Új kezdet Pákozdon

Isten, ember és embertárs szeretetháromszögébe nemcsak Pákozd fér bele, de az egész világ is. Szabó Márk lelkészbeiktatásán jártunk.



Isten csodái kísérték eddigi életét – vallja Szabó Márk pákozdi református lelkipásztor, akit 2023. május 4-én iktatott be új szolgálati helyére Hajdú Szabolcs Koppány vértesaljai református esperes. A pákozdi gyülekezet egyszerre két lelkésszel gazdagodott, mert Szabó Márk felesége, Szabó-Sepsi Klaudia is pásztorként szolgál egyházközségükben. A lelkészházaspár Pákozdra érkezése így nemcsak Márkék életében volt újabb csoda, de a közösség is áldásként élte meg. A Szentháromság vasárnapjára eső lelkészbeiktatáson Balog Zoltán dunamelléki református püspök és zsinati lelkészi elnök hirdetett igét, a több mint háromszáz éves templom pedig zsúfolásig megtelt az ünneplő testvérekkel.


 

Pákozd református temploma 1713-ban épült, tornyát 1790-ben kapta. Országos műemlékvédelem alatt álló, barokk épület.
Az egyházközség életében meghatározó, hogy a gyülekezeti tagok nagyon sokfelől érkeztek Pákozdra, nemcsak az ország több pontjáról, de határon túlról is, például többen Erdélyből, magukkal hozva korábbi otthonuk mentalitását, gyülekezethez való hozzáállását. A sokféle gyökerek ellenére a közösségben és a mindennapokban is megélik, hogy összetartoznak, hogy egyek az Úrban, és valódi testvéri szeretettel tudnak együttműködni egymással.




Az evangéliumot kell hirdetni
Szabó Márk 1990. május 4-én Miskolcon született, Szerencsen nevelkedett és tagja volt a szerencsi gyülekezetnek. „Valódi, mély megtérésem a mádi gyülekezetben történt már felnőttfejjel. Tar László prédikációján keresztül helyezte az Úr a megtérés evangéliumát a szívemre, és ott kaptam később elhívást a lelkészi szolgálatra” – mesélte a beiktatása előtt folytatott beszélgetésünk során. „Amikor eldőlt a szívemben, hogy teológiára szeretnék menni, lokálpatriotizmusból Sárospatakot választottam. Ottani éveimet két ószövetségi professzorom, dr. Fodor Ferenc és dr. Enghy Sándor határozták meg, akik annyira megszerettették velem a Szentírás tudományát, hogy az egész életemre kihatással volt. A teológián ismertem meg későbbi feleségemet is, akivel 2017-ben házasodtunk össze.”



Tanulmányaik negyedik évében kereste fel őket Sohajda Levente göncruszkai lelkész és felesége, Sohajdáné Samu Zsuzsanna azzal, hogy Göncruszkán, Vilmányban és Hejcén szükség lenne a segítségükre, elsősorban a cigánymisszió terén. „Először csak egy nyárról volt szó, de végül hat évet szolgáltunk ott. Nagyon sok mindenben vettünk részt, nagyon sokat tanultunk, előbb cigánymissziós munkatársak lettünk, később a Magyar Református Szeretetszolgálat Felzárkózó települések programjának koordinátorai is. Én közben Csomós József püspök úr kinevezésével a Sátoraljaújhelyi Büntetés-végrehajtási Intézet lelkésze is voltam. Egy idő után felébred szívünkben a vágy, hogy szeretnék önálló gyülekezetet pásztorolni, de az Úristenre bíztuk, meghívnak-e valahová.”

