Urakkal tele van a végtelenség, de szolga csak egy van, az Isten – Weöres Sándor, a gyermekverseiről is ismert költőóriás művészi világába nyertünk betekintést a XIV. Harkányi Szabadegyetem programsorozatában.
Egy óra Weöres Sándor költészetének bűvöletében Fabiny Tamás püspökkel és Gryllus Dániel muzsikussal.
„Nagyon jól be tudom biztosítani magamat a sikerrel szemben” – mondta Visky András költő, dramaturg, rendező, színházi teoretikus Nevezd csak szeretetnek című költői estjén a budapesti Hold utcai református templomban.
Visky András költői estje a Protestáns Tavasz 2018 rendezvénysorozat keretében.
Karácsonyi énekekkel örvendeztette meg a mit sem sejtő utazóközönséget a Központi Református Kórus a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B Terminálján az idei adventben.
/v/egi-dallamok-a-repuloteren/
A reformáció ötszázadik évfordulóján sokszor halljuk átvitt értelemben: de kár volt Krisztus varratlan köntösét szétszaggatni! Pedig a valóságban nem tépte azt szét senki, sorsot vetettek rá, János evangélista szerint így teljesedett be a prófécia. „Legfeljebb mi megyünk el messzire Jézustól. De ha közel vagyunk hozzá, látjuk, hogy egyben van az a köntös” – mondta már az egyházról Bogárdi Szabó István református püspök a Merre tovább keresztyénség? című disputa második alkalmán.
„A hivatali lelkipásztorkodás ideje egészen biztosan lejárt, különben azokat is elveszítjük, akik jelenleg gyülekezetbe járnak” – adott hangot véleményének Fekete Károly református püspök a reformációi emlékév alkalmából szervezett dispután, amelyen Fabiny Tamás evangélikus püspökkel beszélgetett.
A Protestáns Tavasz 2017. rendezvénysorozatában Gáncs Péter evangélikus püspökkel, Pásztor Zsófi metodista lelkésszel és Visky András író, dramaturggal beszélgetett Balog Zoltán.
A Protestáns Tavasz 2017. rendezvénysorozatában a "Vallási megújulás - reformáció?" téma-medrében beszélgetett Köves Slomó rabbi és Lánczi András filozófus.
Megőrizni valami régit?
Visszatérni valami eredetihez? De hát a világ megváltozott!
Kitalálni valami újat?
Mennyit, hogyan, milyen irányban kell változnunk ahhoz, hogy azok maradhassunk akik vagyunk, vagy akik voltunk...
A XIV. századból származó, legkorábbi lejegyzett orgonadarabot Fassang László orgonaművész szólaltatja meg a Hold utcai református templom új Bach-orgonáján.
A hangszerről
A történeti orgonák jellegzetes stílusai közül a türingiai orgonatáj protestáns barokk zenére gyakorolt hatása vitathatatlan: Johann Sebastian Bach orgonaműveinek javát ezen a területen alkotta,
a türingiai hangzásesztétikától inspirálva. Most, a reformáció 500.
évfordulóján ezt az orgonaideált hallhatjuk Budapesten, a 15 éve felújított Hold utcai Református templomban, ahol a reformáció talaján született orgonatípus történetileg minden tekintetben hűséges, innovatív megoldásokkal újragondolt képviselője áll a
protestáns közösség, a hallgatói, használói szolgálatába.
A Gyülekezet és a hangszert megépítő Aeris Orgona
Kft. egy valódi Bach-i orgonával tiszteleg a félévezredes
reformáció előtt, mely nem pusztán a múltat emeli át jelenünkbe, hanem igaz értékeket tesz korszerűvé és egyúttal, magán túlmutatva befektet a jövőbe is.
Kapcsolódó cikkünk:
Mennyei dimenzió
Beköltözött a türingiai orgonakultúra egy kis szelete a budapesti Hold utcai református templomba.18. századi minták alapján építették meg a németajkú református egyházközség Hold utcai templomának új orgonáját. A különleges hangszert Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész mutatta be a Parókia portálnak.
LÁZÁR ERVINRE emlékezve, dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes könyvtáros-pedagógus beszél arról, mi fán terem, miféle gyümölcs az irodalomban a mese, és mi köze a meséknek, elbeszéléseknek, és szerzőjüknek a bibliai mondandóhoz, evangéliumhoz.
A három estén át tartó előadás-sorozat a Rózsatéri tanulmányi napok keretében hangzott el.
LÁZÁR ERVINRE emlékezve, dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes könyvtáros-pedagógus beszél arról, mi fán terem, miféle gyümölcs az irodalomban a mese, és mi köze a meséknek, elbeszéléseknek, és szerzőjüknek a bibliai mondandóhoz, evangéliumhoz.
A három estén át tartó előadás-sorozat a Rózsatéri tanulmányi napok keretében hangzott el.
LÁZÁR ERVINRE emlékezve, dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes könyvtáros-pedagógus beszél arról, mi fán terem, miféle gyümölcs az irodalomban a mese, és mi köze a meséknek, elbeszéléseknek, és szerzőjüknek a bibliai mondandóhoz, evangéliumhoz.
A három estén át tartó előadás-sorozat a Rózsatéri tanulmányi napok keretében hangzott el.
Marslakók – némi humorral fűszerezve így nevezték Amerikában azokat a magyar tudósokat, akiknek a szellemi teljesítményéhez az egész világon alig néhányan értek csak fel. A Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Kármán Tódor nevével fémjelzett sorba illeszkedik Neumann Jánosé is.
A Jézus Krisztusba vetett hitről beszélt Balog Zoltán református lelkész, emberierőforrás-miniszter a XII. Harkányi Szabadegyetemen tartott istentiszteleten.
A magyar szellemi élet összefogása érdekében tett kísérletek egyike a 2012-ben alapított, Széchenyi István szellemi örökségére építő Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap. A lapot Fazekas István felelős szerkesztő mutatta be a XII. Harkányi Szabadegyetemen.
A hungarikumok kiemelt magyar értékek, amelyeket a magyarság önmagával, a világnak pedig legalább egy része a magyarsággal azonosít – mondta Birinyi József népzenekutató, a Hungarikum Szövetség elnöke a XII. Harkányi Szabadegyetemen tartott előadásában.
Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora a hungarikumtörvény alkalmazásáról és az értékgyűjtés lépéseiről beszélt a XII. Harkányi Szabadegyetemen, melynek témája idén a hungarikumok voltak.
Miként válhat egy kézzel készített csipke a hazaszeretet kifejeződésévé? – A többi közt erről is beszélt Fáyné Tornócky Judit a hunnia csipkéről szóló előadásában a XII. Harkányi Szabadegyetemen. A jellemzően a magyar népművészet motívumkincséből építkező, vékonyszálú, ugyanakkor szövési technikája miatt rendkívül időtálló csipkét a két világháború között álmodta meg Fáy Aladárné szül. Edvi Illés Gizella. A gondosságot, feszességet és finomságot igénylő csipke megmunkálása a képzőművészetben is domináló német minták elleni lázadás is volt egyben. A hunnia csipke megihlette a kor híres református jelmeztervezőjét, Zsindelyné Tüdős Klárát is, aki a népviseletek ihlette ruhakölteményeihez hunnia csipkét is szívesen használt fel.
Az előadást a XII. Harkányi Szabadegyetemen rögzítettük.