Már 1990-ben felvetődött annak lehetősége, hogy a lelkészi hivatalok munkáját irodai programokkal segítsék a szövegszerkesztésen, az iktatáson át a nyilvántartásig és a pénzügyekig. Közel harminc évvel ezelőtt tartottak szoftverbemutatót a Püspöki Hivatal dísztermében, de ekkor még nem volt általánosan elfogadott számítógépes program a lelkészek számára – tudtuk meg Kardos Ábeltől. A püspöki titkárt az Ariadne program lehetőségeiről, bevezetéséről, fejlesztéséről és az ezeket segítő munkacsoport eredményeiről kérdeztük.

„A budai gyülekezet volt tagja, Szentgyörgyi Árpád érzékelte a lelkészek igényét az informatikai nyilvántartásra, ő ajánlotta egyházunknak a szoftvert. 2004-ben született meg a döntés, hogy az egyházkerület ajánlja a program használatát, az egyházközségek támogatást igényelhettek a megvásárlásra. Az azt követő években több gyülekezet élt a lehetőséggel, régebben egyénileg kaptak engedélyt a használatra, ma már kerületi jogosultságról beszélhetünk. Jelenleg több száz egyházközség használja a programot szerte az országban.”

Mint kiderült, a Dunamelléken 2017 januárja óta a szoftver minden gyülekezet számára kötelező. Szentgyörgyi Árpád több helyen is bemutatta, népszerűsítette a programot, ahogy régebben, úgy az elmúlt bő két évben is folyamatosan tartotta a kapcsolatot a lelkészekkel. A program ma online összeköttetésben működik, ez nagyobb adatbiztonságot jelent, de olyan problémák is adódtak, mint a lassúság vagy a helyi igények szerinti programváltoztatások.

Kardos Ábel elmesélte, első gyülekezetében több presbiter is megijedt, hogy ellophatják a tagnyilvántartás adatait, ez 1993 körül történt, azóta sokat változtak az adattárolási szabályok. „Megnyugtattam őket, hogy a programhoz senki nem férhet hozzá, biztonságos helyen tároljuk az adatokat. Az Ariadne esetében is erről számolhatok be, az online változatnál már nagyobb körültekintéssel kell eljárni, hiszen 2019-ben egészen mást jelent az adattárolás, mint a ’90-es években. Az egyik májusi megbeszélésünkön került szóba az Ariadne gyorsításának lehetősége, a különféle adatvédelmi törvények értelmében a külföldi szervereket Magyarországra kell telepíteni, ez is fontos változást jelent.”

Az egyházi törvény szerint a presbitériumoknak minden évben össze kell állítaniuk a választói névjegyzéket, ebbe hivatalosan az kerülhet be, aki anyagilag támogatja egyházunk működését. Az Ariadne a befizetett összegek alapján automatikusan állítja össze a névjegyzéket, itt jelezték azt az igényt , hogy ezt az összeállítást korrigálni lehessen. A lelkészek számára fontos, hogy minél több mindent megtudjanak az adatokból, legyen szó keresztelésről, esküvőről, konfirmációról, de ugyanilyen fontos a befizetett egyházfenntartói járulék is.

A szoftver fejlesztésével foglalkozó munkacsoportban mind a nyolc egyházmegye képviselteti magát egy-egy delegálttal, a csoport közvetít a felhasználók és Szentgyörgyi Árpád között, összegyűjti és csoportosítja az igényeket.

„A közös cél, hogy az Ariadne átlátható, szakszerű, felhasználóbarát legyen. A munkacsoport a szoftvergazda számára segítséget ad abban, hogy a felhasználók problémáit, visszajelzéseit pontosan megfogalmazza, ez jelenleg a jogcímrendet érinti. Ez a jogcímrend lehetővé teszi az egységes költségvetés kitöltését, így a könyvelők könnyebben tudják elvégezni a különféle műveleteket. Jelenleg a változtatások tesztelése zajlik, a kerületben mintegy negyven egyházközség vesz ebben részt."

„A munkacsoport gyűjti a visszajelzéseket, és feldolgozza a szoftvertulajdonossal, szeretnénk módszeresen, ütemezetten és szervezetten segíteni. A terv szerint Szentgyörgyi Árpád július 31-ig beépíti a változtatásokat a programba, ha minden rendben lesz, a frissített szoftvert októberben bemutatjuk a felhasználók előtt. Jövő januártól lépnének érvénybe az Ariadne különféle változtatásai” – fogalmazott a püspöki titkár.

Képek: Püspöki Hivatal