Mindezt megemlítette Tar Lászlónak, akinek köszönhetően később felhívta őket a pákozdi főgondnok, Csordás Kornél. „Egy órán át beszélgettünk telefonon, és éreztük, hogy elindult bennünk valami, noha el sem tudtuk képzelni, milyen lehet a pákozdi gyülekezeti élet. Később személyesen is találkoztunk, amely során eldőlt a szívünkben, hogyha ők meghívnak bennünket, akkor nem mondunk nemet. Közben más gyülekezettől is kerestek minket, de mivel a pákozdiak kitartottak mellettünk, mi is így tettünk. Majdnem egy éven át vártunk arra, hogy odakerülhessünk, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyülekezettel való kapcsolatunk megerősödjön. Belekapaszkodunk Isten ígéretébe, aki végül megadta nekünk annak lehetőségét, hogy tavaly májustól kezdődően Pákozdon szolgálhassunk.”

Annak idején az egyik legfontosabb kérdésük az volt a főgondnokhoz, hogy mire keresnek lelkipásztort, ugyanis azt tapasztalták, hogy a gyülekezeteknek nagyon sokféle elképzelése van a lelkipásztori szolgálatról, és az igények is sokfélék. „Ő azt felelte, hogy »lelkész úr, az evangéliumot kell hirdetni«. Ez annyira szíven ütött, hogy a gyülekezeti szolgálatok alfájává és omegájává tettük.” Csodaként élték meg az elmúlt egy évben, hogy ezekbe a szolgálatokba az egészen kicsiktől a legidősebbekig be tudták vonni a testvéreket. „Jóllehet, nagyon sokféle tervünk van új közösségi alkalmak elindítására is, de abban egyeztünk meg a presbitériummal és gyülekezettel, hogy amiben ezek közül nem tud Krisztus uralkodni, azt el kell engednünk. Elsődleges célunk az evangélium eljuttatása az emberekhez.”



A szeretet háromszöge
Az ünnepi istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki református püspök és zsinati lelkészi elnök Márk evangéliuma 12. fejezetének 28-34. verse alapján hirdette Isten Igéjét, amely a legfőbb parancsolat, a szeretet fontosságára hívja fel figyelmünket. Az egyházvezető szerint az igeszakasz egyik áldása, ha meg kell küzdenünk a mondanivalójáért. A legfőbb parancsolat mibenléte kétezer évvel ezelőtt sem volt könnyű kérdés, hiszen olvashatjuk, hogyan küzdöttek vele az írástudók. Fontos alapkérdés, hogy honnan is induljunk el. „Szentháromság vasárnapján azt a szeretetháromszöget adja elénk az Ige, amelynek, ha bármelyik ága hiányzik, felborul a keret. Ez a három ág: Isten, ember és embertárs. Ebbe belefér Pákozd és az egész világ, ebben tudjuk szeretni az egész világot” – fogalmazott.



Lehet-e a szeretetet megparancsolni? – adódik a kérdés. A püspök arra figyelmeztetett, hogy itt nem a romantikus érzések hiányának kipótlásáról van szó, hanem annak az útnak a felvillantásáról, amely Isten teremtett rendjében azt jelenti: kövesd, tartsd meg, felelj meg neki. „Ha jó ezen az úton járni, akkor rádöbbenhetünk, Isten hogyan tartja kezében életünket. Istennek a szeretete az a szeretet, amellyel Ő szeret bennünket, és amellyel mi szeretjük Őt viszont. Amikor a választott nép megkérdezi, mit kaptunk ettől az Istentől, akkor rá lehet mutatni Jézus Krisztusra. Hogy ez ne egyszerű belátás, logikai következtetés legyen, elküldte a Szentlelket, hogy ne tudjunk ellenállni az üzenet vonzerejének. Isten szeretetének behatárolása a mi szabadságunk behatárolása.”



