Így kezdték az angyalok az örömhír kihirdetését a betlehemi éjszakán. Vajon hogyan hirdetik gyülekezeteink ugyanezt az örömhírt a magány és a távolságtartás napjaiban?
Átmeneti, bizonytalan időszakban vagyunk, amikor közösségeink a lehető legjobb megoldást keresik a felelősség-lehetőségek-helyzetismeret-biztonság sokszögében.
Már most érdekes eredményeket látszik hozni az a kutatás, amely a vallásgyakorlást vizsgálja az online istentiszteletek idején. A kutatók a következő fázisban interjúkat készítenének a vállalkozó szellemű kitöltőkkel.
Pandémia idején szemléletváltásra és rugalmasságra van szükség, hogy a gyülekezetépítés új útjaira találhassunk. Interjú Tverdota-Vass Edit Szerénával, aki bezárkózás helyett meglátta a rendhagyó körülményekben rejlő lehetőségeket.
Szükségünk van az életünkre mondott igenre, ez hatalmaz fel minket arra, hogy a saját utunkat járjuk. Hogyan gyógyulhatunk, ha nem részesültünk az atyai áldásból?
Az egykor néhány fős csömöri közösség október 31-én adott hálát új otthonáért, amely a lelki magvetés szolgálatának színhelyévé, a nemzeti összetartozás szimbólumává és Isten újjáteremtő szavának házává válhat.
Sokan vágynak sikerre, gazdagságra, a problémák azonnali megoldására, de ki vágyik Isten bölcsességére? Elérhető ez a bölcsesség, vagy csak a „kiváltságosok” férhetnek hozzá?
Az egyházkerületi Választási Bizottság hivatalosan is bejelentette, hogy Balla Pétert és Balog Zoltánt jelölték a püspöki tisztségre a Dunamelléki Református Egyházkerület egyházmegyéi. A főgondnoki tisztséget Kovács Levente vagy Veres Sándor töltheti be. Valamennyi jelöltről a presbitériumok döntenek titkos szavazással.
Hiánypótló felmérést indított el a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ifjúsági Bizottsága. A kutatás átfogó képet adhat a keresztyén egyházak fiataljairól, de a nem hívő fiatalok vonatkozásában is reprezentatív adatokkal szolgálhat.
Teljes külső és belső felújításon esett át a 120 éves tápiószelei református templom. Ahogy a szeptember 6-i hálaadó istentiszteleten elhangzott, az épület olyan szent hely, amely a járvány által megtört gyülekezetek előtt a lelki megújulás egyik kiemelt jelképévé válhat.
Hosszú évtizedekig egy lakóház kicsiny szobájában gyűltek össze, szombaton már teli templomban ünnepelték templomuk felszentelését a Soroksár-újtelepi reformátusok. A főváros szélén összetartó közösség él, amelynek legfontosabb feladata, hogy békességet hozzon a településre.
Nem könnyű feladat a fogyasztói társadalom sugallta értékrenddel szemben mértékletességet hirdetni, az ember és környezet viszonyrendszerét biblikus alapokon szemlélni, kilépni a komfortzónából a megszokások és kényelmi szolgáltatások helyett. Mégis vannak olyan egyházi közösségek, amelyek tudatosan törekszenek fenntarthatóbb életmód megvalósítására, ennek hitbeli megélésére, bevált jó gyakorlataikat pedig szívesen megmutatják másoknak is. Akadályokkal teli utak ezek, botladozó lépésekkel, mégis óriási érték már önmagában a feladat vállalása, a változtatásra való törekvés is. Ökögyülekezeteket bemutató cikksorozatunk utolsó részében a Keleméri Református Egyházközség lelkipásztor asszonyával, Szoboszlai Beátával beszélgettünk.
A Szentírás küldöttekkel van tele, akik nem a maguk vállalkozásából, hanem Isten küldő szavának engedelmeskedve töltötték be szolgálatukat. Nem az emberek elvárásának, nem a maguk elképzelésének, hanem Isten Igéjének voltak a megragadottjai.
A koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy milyen nagy bajt okoz, ha megbomlik a környezetünkkel való harmonikus együttélés szabályrendszere. Vannak egyházi közösségek, akik tudatosan törekszenek egy fenntarthatóbb életmód megvalósítására, ennek hitbeli megélésére is, bevált jó gyakorlataikat szívesen megmutatják másoknak is. Cikkünkben egy ökogyülekezet mindennapjaiba és motivációiba nyerünk bepillantást.
A környezettudatosságban elkötelezett gyülekezeteknek, egyházi intézményeknek, közösségeknek hirdet pályázatot a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma.
„Arra kell szoktatunk magunkat, hogy Isten csodákat akar véghez vinni a gyülekezetünkben. Nemcsak átélhetjük ezeket, hanem cselekvő részeseivé is válhatunk. Isten úgy tervezte el az egyház jövőjét, hogy tökéletlenekként legyünk az ő eszközei abban a munkában, amit egyedül is el tudna végezni, tökéletesen.”
A gyülekezeti éneklés „mágneses erőtérré” válhat, amely minden korosztályt bevonz. Vajon éneklő közösségeink képesek-e megtartani a régmúlt értékeit, miközben nyitottak a kortárs keresztyén zene iránt?