. A nagytemplom az istentiszteletek, a kistemplom a hétközi imaalkalmak helyszíne, de a reformátusok a fűtési idényben a nemrég felújított gyülekezeti házban gyűlhetnek össze. Az épületrész átfogó felújítása a Magyar Falu Program keretében valósul meg. A kialakított termekben a későbbi gyermek- és felnőtt-istentiszteletek, közösségi programok helyszínéül szolgálnak majd.

Történelmi jelentőségű felújítás
Nemcsak az elmúlt hat év, hanem Nagyszékely legújabb kori történetének legnagyobb felújítási projektje indult el 2019 őszén. Az egyházkerületi és egyházmegyei támogatás által lehetőség nyílt a nagytemplom bizonyos részeinek renoválására, a munkák 2020 áprilisától 2021 áprilisáig tartottak. A 105 milliós keretösszegből 94 millió forintot a Dunamelléki Református Egyházkerület, 7,6 milliót a Tolnai Református Egyházmegye adott, a fennmaradó összeget a falu lakói és a tengerentúlra elszármazott nagyszékelyiek adták össze.

A szekszárdi székhelyű kivitelező, az Sz+C Stúdió Kft. először a templomhajórész korhadt szerkezeti elemeit cserélte ki, majd statikailag erősítette meg az épületet. A második ütemben a tető szakaszos bontását végezték el, új lécezést és cserépfedést készítettek. A hajó íves részén mind a háromezer cserepet vágni kellett. A nagytemplom tornya új deszkaburkolatot és tagolt, korcolt réz borítást kapott. A tornyon található díszeket a régi díszekről levett minta alapján gyártották újra. A felújítás fontos része volt az épület körüli alagcsövezés, a csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése.

A toronysisak felújítása, ahogy Csapkovics Bertalan fogalmazott,önmagában is hálaok. A szakemberek nem láthatták, mit rejt a rézfedés és a faszerkezet, a felújítás igencsak időszerűvé vált, mivel a tartószerkezet majdnem egészét ki kellett cserélni. A torony megrogyott, az eldőléstől kellett megmenteni.A nagytemplom toronytestének felső része fehér, az alsó rész még a kék-fehér színpárt viseli magán, ennek  újrafestése a következő lépcsőfok a felújítás hosszas folyamatában. A gótikus templom külső és belső felújításra szorul, de a tervek között festőrestaurátori kutatások is szerepelnek.

„Mindent, amink van”
Mindig felmerül a kérdés, miért érdemes renoválni egy épületet olyan esetben is, ha ma már egészen más arányokról, társadalmi és egyházi tendenciákról beszélünk, mint az építés idején, 220 évvel ezelőtt. Nagyszékely valódi református kincs, de a felújítás többet jelent a régi értékek megbecsülésénél.

„Templomaink, tornyaink a megmaradás szimbólumai, olyan kivételes építmények, amelyek szervesen hozzátartoznak a nagyszékelyiek identitásához. Valódi ünnep számunkra, amikor a megújult templomra nézünk, gyönyörködünk benne, ajándékként fogadjuk, amely az egész falu életére van hatással. Szegény településen élünk, ezért is megrendítő a támogatás, amit kaptunk. Hálára indít, hogy van templomunk, közösségépítésre is alkalmas gyülekezeti házunk, minden más ráadás, hiszen az örökségül kapott kincseket is akkor tudjuk megbecsülni, ha először Isten országát keressük, és mindent, amink van, Istennek ajánljuk fel. ”

Képek: Füle Tamás