A keresztyén ember, ha el akar jutni a másikhoz, akkor egy látszólagos kerülőúton juthat el: Isten szeretetén keresztül, mert anélkül egymás riválisai vagyunk. „Együtt vagyunk teremtve, és ami a leglényegesebb, az egy bennünk: szeresd embertársadat, mert éppen olyan, mint te. Saját szemünkkel nézve csak a különbözőséget látjuk a másikban, de Isten szemén keresztül azt is észrevehetjük, miben hasonlítunk” – fogalmazott a püspök. Hozzátette: magunkat is szeretnünk kell, de azt az önmagunkat kell szeretni, akit Krisztus is szeret. Ez nem egoizmus, nem a másikat kizáró önszeretet, hanem annak a szeretete, akit az Atya szeretete vesz körül Jézus Krisztusban. „Sok mindenre szükség van, de ahogy Jézus mondja: nincsen más fő parancsolat. Ebben benne van minden.”



Amit ígér, azt meg is valósítja
A beiktatási ünnepség elején a Báránykák Gyermekkórus meglepetés énekkel köszöntötte a pákozdi gyülekezet új lelkipásztorát.



A püspöki igehirdetés után Hajdú Szabolcs Koppány vértesaljai esperes mondott fohászt, majd beiktatta pákozdi tisztségébe Szabó Márkot, átadva neki a lelkészi hivatalt jelképező pecsétet és a templomot szimbolizáló kulcsot. „Ezek a tárgyak túlmutatnak önmagukon, mert amit képviselnek, az többszáz éves érték” – nyomatékosította, majd áldást kért szolgálatára.



Ezután a beiktatási ünnepségen jelenlévő palástos lelkészek kértek egyenként áldást Szabó Márkra.



A gyülekezet nevében Csordás Kornél főgondnok köszöntötte a vendégeket, majd a hAngelika Kamarakórus szolgálata következett.



A hivatalos köszöntések sorát Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg, aki felidézte családi kötődéseit a vármegye egyik legrégebbi templomához. Beszédében kiemelte: a gyülekezet rendeltetése, hogy Isten dicsőségét lépésről lépésre megismerje és megismertesse másokkal, ereje pedig pont akkora, amekkora a benne lévő összetartozás.



Kardos Ádám pákozdi polgármester felidézte: településükön már eddig is tapasztalhatták, hogy a lelkészházaspár milyen nagy elánnal és szenvedéllyel veti bele magát a szolgálatba. Emlékeztette őket arra, mekkora felelősség a mai világban lelkeket menteni, jelen lévő valósággá téve a hitet, de azt is hozzátette: ő biztos benne, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy a gyülekezetet szolgálják.



Tar Éva verssel köszöntötte a lelkészházaspárt.



Csordás Kornél főgondnok gyülekezetük nevében mondott köszöntőt. Kiemelte: az elmúlt egy évben megismerhették a házaspár szeretetét, hitét, tüzét. A közösség áldásként tekint új pásztoraira, igent mondott rájuk és szeretnének a vezetésükkel együtt menni a keskeny úton – mondta, majd átadta a gyülekezet ajándékait.



„Az ember sok mindent végiggondol, amikor életének nagy határállomásaira ér, ezt tettem most én is” – ezzel kezdte a köszöntőkre adott válaszát Szabó Márk. Mint fogalmazott, négy ígéret jutott az eszébe, amelyekről Ábrahám történetében olvashatunk, és amely mindannyiunkra vonatkoztatható. Az első ígéret az volt, hogy az Úr Ábrahámmal lesz, a második, hogy nagy néppé teszi, a harmadik, hogy földet ad neki, a negyedik pedig, hogy áldássá lesz mások számára. „Nem szabad elfelejtenem, hogy Isten ígérete hű és igaz, és másnak sem szabad ezt elfelejtenie” – mondta, hozzátéve, hogy azok az ígéretek is beteljesülnek, amelyeket nem látunk előre. „Az Úr Jézus Krisztus soha el nem felejtkezik rólatok. Ti se feledjétek, hogy amit ígért, azt meg is valósítja. Mindig velünk lesz.”



A püspöki áldás után a közösség ünneplése szeretetvendégséggel zárult.




Barna Bálint
Képek: Füle Tamás


 

 

Szabó Márk beiktatása Pákozdon